A Notre-Dame már régóta nagyon rossz állapotban volt, folyamatosan halogatták a felújítását, Emmanuel Macron elnök kormánya nem volt hajlandó fedezni a teljes költséget, és tavaly 2 és fél millió eurót még el is vont a felújítási munkáktól. A Notre-Dame rektora, ahogy a Figaro már a tűz estéjén emlékeztetett, már akkor jelezte, hogy ez súlyos problémákat okozhat.
A Notre-Dame felújítására 2018-ban 185 millió euró (50 milliárd forint) kellett volna. Emmanuel Macron államfő kormánya erre 50 millió eurót (valamivel több, mint 15 milliárd forintot) szánt, de ebből 2,5 millió eurót (körülbelül 800 millió forintnyi összeget) visszavett. A többire nemzetközi gyűjtést indítottak el a templomot megmenteni szándékozó hívek.
Franciaországban a templomokat még korábban államosították, így tehát állami tulajdonban vannak. Éppen ezért a katolikus egyház egyesületként kénytelen működni. Az állam azonban a templomokat nem tudja - sokszor felmerül: nem is akarja - megvédeni a támadásoktól. A migránsválság óta rendszeresen tapasztalhatjuk, hogy Európa nyugati felén muszlim bevándorlók és őket segítő szélsőbaloldali, bevándorláspárti aktivisták meggyalázzák, sokszor meg is rongálják a keresztény jelképeket, elsősorban a templomokat, ahogy a zsinagógákat és a zsidó temetőket sem kímélik.
Ezek a támadások egész Nyugat-Európára jellemzők, de Franciaországban kiemelkedően sok van belőle.
Mindezzel szemben Magyarországon a debreceni református nagytemplom és kollégium felújítására 2014-18 között körülbelül 10 milliárd jutott. A 2020-as eucharisztikus kongresszusra eddig 27 milliárd forintot költött a kormány. Ebben benne van a templomok felújítása, közösségi terek építése és a programok megszervezése.
A hazai premontrei templomok és iskolák felújítására eddig 10 milliárd forintot költött a kabinet.
Az idén év elején leégett Ráday utcai Református Kollégiumra pedig 6,5 milliárd forintot ítélt meg a kormány.
Az életveszélyessé vált esztergomi bazilika felújítása összesen 11 milliárd forintba kerül majd, ebből tavaly év végén 4,48 milliárdot már ki is fizetett a kormány.
Jól látszik tehát, hogy arányaiban jóval többet költ a magyar kormány az egyházi épületek állagmegőrzésére és fejlesztésére, mint a majdnem 70 milliós, így sokkal nagyobb költségvetéssel rendelkező Franciaország.