A székelyföldiek határozott, de békés tiltakozását Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora jelentette be azon a csíkszeredai sajtótájékoztatón, amelyet Korodi Attilával, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével és Borboly Csabával, a Hargita megyei önkormányzat elnökével közösen tartottak.
Tánczos Barna hangsúlyozta:
addig semmilyen rendezvényt nem szabad tartani a temetőben, míg Románia és Magyarország védelmi minisztériuma a két ország közötti hadisírgondozási egyezménynek megfelelően meg nem állapodik a temetőről.
Az egyezményt Romániában a 2008/300-as törvény léptette életbe.
A szenátor elmondta:
a pattanásig feszült helyzetről tájékoztatta Carmen Dan belügyminisztert, és azt kérte tőle, hogy tegyen meg mindent a közrend és a béke biztosítása érdekében.
Hozzátette: tudomásuk van arról, hogy szélsőséges román csoportok akarnak részt venni a Dormánfalva által szervezett csütörtöki úzvölgyi rendezvényen.
Mi békés tiltakozásra megyünk oda. Biztos vagyok abban, hogy a magyar közösség tagjai nem fognak semmilyen incidenst gerjeszteni
– jelentette ki.
Dormánfalva polgármesteri hivatala hétfőn rendezvénysorozatot hirdetett a hősök napja alkalmából, amelynek keretében négy katonatemetőbe jelentett be vallásos szertartást és koszorúzást.
A közzétett program szerint az úzvölgyi szertartás 17 órakor kezdődik.
Az önkormányzat korábban ugyanerre az időpontra kilenc, úgynevezett civil szervezet úzvölgyi megemlékezését is engedélyezte.
A civil szervezetek azt szorgalmazták, hogy a rendezvény keretében katonai tiszteletadással avassák fel a temető áprilisban kialakított román parcelláját.
A rendezvényekre a polgármester forgalmi korlátozások bevezetését helyezte kilátásba az Úzvölgyére vezető úton.
Borboly Csaba a sajtótájékoztatón
ámokfutásnak minősítette a dormánfalvi polgármester intézkedéseit, amelyek nemcsak a két megye, hanem a román és a magyar közösség, valamint Románia és Magyarország viszonyának is ártanak.
Kijelentette: a temető előtt elhaladó út Hargita megye, a temető pedig Csíkszentmárton tulajdonában van, ezért
Dormánfalva semmiképpen nem hozhat döntéseket ezekre vonatkozóan.
A magyar politikus szerint valamennyi illetékes kormányhivatal megállapította, hogy a dormánfalvi román polgármester törvénytelenül járt el a temető közvagyonba vételével, a román parcella építési engedélyének a kiállításával, a parcellára szánt közpénz felhasználásával, ennek ellenére a polgármester folytatja ámokfutását.
A Hargita megyei önkormányzat elnöke elmondta:
a 16 órakor kezdődő tiltakozásra meghívta az önkormányzat tagjait és a csíki polgármestereket.
Korábban a Kovászna megyei tanács jelentette be, hogy csütörtökön délután szimbolikus kihelyezett rendkívüli ülést tart Úzvölgyében.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője közölte:
az RMDSZ Klaus Iohannis elnököt is tájékoztatta kedden a katonatemető illetéktelen átalakításával előidézett helyzetről.
Szerda reggel pedig a képviselőházban ő maga, a szenátusban pedig Tánczos Barna interpellálta Viorica Dancila miniszterelnököt, és kérte, hogy
akadályozza meg a csütörtökre tervezett feszültségkeltő dormánfalvi rendezvényt.
Hozzáfűzte: ha a román védelmi minisztérium az archívumában megtalálható dokumentumok alapján világossá teszi, hogy a temetőben román katonákat is eltemettek a második világháborúban, lehetővé kell tenni egy román parcella kialakítását.
Azt azonban, hogy kiket temettek a katonatemetőbe, Románia és Magyarország védelmi minisztériumának kell tisztáznia.
Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a köztudatban magyar temetőként élő úzvölgyi első világháborús sírkertben.
A román parcellában félszáz betonkeresztet és egy emlékművet állítottak fel,
egy részüket magyar katonák jelöletlen sírjaira.
Az egykori magyar-román államhatár mellett fekvő, lakatlan Úzvölgye település közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de Hargita és Bákó megye kataszteri hivatala 2001-ben a település területét a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvának juttatta.
A Bákó megyei kisváros önkormányzata
március 29-i határozatával a város közvagyonába sorolta, április közepén pedig a településre telekkönyveztette a katonai temetőt.
A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.