A 90-es években a magyarellenességéről hírhedtté vált szélsőséges kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar pártjának, illetve a halálos áldozatokkal járó marosvásárhelyi magyarellenes pogromkísérletet (Fekete Március) szervező Román Tűzhely nevű neofasiszta szervezet tagságával egykor „büszkélkedő" Dacian Cioloş bukott román kormányfő még pénteken jelentette be a közösségi oldalán, hogy
megegyezett főnökével, Emmanuel Macron francia államfővel Laura Codruţa Kövesi támogatásáról az európai főügyészi tisztség elnyerése céljából.
Macron idáig a lyoni főügyészt, Jean-Francois Bohnert favorizálta az EPPO leendő vezetőjeként, de Cioloş szerint
a francia államfő most hajlandó tárgyalási alapnak venni azt, hogy Kövesi az Európai Parlament jelöltje.
Kárpótlásul Bohnert nagy valószínűséggel megkaphatja a francia korrupcióellenes csúcsintézmény, a Nemzeti Pénzügyi Ügyészség vezetői tisztségét.
A Szabad Európa Rádió moldvai kiadása szerint azért is lehet Kövesi befutó az EPPO élén, mert a közép-kelet-európai politikus nem kapott vezetői pozíciót az újonnan felálló európai csúcsintézményeknél.
A liberális, progresszív, centrista és természetesen bevándorláspárti erőket tömörítő Újítsuk meg Európát frakcióvezetőjének a bejelentését viszont sem francia, sem európai részről nem erősítették meg.
Az Európai Tanács jelöltje hivatalosan továbbra is Jean-Francois Bohnert.
A bukaresti kormány pedig még mindig ellenzi Kövesi kinevezését annak korrupciós ügyei miatt, és másokat akar jelölni a tisztség betöltésére.
A Radio France International (RFI) romániai változatának az információi alapján nyolc román jelölt száll versenybe, a meghallgatásuk pedig kedden kezdődik az Igazságügyi Minisztériumban.
Közülük hármat fog Bukarest az Európai Unió Tanácsa elé terjeszteni.
Sajtóinformációk szerint
a román kormány favoritja a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) volt vezetője, Daniel Horodniceanu.
Victor Ponta volt szociáldemokrata román kormányfő, jelenleg a szociálliberális, de mégis nacionalista Pro România nevű párt elnöke vasárnap a Facebook-oldalán közölte, hogy nem ért egyet Cioloş Macronnal kötött állítólagos háttéralkujával, mert az nem a román, hanem a francia érdekek képviseletét jeleníti meg.
Ponta szerint
Cioloş tulajdonképpen a franciák bábja, aki elárulta hazája és Kelet-Európa érdekeit, hogy ezáltal megfeleljen párizsi felettesei elvárásainak.
A volt román miniszterelnök véleménye alapján, Nicolas Sarkozy egykori francia elnök 2009-ben azt akarta elérni, hogy Franciaországnak jusson két biztosi tisztség, és ez sikerült is neki, amikor - közbenjárása által - kinevezték Cioloşt mezőgazdaságért felelős biztosnak.
Ponta kifejtette, hogy – vélhetően hálából -
Cioloş a mandátuma alatt végig a francia érdekeket képviselte, szemben a román és a kelet-európai érdekekkel.
Mezőgazdasági biztossága idején azt „érte el", hogy a francia gazdák háromszor több támogatást kaptak, mint a románok – fűzte hozzá a Pro România párt elnöke.
Hétfőn a România TV élő adásában Traian Băsescu volt román elnök, újdonsült európai parlamenti képviselő is heves kritikával illette a Cioloş-Macron paktumot - írja a műsort szemléző vezető romániai napilap, az Adevărul.
Băsescu szerint
Cioloş a francia elnök akaratának egyszerű végrehajtója, akinek nincs joga önálló gondolatok megfogalmazására, mert párizsi „uraitól" erre nem kapott felhatalmazást.
A volt román államfő kijelentette, hogy miután Macronnak nem sikerült megreformálnia Franciaországot, és csúnyán elbukta az EP-választásokat is, most Cioloşt bábként használva akar változást elérni az Európai Unióban.
Băsescu véleménye alapján Macron Renew Europe (Újítsuk meg Európát) frakciója lehet a mérleg nyelve az EP-ben, mert a Néppártnak és a szocialistáknak együtt sincs többségük.
„Nem véletlenül bízta meg a frakció vezetésével a francia elnök Cioloşt" – tette hozzá.
