Több ezer ember kiáltotta az erdélyi sírkertben: Ne bántsd a magyart!

Csíkszentmárton, 2019. április 30. Magyar katonai temető, a háttérben balról betonkeresztek Úzvölgyében, Magyarország egykori keleti határánál az erdélyi Csíkszentmárton közelében 2019. április 29-én. A Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata román katonasírok parcelláját hozta létre a Székelyföld keleti határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település magyar katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kért volna a temetőt fenntartó és gondozó Csíkszentmárton önkormányzatától - számolt be április 29-én a Székelyhon.ro portál. Az előkészületek részeként 52 betonkeresztet és egy szintén betonból öntött, nagyméretű ortodox keresztet állítottak a temetőben, ahol május 17-én készülnek felavatni az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét. MTI/Kátai Edit

Több ezren vettek részt a Székelyföld határán fekvő Úzvölgye törvénytelenül átalakított magyar katonai temetőjében tartott ökumenikus istentiszteleten, és kiáltották egymás kezét megfogva: Ne bántsd a magyart!

Az összekapaszkodásra, és a közös felkiáltásra Demeter Sándor Lóránd székelyderzsi unitárius lelkész szólította fel az összegyűlteket.

Az ökumenikus istentiszteletre egy civilekből és önkormányzati vezetőkből álló kezdeményező bizottság hívta mindazokat, akikben teljesen jogosan felháborodás keltett az, hogy

az első világháborús sírkertben a Kárpátok keleti oldalán fekvő Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki, amelyben - magyar és német katonák sírjaira - ismeretlen román katonák beton keresztjeit állította fel.

Korábban az RMDSZ csíki képviselői a beton keresztek mellé ágakból állítottak kereszteket, amelyekre felírták az ott nyugvó magyar katonák neveit.

A szertartás ideje alatt huszár hagyományőrzők álltak díszőrséget a meggyalázott magyar sírok mellett.

Az istentiszteleten római katolikus papok, református, unitárius, valamint magyar és német evangélikus lelkészek szóltak az egybegyűltekhez.

Böjte Csaba ferences szerzetes elmondta, azért imádkozik, hogy Bukarestben legyenek olyan bölcs vezetők akik belátják, hogy mindenkire szükség van ebben az országban.

Olyanok, akik nem akarják elüldözni innen az embereket, hanem vonzóvá próbálják tenni számukra az országot.

Kovács István, az Unitárius Egyház közügyigazgatója a temetőfoglalókért imádkozott. "Azokért imádkozunk, akik azt hiszik, hogy azáltal szereznek, oroznak maguknak hazát, hogy elveszik mások pihenését, elveszik, mások jelképeit, mások hitét, akik azt hiszik, hogy a szabadságot egymás kezéből kell kicsavarni, és nem tudják, hogy csak együtt, egymást megbecsülve egymást élni engedve lehetünk igazán olyanok, amilyennek isten megálmodott bennünket" - fogalmazott a sepsiszentgyörgyi lelkész.

Bíró Erika szörcsei református lelkész megemlítette:

a magyarság ellen törők egy kis szolgálatot is tettek, mert már-már elaludt a közösség, most viszont a völgyben ismét felhangzik a himnusz és a magyar könyörgés.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke kijelentette: bár a temető román parcelláját kialakító dormánfalvi (Darmanesti) önkormányzat bejelentette, hogy elhalasztja a román parcella felavatását, szükség van az éberségre.

A Székelyföld határán fekvő Úzvölgye törvénytelenül átalakított magyar katonai temetőjében tartott ökumenikus istentisztelet résztvevői 2019. május 12-én. Forrás: MTI/Kátai Edit

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke kijelentette:

csak akkor sikerülhet meggátolni a hasonló eseteket, ha megoldják a Hargita és Bákó megye közötti határvitát, és a határt három kilométerrel keletebbre viszik, oda, ahol mindig is volt a történelem folyamán.

Az összegyűltek petíciót fogadtak el, amelyet a román állam vezetőinek, valamint Hargita és Bákó megye prefektusának címeztek.

Ebben leszögezték: a temető önkényes átalakítása több mint kegyeletsértés, ez összesíti azokat a sérelmeket, amelyek a Romániában élő magyarságot napról-napra érik.

Követelték a kegyeletsértő tevékenység nyomán kialakult összes törvénytelenség kivizsgálását és a törvényszegők megbüntetését, a temető haladéktalan visszaállítását az eredeti állapotába, a települések és a megyék közötti határviták azonnali rendezését, a magyarsággyalázó és történelemhamisító folyamat azonnali megállítását és nyilvános bocsánatkérést a meggyalázott temetőben nyugvó katonák hozzátartozóitól és a sértett nemzetektől.

A rendezvény a magyar és a székely himnusz éneklésével ért véget.

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy a moldvai Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben, melyen félszáz beton keresztet és egy emlékművet állított fel, ezek felavatását május 17-re hirdette meg.

Constantin Toma polgármester pénteken bejelentette, hogy elhalasztják a román emlékmű felavatását.

Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon.

A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről-évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.

Csíkszentmárton, 2019. április 30. Magyar katonai temető, a háttérben balról betonkeresztek Úzvölgyében, Magyarország egykori keleti határánál az erdélyi Csíkszentmárton közelében 2019. április 29-én. Forrás: MTI/Kátai Edit

A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel.

A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak.

A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították.

Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb.

A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.