Minden korábbit felülmúló sivalkodásba kezdtek a magyar és a nemzetközi balliberális politikusok az elmúlt napokban látható amazóniai erdőtüzek miatt. Az államcsődöt okozó Gyurcsány Ferenc és a Zuglót teljesen tönkretevő alkalmatlan Karácsony Gergely is olyan eszmefuttatásba kezdett a tüzek kapcsán - szokásukhoz híven szolgaian ismételve néhány nyugat-európai politikus vádjait -, hogy azt követni is nehéz. Mindketten arról beszéltek, hogy gyakorlatilag a nemrégen megválasztott jobboldali elnök hibája a kialakult helyzet. Az amazóniai tudósítások balliberális olvasatának a legfőbb jellemzője a teljes képmutatás, úgyhogy itt az ideje, hogy bemutassuk a valóságot.
Elsőként érdemes megnéznünk, hogyan is alakultak az elmúlt években az erdőtüzek Brazíliában. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy egyáltalán nem kiemelkedő az idei év a tüzek szempontjából. A grafikont Apáti Bence, a Magyar Nemzet főmunkatársa találta, azonnal fel is jelentették érte a Facebooknál, amely meg is vonta tőle a saját oldalának szerkesztési jogát.
Az ábrán jól látszik, hogy
a 2002-2018 közötti baloldali elnökök (Lula, Rousseff és Temer) alatt jóval több és jóval nagyobb erdőtűzek voltak,
mégsem szóltak arról a hírek, hogy mekkora pusztítást hajt végre a brazil kormány a természetben. A XXI. század előző 18 évéből kilencben időarányosan több erdőtűz pusztított mint most. Nem véletlen, hogy az összehasonlítások soha nem az átlagról, csak a tavalyi évről szólnak a nemzetközi sajtóban.
Természetesen a lángoló erdő rossz dolog, és mihamarabb el kell oltani a lángokat. Azonban a politikai hisztéria, ami az amazonasi eseményeket követi, álszent, és hazug.
Az amazóniai esőerdők ügye körüli politikai hisztériát és hangulatkeltést jól jellemzi az is, hogy Afrikában a Bloomberg nemzetközi hírügynökség megállapításai szerint sokkal nagyobb tüzek vannak, mint az Amazonasnál.
Lángokban áll Kongó, Zambia és Angola, de a nemzetközi és a magyar balliberális sajtó minderről mélyen hallgat. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy múlt héten csütörtökön és pénteken Angolában 250 százalékkal több erdőtüzet észleltek az űrből, mint Brazíliában.
A dél-amerikai erdőtüzeket figyelő térkép azt is megmutatja, hogy Dél-Amerika mindegyik országa érintett kisebb-nagyobb mértékben. Persze Brazília legjobban, mert Brazília a legnagyobb. De jól látható, hogy Peruban, Bolíviában és Paraguayban is olyan hatalmas erdőtüzek pusztítanak, amelyeknek nincs, vagy nagyon csekély a kapcsolódása a brazil határ túloldalával. Ráadásul a legnagyobb egybefüggő erdőtűz nem is Brazíliában, hanem Paraguay és Argentína határvidékén van.
A francia, német, norvég vezetők mégsem támadják a többi ország vezetését, csak Brazíliáét. Kommunikációjuk azonban így is annyira átlátszó, hogy még a baloldali bolíviai elnök, Evo Morales is keményen rendreutasította Macront és a G7 országok vezetőit, felszólítva őket, hogy ne Európából beszéljenek, hanem menjenek a helyszínre.
Az, hogy mennyire zavarja az igazság az amazóniai erdőtűzről a baloldalt és a liberálisokat, jól mutatja, hogy a Facebookcenzorai h ét napra letiltották Apáti Bencét arról, hogy posztoljon az oldalán, egy Amazóniáról szóló bejegyzés miatt.
Az amazóniai helyzetről írt Zsiday Viktor Alapblog.hu oldala is.A szakértő is arra hívta fel a figyelmet, hogy
a brazilok azért irtják az erdőt, mert a fejlett és a fejlődő világ végtelen mennyiségű húst hajlandó megvenni tőlük, és amíg ez így van, addig irtani is fogják.
A kiírtott erdők helyén ugyanis szarvasmarhákat legeltetnének. A fejlett országok képmutatása elképesztő: részben az ő keresletük generálja az erdőirtást, de nem ezzel az alapvető okkal, hanem a következményekkel foglalkoznak - tette hozzá.