Az egykori román államfő szerint
kizárt, hogy Macron európai tervei sikerrel járjanak, hiszen az Élysée-palota ura otthon is kudarcot kudarcra halmozott.
Laura Codruţa Kövesi öt éven át (2013–2018 között) vezette a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA).
Ez idő alatt
az intézmény a román belpolitikában a politikai ellenfelekkel és a nemzeti kisebbségekkel, különösen a magyarokkal való leszámolás eszközévé vált.
A DNA törvénytelenül együttműködött a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate utódszervezetével, a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI).
A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottságot megkerülve a DNA jogellenesen szerzett meg a SRI által lehallgatott politikusokról hangfelvételeket, amiket később bírósági perekben használtak fel, szintén törvénytelenül.
A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság volt elnöke, Claudiu Manda jelenlegi EP-képviselő által nyilvánosságra hozott adatok alapján
2005 és 2016 között mintegy 6 millió román állampolgárt hallgattak le.
A SRI ezt úgy tagadta, hogy saját magát leplezte le: szerintük „csak" 300 ezer embert hallgattak le nemzetbiztonsági okokból.
Arról az Origo tavaly októberben számolt be részletesen, hogy
az erdélyi magyar politikusok elleni lejárató hadjáratokban is felhasználták a DNA-t, hamisan korrupcióval, hivatali visszaéléssel és más dolgokkal vádolva meg a magyarság érdekeiért határozottan kiálló vezetőket.
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád például azt nyilatkozta, hogy
a fürdő- és a hálószobájába is lehallgató készülékeket helyeztek el.
Csíkszereda szintén igaztalanul megvádolt polgármestere, Ráduly Róbert pedig azt mondta: a román igazságügyi rendszer az elmúlt másfél évben lezajlott, Brüsszelnek nem tetsző módosítások előtt olyan volt, mint a szovjet „igazságszolgáltatás".
Kövesit egyébként hivatali visszaéléssel, vesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással vádolják Romániában,
amelyeket akkor követhetett el, amikor a DNA vezetője volt.
A neve 17 korrupciós aktában szerepel.
Korábban 19 ügyben volt érintett, de a közelmúltban két esetben felmentették.
A téma kapcsán még februárban interjút adott a Radio France Internationalnek Cătălin Rădulescu, a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője.
Rădulescu akkor azzal vádolta meg a közben szocialista csúcsjelöltként megbukott Frans Timmermanst, hogy
Kövesi európai főügyészé való kinevezése érdekében beavatkozik Románia belügyeibe, nyomást gyakorolva ezáltal a bukaresti ügyészségre.
A politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy Soros György embere nyomást próbál gyakorolni a román igazságszolgáltatásra annak érdekében, hogy Kövesit felmentsék a vádak alól.
Rădulescu szerint ez azzal magyarázható, hogy a DNA volt vezetője és Timmermans kiváló személyes kapcsolatot ápolnak.
Cătălin Rădulescu véleménye alapján
nem szabad engedni, hogy egy olyan „bűnöző" vezesse a leendő Európai Ügyészséget, mint Kövesi.
Gabriela Zoană volt román szociáldemokrata párti európai parlamenti képviselő is aggodalmának adott hangot a Kövesi-ügy kapcsán a Románia belügyeibe való beavatkozás miatt.
Zoană szerint
Soros másik fontos embere, Guy Verhofstadt azt követeli a bukaresti kormánytól, hogy avatkozzon be az igazságszolgáltatásba annak érdekében, hogy valamennyi vád alól felmentsék Kövesit.
Mindezek ellenére az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) magyarországi tagszervezete, a Momentum Mozgalom támogatja Kövesi kinevezését az Európai Ügyészség (EPPO) élére.
Ezt a párt egyik EP-képviselője, a magyarellenes Cioloşsal bájolgó Cseh Katalin közölte a Facebook-oldalán.
Az igazsághoz az ugyanakkor hozzátartozik, hogy Cseh és a Momentum álláspontja a témában, a legkisebb mértékben sem számít.
A luxemburgi székhelyű, a tagállamok szuverenitását jelentősen csorbítani hivatott EPPO 2020 végén vagy 2021 elején kezdheti meg a működését.
Az EPPO-t Brüsszel várhatóan politikai fegyverként fogja felhasználni a - szerinte - renitenskedő közép-kelet-európai tagállamokkal szemben.