Nathalie Loiseau először letagadta, később - látva a Mediapart bizonyítékait - arról beszélt, nem tudta, hogy az egyetemi szervezetnek köze lett volna a szélsőjobbhoz. Azt mondta, azért csatlakozott a tudomása szerint nem szélsőséges szervezethez, mert szerette az egyetemi politikai sokszínűséget. Még egyszer emeljük ki: az 1984-es francia szélsőjobb messze nem azonos a mai francia radikális jobboldallal, Marine Le Pen pártjával. A nyolcvanas években - amikor Marine Le Pen apja volt a Nemzeti Front elnöke - a párthoz gyalázatos antiszemita és homofób botrányok kapcsolódtak.
1984 után öt évvel Loiseau már egy, a baloldalhoz közeli szervezetben tűnt fel. Indult az uniós választásokon Franck Biancheri, az Erasmus-programot a szocialista francia elnökkel, Mitterrand-nal elfogadtató politikus mozgalmában, de alig több, mint nulla százalékot értek el 1989-ben. Később Alain Juppé, a francia néppárt baloldalhoz leginkább lojális politikusa körül tűnt fel, majd csatlakozott Macron mozgalmához.