A Munkáspárt által pénteken közzétett levelében Corbyn úgy fogalmaz, hogy a tárgyalási folyamat eljutott lehetséges végső határáig, mivel a konzervatív kormány
folyamatosan destabilizálódik, cselekvési hatásköre egyre szűkebb.
A Munkáspárt vezetője ezzel összefüggésben felidézi, hogy Theresa May a héten beleegyezett saját távozási menetrendjének rövid időn belüli felvázolásába, és „a kormánytagok máris az utódlásért versengenek”. Corbyn szerint ebben a környezetben nem lehet abban bízni, hogy bármilyen megállapodást sikerülne végrehajtani.
Az EU-val novemberben megkötött 585 oldalas kilépési megállapodást a londoni alsóház eddig háromszor utasította vissza.
Ennek nyomán Theresa May a múlt hónap elején bejelentette, hogy a brexit-folyamatban kialakult patthelyzet feloldása végett kész Corbynnal közösen kidolgozni egy olyan kompromisszumos tervet, amelynek alapján Nagy-Britannia rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból.
A kormány és a Munkáspárt küldöttségei számos tárgyalási fordulót tartottak, több alkalommal May és Corbyn személyesen is tárgyalóasztalhoz ült, a megbeszéléseken azonban nem sikerült egyezségre jutni. Theresa Mayhez intézett pénteki levelében a legnagyobb ellenzéki párt vezetője kifejti, hogy
a kormány instabillá vált helyzete és cselekvőképességének eróziója kikezdte az abba vetett bizalmat, hogy lehetséges bármiféle kompromisszumos megállapodás elérése.
Jeremy Corbyn felrója a miniszterelnöknek, hogy a kabinet tagjai gyakran a kormányzati tárgyalóküldöttség által előterjesztett javaslatoknak homlokegyenest ellentmondó nyilatkozatokat tettek a nyilvánosság előtt.
Corbyn szerint ez történt például az EU-val a brexit után kialakítandó vámuniós viszonyrendszer ügyében is: az elmúlt napokban több kabinettag elutasította egy ilyen viszonyrendszer bármiféle formáját, függetlenül a kormány tárgyalóküldöttsége részéről elhangzott javaslatoktól.
A Munkáspárt vezetője szerint a kormánnyal folytatott tárgyalások részletesek és konstruktívak voltak, mindkét fél jóhiszeműen tárgyalt, és egyes kérdésekben lett volna lehetőség a kompromisszumra, ám továbbra is vannak olyan jelentős szakpolitikai nézeteltérések, amelyeknek áthidalása lehetetlennek bizonyult.
Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának brexit-ügyi miniszterjelöltje, a munkáspárti tárgyalóküldöttség vezetője már a konzervatív kormánnyal kezdett tárgyalássorozat elején egyértelművé tette, hogy a Munkáspárt csak olyan megállapodást hajlandó elfogadni,
amelyben szerepel népszavazás kiírásának lehetősége a brexit feltételrendszeréről.
A Munkáspárt emellett állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását is elengedhetetlennek tartja az EU-val a brexit utáni időszakra, de a kormány eddig mindkét lehetőséget mereven elvetette.
Theresa May ugyanakkor a héten bejelentette, hogy a június 3-án kezdődő héten az alsóház elé terjeszti a brexit-megállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet. Ez nem ugyanaz az elvi határozati javaslat a brexit-megállapodás jóváhagyásáról, amelyet az alsóház eddig háromszor elvetett.
Amennyiben az alsóház ezt a brexit-jogszabálytervezetet sem fogadja el, akkor Theresa May távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről, és ebben az esetben már a nyáron megindul az utódválasztási folyamat.
May csütörtökön találkozott a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának legbefolyásosabb tagságával, hogy megvitassa távozásának várható körülményeit. A találkozó után Sir Graham Brady, az 1922 Bizottság vezetője elmondta, hogy megállapodás született arról, hogy Theresa May és ő ismét összeül, amint június elején az alsóház szavaz a brexit-megállapodás jogszabálytervezetéről, és azon a találkozón véglegesítik a Konzervatív Párt új vezetőjének megválasztási menetrendjét.