Május 23-26. között tartják az unió történetének kilencedik európai parlamenti választását.
A mostani helyzet azonban azért is kivételes, mivel bár Nagy-Britanniában lesz EP-választás, de
a megválasztott képviselők várhatóan pár hónap után távoznak majd az uniós testületből, és így az EP létszáma 705 főre csökken.
Nagy-Britannia a brexit körüli viták elhúzódása miatt tart most EP-választást, de ez inkább egyfajta óriásmintás közvélemény-kutatás lesz. Az országban 73 mandátumról döntenek majd. A legutolsó mérések szerint alapos politikai földrengés fog történni az országban, mivel
a pár héttel ezelőtt Nigel Farage vezetésével létrejött Brexit Párt nagyarányú győzelmét várják.
A kormányzó konzervatívok várhatóan csupán az ötödik helyet szerzik meg. Mindez pedig könnyen elvezethet ahhoz, hogy előre hozott választást tartanak majd.
Nagy-Britanniával szemben Franciaországban lényegesen nagyobb tétje van az EP-választásnak, mivel a franciák által megválasztott képviselők biztosan tagjai maradnak az uniós testületnek 2024-ig. Franciaországból 74 képviselőt választanak majd. A voksolás abból a szempontból is nagy jelentőséggel bír, hogy ez lesz az első országos választás a 2017-es elnök- és parlamenti választás óta.
Emmanuel Macron és pártja számára egy óriási teszt lesz, ráadásul az elnök Európát újjáformáló tervei is a nevetségesség kategóriájába kerülnének, ha saját országában nem tudná megnyerni az EP-választást.
Macron számára egy második hely persze nemcsak az európai színtéren lenne óriási kudarc, hanem a belpolitikai mozgástere is nagyban szűkülne.
Ha pedig megnézzük a különféle felméréseket, akkor egyre biztosabbra lehet venni, hogy Macron pártja csupán a második helyen fog végezni Marine Le Pen Nemzeti Mozgalma mögött. Ha a legnagyobb francia közvélemény-kutatók utolsó felméréseit nézzük, akkor Marine Le Pen nemzeti jobboldali pártja megnyeri a választást, 24-25%-kal. A bevándorlást támogató, liberális Macron pártja 22-23%-ot kaphat. A francia konzervatív párt, az LR – bár sikeres elnöke, Laurent Wauquiez és listavezetője, François-Xavier Bellamy miatt – egyre erősödik, de a 2017-es elnökválasztás után nehéz helyzetbe került pártnak mélyről kellett felemelkednie, így 13-14% várható az esetükben, és a harmadik hely. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a baloldali Zöldek és a kommunista Mélenchon pártja 8-9%-ot ér el, és rajtuk kívül senki nem lépi át az 5%-ot. Mindez azt jelentené, hogy története során először a francia szocialistáknak nem lesz EP-képviselőjük.
Mindkét párt nagyjából 22-24 mandátumot szerezhet majd, persze a legfőbb kérdés, hogy ki végez majd az első helyen. Harmadik helyen a jobbközép Republikánusok végezhetnek 13-14 mandátummal. A maradék 16 körüli mandátumon pedig a szélsőbaloldaliak és a zöldek fele-fele arányban osztozkodhatnak majd.
Ha nem nyeri meg Macron az uniós választást, az azért lesz példátlan személyes kudarc, mert soha a francia történelemben köztársasági elnök ilyen szinten nem vett részt uniós kampányban. Ez egyébként a Le Figaro megállapítása. Az elmúlt két hétben gyakorlatilag folyton kampányolt.
Macron nyíltan a bevándorláspárti erők vezetőjének határozta meg magát ősszel. A francia elnök botrányairól rengeteget írtunk. Karibi bűnözőkkel való provokatív ölelkezés, szadista testőrparancsnokának a lebukása, a sárgamellényesek lázadásának rossz kezelése, és a sor hosszan folytatható. Mindenesetre, az uniós választásokon arra sok francia fog egészen biztosan emlékezni, hogy arról beszélt Macron a 2017-es elnökválasztási kampányban, hogy francia kultúra tulajdonképpen nem is létezik. Vagy említhetnénk őszi koppenhágai szereplését is, amikor dán egyetemistáknak azt mondta: „Önök elsősorban európaiak, csak aztán dánok.”