Egy marokkói napilap riportjában arra hívja fel a figyelmet, hogy miután a behívóparancsot megtagadókra súlyos büntetés vár Marokkóban, több ezren inkább a menekülést választják. Már az összeírás során azt tapasztalták a hatóságok, hogy a sorkatonai szolgálatra kötelezett fiatalok közül sokan át se veszik a behívót. A belügyminisztérium arra hívja fel a figyelmet, hogy aki nem tudja megfelelő orvosi igazolással bizonyítani, hogy katonai szolgálatra alkalmatlan, és nem vonul be, arra kemény büntetés vár.
A marokkói kormány idén 10 ezer, jövőre pedig további 15 ezer fiatalt akar besorozni. A sorkötelezettek életkora 19-25 között van, a katonai szolgálat 1 év.
Mustapha El Khalfi kormányszóvivő elmondta, hogy aki megtagadja a sorkatonai szolgálatot, az akár egy évig terjedő börtönbüntetésre is számíthat, felmentést csak megfelelő orvosi papírral vagy egyetemi tanulmányok folytatásával lehet elérni, persze az utóbbi csak ideiglenes halasztást jelent. A nők és a kettős állampolgárok számára fakultatív a sorkatonai szolgálat. A marokkói kormányzat célja az, hogy a fiatalokat minél jobban integrálni tudja az észak-afrikai ország társadalmába, szerintük ugyanis a katonai szolgálat hozzájárul a nemzettudat fejlődéséhez.
Természetesen vannak, akik tiltakoznak az elfogadott törvény ellen, sokan pedig a „lábukkal szavaznak” azaz elhagyják Marokkót.
Becslések szerint több ezren kelhetnek útra és próbálhatnak meg Spanyolországon keresztül Európába jutni.
Az ibériai országban amúgy is óriási az észak-afrikai országokból, elsősorban Marokkóból és Algériából érkező illegális migránsok száma. Az Origo már korábban is megírta, hogy a Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint csak januárban 4883 migráns érkezett a mediterrán országokba, ami 10 százalékos növekedés a tavalyi év ugyanezen időszakához képest.
Az El Pais a Nemzetközi Migrációs Szervezettől származó áprilisi, 1341 fős reprezentatív interjú alapján készített felmérésre hivatkozva arra hívja fel a figyelmet, hogy az illegálisan útra kelők (és itt most nemcsak a marokkói, hanem a guineai, ghánai, szenegáli, mali, etióp migránsokról is szó van) 48 százalékát még Spanyolországba érkezésüket megelőzően valamilyen erőszak éri, leginkább a Marokkói táborokban vagy az úton. Ennek ellenére újabb és újabb ezrek indulnak el a könnyebb megélhetés reményében,
a bevándorlók 44 százaléka ugyanis megélhetési okok miatt hagyja el szülőföldjét, és a megkérdezettek több mint fele munkanélküli.
Most pedig már a kötelező katonai szolgálat elől is menekülnek a marokkói fiatalok.
Az embercsempészek jellemzően 900 eurót kérnek egy spanyolországi útért, amit a migránsoknak csak a 43 százaléka tud kifizetni, de 4 százalékuk akár 4500 eurót is hajlandó fizetni. A megkérdezettek 38 százaléka egy év alatt jut el Spanyolországba, de ebbe az időben benne van a marokkói tartózkodás is, főleg guineai, ghánai migránsok esetében. A megkérdezett nők 58 százaléka valamilyen erőszakos cselekmény miatt menekül, sok esetben a szüleik által elrendezett kényszerházasságok elől.
A spanyol adatok alapján megállapítható, hogy
2015 óta először az idén Spanyolországba több migráns érkezett, mint Olaszországba és Görögországba, a számok az előző évekhez képest komoly növekedést mutatnak.
Olaszországban úgy tűnik, hogy a keménykezű és nemrégiben Budapesten járt Matteo Salvini olasz belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes sikerrel állította meg a migrációt.