Egyelőre tisztázatlan körülmények között sérült meg egy japán és egy norvég tulajdonban lévő két tartályhajó.
Washington az akció elkövetéséért egyértelműen Iránt tette felelőssé. Pár órával később Szaúd-Arábia - Irán regionális politikai ellenlábasa - közölte, hogy egyetért az amerikai gyanúsítással. "Nincs okunk kételkedni, Irán már sokszor tett hasonlót" - mondta a sivatagi királyság külügyminisztere.
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter visszautasította az Egyesült Államok vádaskodását, Zaríf szerint az Egyesült Államok a tartályhajók elleni támadást ürügyként használja fel, hogy "szabotázsdiplomáciát" folytasson Irán ellen. Az iráni külügyminiszter pénteken közzétett Twitter-bejegyzésében arról ír: "Azzal, hogy az Egyesült Államok azonnali vádaskodásba kezdett Irán ellen, anélkül, hogy lenne bármilyen tárgyi vagy közvetett bizonyítéka, csak nyilvánvalóvá tette, hogy a B csapat a B terv felé mozdul el: szabotázsdiplomáciára, illetve az Irán elleni gazdasági terrorizmus elfedésére". Utóbbival Zaríf az Irán ellen újonnan bevezetett amerikai szankciókra utalt, a "B csapattal" pedig John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóra, aki Teherán szerint rendszerváltást szeretne Iránban, és ennek érdekében katonai konfliktust akar kiprovokálni.
Következő bejegyzésében az iráni külügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy pár hónappal ezelőtt éppen egy ilyen forgatókönyvre figyelmeztetett. "No, nem azért, mert látnok vagyok, hanem, mert kiismertem a B csapat észjárását" - tette hozzá Zaríf.
Nagy-Britannia szintén osztja az amerikai véleményt, és "alapgyanúsítottja" Irán.
Külügyminisztere, Jeremy Hunt csütörtökön már figyelmeztette is Teheránt, hogy ezek az akciók "rendkívül esztelenek, mélyen aggasztóak, és olyan időben történnek, amikor úgyis nagy a feszültség".
Kérdéses, hogy mikor derül fény a történtekre, már ha egyáltalán fény derül. Május 12-én ugyanis hasonló események zajlottak: ismeretlen tettesek szabotázsakciót követtek el két szaúdi, egy norvég és egy emírségekbeli teherhajó ellen az Ománi-öbölben, a Hormuzi-szoros bejáratánál, és azóta se tudni, ki lehetett a megbízó. Az emírségek kormányzata annyira jutott, hogy a múlt héten az ENSZ Biztonsági Tanácsában közölte: az incidens mögött vélhetően állami szereplő áll, amivel Norvégia és Szaúd-Arábia is egyetértett.