Julian Assange hét éve, 2012-ben menekült Ecuador londoni nagykövetségére, mert
Svédországban elfogadó parancs volt ellene érvényben nemi erőszak miatt.
Assange ekkor kérte Ecuador menedékjogi oltalmát, mert attól tartott, hogy ha Nagy-Britannia kiadja Svédországnak, ahol szexuális erőszakkal vádolják, a svéd hatóságok kiadhatják őt az Egyesült Államoknak. Itt ugyanis, a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene. A svéd eljárást később megszüntették ellene.
Az eredetileg ausztrál állampolgárságú Assange 2017. december 12-én megkapta az ecuadori állampolgárságot.
A brit főváros rendőrsége (The Metropolitan Police) közleményben tudatta csütörtökön, hogy
őrizetbe vették a WikiLeaks alapítóját, és a lehető leghamarabb a Westminsteri Kerületi Bíróság elé állítják titkos amerikai iratok kiszivárogtatása miatt.
Sajid Navid brit belügyminiszter Twitteren erősítette meg Assange letartóztatásának tényét, és köszönetet mondott Ecuadornak az együttműködésért. Alan Duncan brit külügyminiszter pedig azt közölte, Assange őrizetbe vételét a két ország közötti hosszas párbeszéd előzte meg.
A londoni rendőrség bejelentése szerint a rendőri egységeket Ecuador nagykövete személyesen hívta be a diplomáciai képviselet épületébe, miután
az ecuadori kormány visszavonta az Assange-nak korában megadott menedékjogot.
A Scotland Yard közleménye szerint a WikiLeaks 47 éves alapítóját egy londoni rendőrőrsre szállították. Assange elfogásáról egy videó is felkerült a Twitterre.
A svéd ügyészség korábban megszüntette ugyan az Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága azonban fenntartotta a letartóztatási parancsot a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem megszegése miatt.
Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Ezt Lenín Moreno ecuadori elnök jelentette be csütörtökön a Twitteren.
Az államfő azzal indokolta a döntést, hogy a WikiLeaks internetes kiszivárogtató portál alapítója többször megsértette a nemzetközi egyezményeket és a nagykövetség belső szabályzatát.
Mint mondta, bizonyítékok vannak arra nézve, hogy Assange a legutóbbi időkig kapcsolatban állt a WikiLeaksszel, és beleavatkozott más országok belügyeibe, a legutóbb, januárban például
vatikáni dokumentumokat szivárogtatott ki.
Eredetileg engedélyezték a követségen a WikiLeaks alapítójának az internet használatát, de kizárólag magán célra, azzal a feltétellel, hogy
ott nem terjeszt politikai tartalmakat.
Ő ezt megszegte, ezért később megvonták az internethasználati jogát.
Moreno hozzátette: Ecuador szuverén döntéséről van szó, és Quito biztosítékot kapott Nagy-Britanniától arra, hogy nem adja ki Assange-t olyan országnak, amelyben halálbüntetés fenyegetné.
José Valencia ecuadori külügyminiszter még hétfőn kijelentette: Ecuadornak jogában áll saját vizsgálatot folytatni a londoni nagykövetsége védelmét élvező Assange ellen, és tisztázni,
köze volt-e ahhoz, hogy Moreno elnök és családtagjainak személyes beszélgetései és fényképei megjelentek a közösség médiában.
A WikiLeaks nem sokkal korábban már közölte, hogy a kiszivárogatás miatt Assange-t napokon vagy órákon belül eltávolíthatják a londoni nagykövetségről.
A portál úgy tudta akkor, hogy London és Quito meg is állapodott a letartóztatásáról, de az ecuadori külügyminisztérium ezt tagadta.
Ma kiderült, hogy a WikiLeaks információi helytállóak voltak.
A latin-amerikai történelem legnagyobb árulásával vádolta meg Lenín Morenót elődje, Rafael Correa, Assange diplomáciai menedékjogának a visszavonása miatt.
Correa arról írt a Twitteren, hogy
ezen döntéssel megalázták Ecuadort, és veszélybe sodorták a WikiLeaks alapítójának életét.
Úgy vélekedett, hogy "ez olyan bűn, amelyet az emberiség soha nem fog elfelejteni".
Az előző ecuadori államfő két éve Brüsszelben él, ide menekült ugyanis hazájából, ahol
bíróság elé kellene állnia egy emberrablási ügy miatt.