A székelyföldi magyarok kevesebbet keresnek, mint a helyi románok

Vágólapra másolva!
Friss kutatási eredmények szerint Székelyföldön a magyar nemzetiségűek alulreprezentáltak a kormánynak alárendelt intézményekben, és kevesebbet is keresnek, mint a román nemzetiségűek.
Vágólapra másolva!

A Székelyföldi Közpolitikai Intézet által végzett kutatásokat Sepsiszentgyörgyön mutatták be egy konferencia keretében, melyről a szervező intézet számolt be közleményében.

Sepsiszentgyörgy Forrás: MTI/Kátai Edit

Székely István Gergő szociológus, a közpolitikai intézet kutatási igazgatója egy olyan kutatás előzetes eredményeit ismertette, melynek során a Kovászna megyei közszférában vezető tisztséget betöltő (vagyonnyilatkozat közzétételére kötelezett) 5002 személy vagyonnyilatkozatát dolgozták fel statisztikai módszerekkel.

Az adatokból kiderült:

A védelmi minisztériumhoz tartozó egységek vezetésében egyáltalán nem kimutatható a jelenlétük, a belügyi szervekben 10 százalékos, a prefektusi hivatalban 15-20 százalékos az arányuk.

Ezzel szemben a többnyire magyar választott vezetők által irányított helyi önkormányzatokban és az oktatási intézményekben nagyjából visszatükröződnek a lakossági etnikai arányok, a megyei önkormányzatnak alárendelt intézményekben a magyarok enyhe felülreprezentáltsága rajzolódik ki.

A kutatási eredmények a románok egyértelmű előnyét rajzolják ki a jövedelmek terén is.

"A kutatásban több, az átlagbérhez viszonyított jövedelmi sávot alakítottunk ki. (.) A felsőbb jövedelmi sávokban egyértelműen a románok túlsúlya rajzolódik ki"

- idézte a közlemény az igazgatót.

Székely István Gergő hozzátette: vélhetően a keresetekkel áll összefüggésben az a tény, hogy a románok körében az eladósodottság mértéke is lényegesen magasabb. Az elemzés azt is kimutatta, hogy

a közszférában dolgozó románok személygépjárművei átlagosan két évvel újabbak a magyarokéinál.

A magyarok csupán az ingatlan-, elsősorban telekvagyon tekintetében vannak enyhén jobb helyzetben.

Csata Zsombor, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Marosvásárhelyen vizsgálta meg a közigazgatási elit helyzetét a vagyonnyilatkozatok alapján.

Székelyföld történelmi központja, Marosvásárhely Forrás: Origo

Megállapította:

"Egy marosvásárhelyi magyarnak kétszer-háromszor kisebb az esélye olyan pozícióba kerülni, amelyre vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozik, mint egy románnak" - állapította meg a kutató.

Nagyon alacsony a magyarok aránya a Belügyminisztérium alkalmazottai körében, a védelmi egységekben, az igazságügy intézményeiben.

Magasabb a helyi és a megyei tanácsnak alárendelt szervezetekben, a környezetvédelmi, egészségügyi és az oktatási minisztérium intézményeiben, de itt sem közelítik meg a lakossági arányt.

A kutatás azt is kirajzolta, hogy

ott vannak inkább magyar vezetők, ahol alacsonyabbak az átlagbérek: a szociális szolgáltatásokban, kulturális intézményekben, oktatásban.

Ez magyarázza azt a 15 százalékos bérhátrányt is, ami a magyar vezetőkre és köztisztviselőkre általában jellemző a románokhoz képest.

Csata Zsombor korábbi kutatásokra is hivatkozva kijelentette, hogy

Megjegyezte: a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó romániai szabályozás a legszigorúbbak közé tartozik az EU-ban. E nyilatkozatok nyilvános közzététele kötelező, és e dokumentumok tartalmilag is jó alapot nyújtanak a tudományos hipotézisek ellenőrzésére és a közpolitikai kérdések vizsgálatára.

A Székelyföldi Közpolitikai Intézetet (SZKI) 2017-ben hozták létre,

az Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnökévé választott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kezdeményezésére.

A kormányzattól független alapokon működő kutatóintézet fő célja olyan szakmai háttéranyagok kidolgozása, amelyek elősegítik a székelyföldi önkormányzatok közpolitikai céljainak megvalósítását.

Az intézet sepsiszentgyörgyi székhellyel és nyárádszeredai munkaponttal működik.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!