Továbbra is fennáll annak az alapos gyanúja, hogy az ausztrál internetes aktivista nemi erőszakot követett el. Assange-ot még május elején egy londoni bíróság 50 hét börtönbüntetésre ítélte, mert megszegte a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit, amikor később nem jelent meg a bíróságon, mert akkor már Ecuador londoni nagykövetségén élt menekültként. Összesen hét évet töltött a nagykövetségen.
"Ha a bíróság elrendeli az őrizetbe vételt, európai letartóztatási parancsot fogok kiadni ellene, hogy adják át Svédországnak" - tudatta Eva-Marie Persson főügyészhelyettes.
Assange kiadatását már az Egyesült Államok is kérte, mivel a hatóságok szerint összejátszott a hadsereg hírszerzési elemzőjeként dolgozó Bradley Manninggel, és hozzá köthető az a 2010-es számítógépes támadás, amikor az amerikai kormányzati számítógéprendszerről
több százezer titkosított információt loptak el és szivárogtattak ki
- köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat. Assange állítólag jobban fél attól, hogy az Egyesült Államoknak adják ki, mint attól, hogy Svédországba kell mennie.
Persson hangsúlyozta, hogy a brit hatóságok feladata eldönteni, hogy a svéd vagy az amerikai kiadatási kérelmet tartják előrébb valónak. A svéd ügyészség közleménye arra is kitér, hogy az őrizetbe vételt egyelőre nem rendelték el. Erről az uppsalai bíróság hivatott dönteni.