Több ezer őslakos nőt, illetve lányt gyilkoltak meg vagy tüntettek el az országban ebben az időszakban – olvasható a jelentésben.
Felmérések szerint
Kanadában az őslakos nők az átlagnál sokkal gyakrabban esnek áldozatul erőszaknak, és sokkal gyakrabban tűnnek el nyomtalanul.
Ellentétben más társadalmi csoportokkal, amelyekben az elkövetők általában családtagok vagy a saját etnikai közösség tagjai,
az őslakos nőket általában nem őslakos férfiak támadják meg szexuálisan motivációval.
Áldozattá válásuknak gyakori oka, hogy szerény anyagi körülmények között élnek, hajléktalanok, prostitúcióból élnek, hogy a támadók rasszisták, nőgyűlölők.
A bizottság 231 ajánlást tett a kormánynak az ügyben. Ezek között szerepel külön ombudsmani hivatal és törvényszék felállítása az őslakosok érdekében, és az esélyegyenlőség megteremtése az élet minden területén. A bizottság szóhasználata miatt társadalmi vita alakult az országban arról, hogy a jelenség valóban népirtásnak nevezhető-e.
A kormányfő arra kérte honfitársait, hogy a jelenség felszámolására tett erőfeszítések között ne a múltra koncentráljanak, vagy azon vitázzanak, hogy mi a népirtás definíciója. „Elfogadjuk a bizottság megállapítását, hogy ez népirtás volt. De a szenvedő, a szeretteiket ily módon elvesztő családokra és közösségekre és annak kiderítésére összpontosítunk, hogy az ország miért nem tudta megakadályozni ezeket az eseteket” – jelentette ki a miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva. Hozzátette, hogy kormánya az ajánlások alapján a következő hónapokban akciótervet készít.