A Die Welt szerint a megbeszéléseket Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vezette, és az európai pártcsaládok vezetőivel is egyeztették a döntést, amelyet végül Angela Merkel német kancellár is elfogadott.
A lap egy jól értesült forrásra hivatkozva arról számol be, hogy az EU-tagállamok vezetői és az Európai Parlament (EP) vezető képviselői a következő két napban fognak egyeztetni arról, hogy egy nem várt fordulattal a szociáldemokraták csúcsjelöltjét, a holland
Frans Timmermanst jelöljék-e a bizottság élére,
vagy a Néppártból nevezzenek meg másik jelöltet. Erről részletesen írtunk a V4NA nemzetközi hírügynökség cikke alapján. Timmermans jelölése esetén ugyanis a Néppárt gyakorlatilag hátat fordítana a saját szavazóinak.
A Die Welt szerint utóbbi esetben három ember neve vissza-visszatér az egyeztetéseken. A francia Michel Barnier, az EU brexit-ügyi főtárgyalója, korábbi belső piaci biztos, a bolgár Krisztalina Georgieva, aki jelenleg a Világbankot vezeti, korábban pedig a brüsszeli testület alelnöke volt, valamint Andrej Plenkovic horvát kormányfő lehet esélyes arra, hogy az Európai Bizottság élére kerüljön.
Vasárnap rendkívüli uniós csúcsot tartanak
Brüsszelben a kérdés tisztázására. A tanácskozáson ott lesz Orbán Viktor magyar kormányfő is, aki a V4-es országok vezetőivel egyeztetett a közös stratégiáról pénteken.
Az Európai Bizottság következő elnökét az Európai Parlament választja meg, de a jelöltállítás kizárólagos joga az unió alapszerződése értelmében az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsé. Ennek ellenére a pártcsaládok először a 2014-es uniós tisztújítás előtt, a folyamat demokratizálására hivatkozva megnevezték csúcsjelöltjeiket, azzal a deklarált céllal, hogy annak a pártcsaládnak a jelöltje kapja meg a bizottság elnöki posztját, amelyre az EP-választásokon a legtöbben szavaznak. 2014-ben az állam-, illetve kormányfők végül többségi szavazással, magyar és brit ellenvetéssel úgy döntöttek, hogy a Néppárt jelöltjét, Jean-Claude Junckert jelölik a testület élére.