Ha Macron és Merkel nem szeretné, hogy irtsák az esőerdőt, akkor ennek van egy egyszerű megoldása: beszéljék rá a lakosságukat, hogy kevesebb (marha)húst egyen.
Zsiday szerint egyébként is alapvető tény, hogy ugyanakkora földterület zéró, vagy nagyon alacsony húsfogyasztás mellett többször annyi embert tud eltartani (teljesen egészségesen), mint ha magas az állattartás és az ezzel járó takarmánytermelés. A világ földterületeinek jelentős részét takarmánytermelésre és direkt vagy indirekt módon állattartásra használjuk, míg ha a terményeket közvetlenül megennénk, sokkal kevesebb termőterület kellene, és máris lehetne millió hektárszámra erdősíteni a fölöslegessé váló termőterületeket - írta a befektetési szakember.
"Olyan ez, mikor Kínát szapulják a rossz levegőminőség, és a CO2-kibocsátás miatt: lám-lám Európa mindent megtesz, de ezek a gonosz kínaiak nem hajlandóak csökkenteni a kibocsátásukat.
Csak azt felejtjük el hozzátenni, hogy Kínában jelentős részben azért van ilyen nagy gyáripar, mert ott termeltetünk meg mindent - kihelyeztük a termelést: ami régen Liverpool levegőjét rontotta, amiatt most Csengduban nem látják hétszámra a Napot, miközben a valódi vásárló sok esetben nem változott.
Ha nem földrajzi területre, hanem végső fogyasztóra vetítenénk a kibocsátást, akkor már bizonyára korántsem lenne ennyire csodás a kép a fejlett országok szempontjából.
Könnyű úgy kibocsátást csökkenteni, hogy az összes szennyező tevékenységet kirakjuk a harmadik világba (plusz bónuszként a szemetet is oda exportáljuk) -
írja Zsiday Viktor, tökéletesen leírva azt a kolonizáló magatartást, amit Bolsonaro kifogásol.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy
olyan országok támadják a legerősebben Brazíliát és annak jobboldali elnökét, akik maguk nagyon környezetszennyezők.
Németország és Angela Merkel a magyarországi álkörnyezetvédők hőse, az atomerőművek leállítása miatt. Csakhogy Merkel azért az atomerőműveket cseréli le megújuló energiára, hogy a több, mint nyolcvan (!) ligniterőmű maradhasson. Márpedig
az atomerőműveknek nincs közük a globális felmelegedéshez, a ligniterőműveknek viszont nagyon is sok.
Egy európai környezetvédő szervezet szerint csak Észak-Rajna-Vesztfáliában, és csak 2016-ban 1200 ember halt meg közvetlenül a ligniterőművek miatt, és 3,5 milliárd euróba kerültek a légszennyezettség miatti egészségügyi kiadások. Merkel most kijelölt egy kellően távoli határidőt (2038-at) az erőművek bezárására.
A legjellemzőbb azonban az, hogy miközben a németek a Föld tüdejéről és az Amazonas sértetlenségéről beszélnek, Németországban egy 12 ezer éves erdő utolsó maradványait irtják ki, azért, hogy az RWE német energetikai óriáscég tovább növelje az eddig is átlagosan évi 40-50 millió tonna lignitet kitermelő legnagyobb európai nyíltszíni fejtésének területét, amely már így is 4400 hektáron működik. Az erdőirtást a tüntetések hatására felfüggesztette egy bíróság, de a döntés nem végleges.
Ráadásul ez egyáltalán nem egyedi eset. Az elmúlt években Németországban 11 falu tűnt el a Föld felszínéről, hogy egy óriási barnaszénmező legyen a helyén. Képzeljük el, mekkora nemzetközi botrány lenne, ha ez Magyarországon történne.
Jól látszik tehát, hogy az Amazonas-menti esőerdők égése miatti nyugati aggódás semmi más, mint egy jól felépített politikai kampány.
Világos, hogy a balliberálisok számára a célpont egyértelműen Jair Bolsonaro nemzeti jobboldali elnök.
A politikus a tavalyi választáson azt ígérte, hogy rendet tesz a teljes szétesés szélére került országban, csökkenti a bűnözést és a gazdaságot felívelő pályára helyezi. Abban az esetben, ha az elnök politikája sikeres lesz, az óriási vereség lesz a baloldal számára, így mindent el kell követni, hogy az elnököt ellehetetlenítsék.