Ukrajnában ma tartják a parlamenti választást, ahol az utolsó felmérések szerint magasan a legnagyobb támogatottságot a Volodimir Zelenszkij elnök mögötti Nép Szolgája (Szluha Narodu) párt élvezi, utána a Moszkva-barát politikusokból álló Ellenzéki Platform - Életért elnevezésű párt. A biztos bejutók között jelzik Petro Porosenko leköszönt elnök Európai Szolidaritás pártját, Julija Timosenko volt kormányfő Haza (Batykivscsina) pártját, és a bejutásra esélyes Szvjatoszlav Vakarcsuk rockénekes Hang (Holosz) nevű pártja is. Esetleg bejuthat még Ihor Szmesko volt SZBU-főnök vezette Erő és Becsület, valamint a szintén Moszkva-barát politikusokból álló Ellenzéki Blokk.
Magyarország számára azért bír kiemelt fontossággal a választás, mert az utóbbi időben látványosan teret nyertek a magyar kisebbségek elleni atrocitások, és több olyan törvény is született, amely hátrányos helyzetbe hozta az ott élő magyarságot. A nyelvtörvény és az oktatási törvény viszont számunkra elfogadhatatlan, mert szerzett jogokat vesz vissza a kisebbségektől" - fejtette ki Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Tájékoztatásért és Magyarország Nemzetközi Megjelenítéséért felelős államtitkára a Hír TV-nek. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke pedig arról beszélt, hogy Ukrajnában nem szűnik a magyarellenes kampány.
Magyarország álláspontja szerint "óvatos derűlátásra" adhat okot, hogy Volodimir Zelenszkij az új ukrán elnök talán elődeihez képest változtat Kijev politikáján.
A Központi Választási Bizottság (CVK) honlapján közzétett adatok alapján délre országosan a részvételi arány átlépte a 19 százalékot. A legmagasabb részvételt eddig Luhanszk megyében mérték - csaknem 24 százalékosat -, a legalacsonyabbat pedig Kárpátalján, 12,32 százalékot.
Dmitro Razumkov, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája (Szluha Narodu) párt vezetője Kijevben szavazott, és újságíróknak nyilatkozva nem zárta ki annak lehetőségét, hogy ő lesz az új összetételű parlament házelnöke. "Minden lehetséges, de erről még korai beszélni" - válaszolta az ezt firtató kérdésre. Szavai szerint három hónappal ezelőtt változások indultak el az országban, és tulajdonképpen most zajlik a "választások harmadik fordulója" a tavasszal megtartott két elnökválasztási forduló után. Véleménye szerint Zelenszkij tudta, hogy nehéz lesz, de nem számított ilyen nagy közönyre a parlament részéről, ezért megértette, hogy "globális" változásokra van szükség. Kiemelte, az ország gazdaságát nem rázta meg az, hogy előrehozott parlamenti választásra került sor, és ezt Ukrajna nemzetközi partnerei is támogatták.
Julija Timosenko volt kormányfő, a Haza (Batykivscsina) párt vezetője a voksolás után újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy a csapata készen áll a munkára a parlamentben, ugyanakkor nem válaszolt arra, vállalná-e a miniszterelnöki posztot. "Ma senki sem tudja, ki lesz a következő miniszterelnök. Ez csak az önök szavazatától függ. Önök egy pártra és egy jelöltre szavaznak, és ezzel egyben szavaznak a leendő kormányfőre is" - fejtette ki Timosenko.
Jurij Bojko, a Moszkva-barát politikusokból álló Ellenzéki Platform - Életért nevű párt társelnöke szavazata leadásakor kijelentette, a békére szavazott és mindarra, amit kampánykörútja során az emberek kértek tőle. "Remélem, hogy olyan lesz a választásunk, amilyet az emberek a politikusoktól látni szeretnének" - tette hozzá.
Közben a választás napjára, vasárnapra virradóra újabb tűzszünet lépett életbe a fegyveres konfliktus sújtotta Donyec-medencében. Az ukrán Egyesített Erők Parancsnokságának közleménye szerint azonban reggel ellenséges diverziós csoport által elhelyezett ismeretlen robbanószerkezet detonációja következtében két ukrán katona meghalt, kettő pedig megsebesült a Luhanszktól északra fekvő Scsasztya településnél.
Vasárnap helyi idő szerint reggel nyolc órakor (közép-európai idő szerint hét órakor) kinyitottak a szavazóhelyiségek Ukrajnában, és megkezdődött az előrehozott parlamenti választás Ukrajnában, az urnákat este nyolc órakor zárják. A választáson 22 párt és csaknem hatezer jelölt indul, közülük 2747-en pártlistákon, a többiek egyéni jelöltként a 199 egyéni választási körzetben.
Magyarország keleti szomszédjánál vegyes választási rendszer van, a 450 fős parlamentbe a 199 egyéni választási körzet győztese kerül be, a többi helyre pedig a pártlistákon indított jelöltek a pártokra leadott szavazatok százalékos aránya alapján. A parlamentbe jutáshoz a pártoknak legalább ötszázaléknyi voksot kell szerezniük a listás szavazáson.
A Központi Választási Bizottság (CVK) közlése szerint a választáson 1719 külföldi megfigyelő vesz részt 22 nemzetközi szervezettől, valamint 117-en 12 külföldi ország képviseletében.