Alexandre Benallát nem kell bemutatni az Origo olvasóinak. Különös és egyúttal érthetetlen, Emmanuel Macron köztársasági elnökhöz fűződő viszonyáról már sokszor írtunk, akárcsak a Benalla által elkövetett súlyos vagy még súlyosabb jogsértésekről (itt vagy itt ). Itt pedig arról írtunk, amikor Benallát, Macron egykori közvetlen emberét végül is hosszas huzavona után februárban előzetes letartóztatásba helyezték (majd később kiengedték).
Egy biztos, ahogy azt a Les Valuers Actuelles hetilap legfrissebb számában megírta, az ún. Benalla-ügy Macron elnökségének egyik legzavarosabb ügyévé vált. A köztársasági elnök, Franciaország történetében először arra kényszerült, hogy sajtótájékoztatón jelentse ki, hogy testőrparancsnoka, Alexandre Benalla nem a szeretője. Az elnöknek azt is cáfolnia kellett, hogy Benalla nem lakott egy tőle kapott 300 m²-es lakásban (erről később bebizonyították, hogy Macron hazudott, mert valóban egy ekkora lakásban lakott, és tőle kapta), továbbá, hogy nem tudja az atomkódot, és hogy nem keresett 10 ezer eurót.
Egy másik kiemeltnek tekinthető ügyben Benalla 2018. május 1-én teljesen váratlanul felbukkant egy tüntetésen, ahol a mobiltelefonnal készített videofelvétel tanúsága szerint rendőrsisakban (de civil ruhában) kegyetlenül verni kezdett egy diákot, aki a felvétel alapján akár halálos sérüléseket is szenvedhetett volna, bár a barátnőjével véletlenül keveredtek a tüntetés helyszínére. Benallát ezért a szadista magánakciójáért kirúgták Élysée-beli állásából (hiszen mégiscsak Macron testőre volt, hiába tagadta az elnök), az ügy tisztázása érdekében szenátusi vizsgálóbizottság alakult, és egész Franciaország felháborodott.
A Les Valeurs Actuelles, szemlézve a L'Express című hetilap írását, most annak apropóján vette elő a Benalla-ügyet, hogy Sophie Coignard, ismert francia újságíró, a Le Point riportere, megjelentette a régóta várt, Alexandre Benalláról írt könyvét. A könyvben többek között megírja a tavaly május 1-i tüntetés hiteles történetét, olyan részletekre is fényt derítve, amelyek eddig nem voltak ismertek. A közvélemény nem tudta például. hogy a hírhedt szadista támadás után Benalla üzenetet küldött Macronnak, mert ahogy megfogalmazta, „meglehetősen erőszakos jelenetét videóra vették, és ha nem is lehet nagyon tisztán azonosítani, mégis felismerhető. Ez a videó most kering a közösségi hálókon” – figyelmeztette Macront a várható botrányra, aláírásként pedig „Alexandre” szerepel. Az Élysée megerősítette, hogy Benella üzeneteket váltott Macronnal és az is kiderült hamar, hogy Benallát már másnap előállították és kérdőre vonták a brutális támadás miatt, ő viszont egyáltalán nem értette, hogy mit akarnak tőle. Meg sem fordult a fejében, hogy büntetni fogják, sőt, arra számított, hogy kitüntetik! „Lelkében inkább kitüntetésre számított, igen, egy érdeméremre! (...) Benalla Ismaël Emeliennek panaszkodott (Ismaël Emelien Macron legközelebbi tanácsadója, szövegírója és közösségimédia-arculatának legfőbb őre volt, a Médiapart értesülése szerint a Benalla-ügy miatt mondott le idén februárban), és bevallotta neki, hogy arra számított, hogy kitüntetik azért, amit tett” – írja könyvében a Le Point újságírója.
Miután Benallát kirúgták az Élysée-ből, „hallgatása” megnyerése céljából Emelien arról biztosította, hogy „ha most egy kicsit alámerül, akkor olyan munkát találnak neki, amilyet csak akar”. „Mit szeretnél csinálni? Szeretnél kabinetfőnök lenni egy nagy cégnél?” – tették fel Benallának a kérdést. Sophie Coignard szerint még ennél is tovább mentek a segítségnyújtásban, mert arról ír, hogy „a First Ladyt öltöztető LVMH (francia luxuscikkeket – Moët, Henessy, Louis Vuitton stb. – forgalmazó) nagyvállalat elnöke, Bernard Arnault, aki ismeri és nagyra értékeli Macronékat, már kinyilvánította, hogy szívesen alkalmazná Benallát a biztonsági csapatukban”.
Pontosan egyébként még ma sem lehet tudni, hogy ki, mit és miért tett 2018. május 1-je, az ominózus brutális támadás óta a Benalla-ügyben. Azt pedig végképp nem tudni, hogy miért volt annyira fontos Benalla hallgatását megvásárolni. Annyi biztos, hogy ez az ügy jelentős mértékben hozzájárult Macron népszerűségének zuhanórepüléséhez, és az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb francia belpolitikai botrányát idézte elő.
Annyit lehet már tudni a folytatásról, hogy Benalla újabban kétes hírű üzletemberekkel vacsorázik. A Le Figaro írta meg, hogy egy néhány hónappal ezelőtti, a deauville-i nyaralóhelyen történt első találkozót követően (Deauville Macronék közkedvelt pihenőhelye is, ezért ne zárjuk ki azt a lehetőséget, hogy Macronék segítségével jött létre a találkozó) Benalla, közvetlenül az európai parlamenti választások előtt együtt vacsorázott Marcel Campionnal, a zavaros múltú „vidámparkkirállyal”. Campion ellen a szocialista városvezetéssel kötött párizsi óriáskerekek és vidámparkok üzemeltetési szerződései miatt számos eljárást indítottak az elmúlt években. A Le Figaro értesülése szerint a vacsorán Benalla vetette föl az üzletembernek, hogy „na, akkor megtámadod Párizst?” – utalva Campionnak arra a már kiszivárgott nyílt szándékára, hogy elindul Párizs főpolgármesteri székéért. „Inkább megvédeném” – mondta válaszul Campion, saját elmondása szerint. Benalla tehát úgy tűnik, maradt a politika közelében.