A Muszlim Testvériség több száz mecsetet és szövetséget működtet Franciaországban és Németországban, de az Európai Unió szinte minden tagállamában aktív.
Taktikusan, „puha" (soft power) eszközökkel tör utat magának.
Ennek érdekében a hétköznapi élet legmeghatározóbb területein, az oktatásban, az iszlám jog előírásainak megfelelő (halal) élelmiszerkereskedelemben és divatiparban, a minősítéshez szükséges szabványok megállapításában és kiadásában, a vallásjogi szakvéleményeket kínáló internetes portálok működtetésében,
az iszlamista propagandát kínáló úgynevezett „Muszlim életmód expók" megrendezésében gyakorlatilag monopóliumot szerzett.
Weboldalakat üzemeltetnek, amelyeken radikális szellemben adnak tanácsot a nyugaton élő muszlim migránsok aggályaira, számos programot szerveznek a fiatalok és
a gyermekek vallási tudatosságának erősítésére.
A tanulmány konkrét példákon keresztül mutatja be a Testvériség európai stratégiáját, amelynek fő finanszírozói a szélsőséges vallási ideológiát hirdető Öböl-menti államok (Kuvait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Omán és Szaúd-Arábia).
Az iszlám bankrendszer egyik első, 1988-as alapítású intézménye Európában a luganoi (Svájc) székhelyű al-Taqwa bank, amely a muszlim terrorszervezetek és a humanitáriusnak álcázott csoportosulások boszniai tevékenységét finanszírozta.
Az iszlamofóbia elleni kampányra szakosodott szervezetek, például a franciaországi „Iszlamofóbia Ellenes Tanács" (CCIF) szintén a Muszlim Testvériség irányítása alatt áll.
Jóllehet a szervezet közismerten militáns és kirekesztő,
Soros György Nyílt Társadalom Alapítványától 35 000 eurót kapott,
de 2013-ban az Európai Bizottság is támogatta anyagilag működésüket.
A Muszlim Testvériség európai fiókszervezetei részben önállóak, de illeszkednek a nemzetközi Testvériség meghatározó ideológiájához és politikai céljaihoz, amelynek központjai felügyelik az európai csoportokat.
A tanulmány részletesen elemzi a Testvériség térnyerését Franciaországban és Németországban.
A franciaországi muszlim testvérek harminc iszlám központot, 150 egyesületet és számos mecsetet működtetnek,
köztük az ország két fő mecsetét Dél-Lille-ben és Bordeaux-ban.
Egy új politikai elit kialakítására összpontosítanak, akik a jövőben
a muszlim szavazók véleményvezérei lesznek.
Katar például ösztöndíjakkal és kulturális események támogatásával a közélet teljes átalakítását célozza egy új muszlim identitású fiatal értelmiségi réteg kialakításával.
Követeléseiket a polgárjogok jelszavaival reklámozzák szövetségben a liberális-baloldali pártokkal.
A németországi Muszlim Testvériség tagjai – a franciaországihoz hasonlóan – magasan képzettek és bőséges támogatást kapnak az Öböl-menti államoktól.
A Német Alkotmányvédelmi Hivatal 2018-as jelentésében megállapította, hogy
a Muszlim Testvériség nagyobb veszélyt jelent a demokráciára, mint az al-Kaida vagy az Iszlám Állam terrorszervezetei.
Becsléseik szerint a mozgalom kemény magja körülbelül ezer fő, akik középtávon egy Iszlám Állam létrehozására törekednek.
Németországban mintegy 50 iszlám központot irányítanak
– elsősorban Észak-Rajna-Vesztfáliában, Bajorországban de újabban Szászországban és Brandenburgban is megerősödtek.
A mecsetek mindegyike kapcsolatban áll a kölni központtal.
A mozgalom az ötvenes évektől kezdve rendelkezik anyagi és emberi erőforrásokkal, ám a szélesebb támogató bázis a szíriai migránsok 2015-től kezdődő beáramlásáig hiányzott, akiknek többsége ugyanis azon szunnita területekről származik, amelyek a rendszer fő ellenségének tartott Muszlim Testvériség hagyományos bázisát jelentették.