A magyar, aki a kaliforniai borászatot megteremtette

Rows on grape vines in vineyard, California, USA

Meglepődik valaki azon, ha azt mondom, a híres kaliforniai borászat megalapítója egy magyar volt? Na ugye. Ennek ellenére Haraszthy Ágostont kevesen ismerik Magyarországon, pedig joggal lehetünk rá büszkék. Kalandos életéről filmet lehetne forgatni, a történet cselekménye a reformkori Magyarországról indulna, a vadnyugati prériken keresztül vezetne egészen Nicaraguába. Halálának 150. évfordulója alkalmából Haraszthy Ágostonra, a kaliforniai borászat atyjára emlékezünk.

Haraszthy Ágoston születési helyeként egyes források a vajdasági Futakot jelölik meg, míg az életrajzát író Brian McGinty szerint Pesten született. McGinty 1995-ben megvizsgálta Haraszthy születési

anyakönyvi kivonatát és keresztlevelét, amelyet ma is a Terézváros plébániatemplomában őriznek.

Abban nincs vita, hogy 1812. augusztus 30-án született, illetve abban sem, hogy gyermekkorát Pesten töltötte. Jogot kezdett el tanulni, de megszakította tanulmányait, és 1830-ban, 18 évesen csatlakozott I. Ferenc Magyar Királyi Testőrségéhez, majd József nádor magántitkára lett. Miután a testőrségtől leszerelt, 1833. január 6-án feleségül vette Dedinsky Eleonórát, akitől hat gyereke született. Haraszthy igazi reformkori magyar hazafi volt, fiainak magyar neveket adott: Géza, Attila, Árpád, Béla. Lányait Idának és Otéliának keresztelte.

A születési hely körüli bizonytalanságnak az lehetett az egyik oka, hogy nősülése után Futakon telepedtek le feleségével, tudni illik apjának több birtoka is volt Bács megyében. A megye nagyobbik részét, a kis faluval együtt

Szerbiához csatolták az első világháborút lezáró békediktátumban.

Futaki évei alatt a megye követévé választották a pozsonyi országgyűlésben. Itt barátságot kötött többek között Wesselényi Miklóssal és Kossuth Lajossal is.

Először 1840-ben utazott Észak-Amerikába, úti leírásában így indokolja elhatározását:

Már több év óta elnyomhatlan láng égett keblemben, országokat beutazni s azok látása által magamnak tapasztalásokat szerezni. Minden alkalmat használtam, hazámban utazó külföldi férfiakkal ismeretséget tenni és ezektől szükséges felvilágosításokat a külföldi utazásmódról s főképp ajánló-leveleket nyerni.

Ezért utazott el a Krassó-Szörény vármegyében levő híres fürdőhelyre, Herkulesfürdőre, ahol sok külföldi megfordult akkoriban.1839-ben itt ismerkedett meg és kötött barátságot egy angol hajóskapitánnyal és két amerikai utazóval. Meghívta őket a futaki birtokára, ahol néhány hetet eltöltöttek, élvezték a házigazda vendégszeretetét. Ahogy tervezte, vendégei viszonozták kedvességét, meghívták Amerikába, és számos ajánlólevelet adtak neki, amelyekkel nemcsak az országba léphetett be könnyebben, hanem vezető politikusokhoz is bejuthatott.

1840 tavaszán a 28 éves Haraszthy Ágoston, egy unokatestvére társaságában útra kelt Londonból postahajón New York irányába. Az amerikai nagyvárosban csak villámlátogatást tett, igazából az ismeretlen Amerika érdekelte.

Utazása alatt nyugat felé haladva valóban felfedezte Amerikát, úgy, ahogy tervezte.

Amikor a Michigan-tó nyugati oldalán lévő Wisconsin államba és Milwaukee-be érkeztek, ámulatba ejtette a város hihetetlenül gyors felépülése, a területet csak négy évvel korábban vették meg az indiánoktól a telepesek.

Lóháton bejárta Wisconsin államot, az úton továbbra is elkísérte az unokatestvére és egy angol doktor barátja. Időközben megtudta, hogy nagyon olcsón lehet földet venni a kormánytól, és a befektetés rövid időn belül sokszorosan megtérül. Az állam fővárosától, Madisontól északnyugatra, a Wisconsin folyó partján talált egy olyan helyet, ami azonnal megragadta a fantáziáját, elhatározta, hogy egy kisebb birtokot vásárol ott magának.

Haraszthy Ágoston Forrás: Wikipedia

Nemsokára megvásárolta a folyó partján fekvő, nagyjából 550 magyar holdnyi területet, összesen 1900 dollárért. A vételár egyharmadát készpénzben, kétharmadát pedig áruban fizette ki. A helyiek bíztatására elhatározta, hogy várost alapít, amihez azonban nagyobb területre volt szükség. Mivel nem volt elég pénze a földvásárhoz, egy Robert Bryant nevű barátját, akit Milwaukee-ben ismert meg nem sokkal korábban, rábeszélte, hogy adjon kölcsön számára 30 ezer dollárt, és kettőjük nevére íratva vegyék meg a városalapításhoz szükséges területet. Abban egyeztek meg, hogy Haraszthy közös vállalkozásaik nyereségéből fizeti majd vissza tartozását.

A megvásárolt területen ezután megalapították Haraszthy-falvát, melyet más források szerint Széptájnak neveztek. A település ma a Sauk City nevet viseli.

Gyors tempóban épült fel az új város, napok alatt mesteremberek és telepesek özönlöttek az új településre, szinte varázsütésre húzták fel az új házakat, épületeket, csakhamar hatalmas háromemeletes vendéglő, egy tágas iskola, illetve egy templom is felépült.

Robert Bryant segítségével egyéb fejlesztések is megvalósultak, utak, hidak, házak épültek, állandó gőzhajójárat indult. Haraszthy a komlótermesztés és európai szőlőtőkék ültetése mellett juh-, sertés- és a lótenyésztésbe is fogott, továbbá egy téglagyárat is alapítottak. Támogatta más európai bevándorlók letelepedését is. Az épülő várostól nem messze három fűrész- és őrlőmalmot létesítettek. Mivel Haraszthyék minden vállalkozása sikeres volt, a befektetés elképesztően gyorsan megtérült, így a magyar városalapító még abban az évben meg tudta fizetni tartozását angol társának.

A következő év tavaszán Haraszthy két angol utazó társaságában felfedezőútra indult az indiánok közé, éppen úgy, mint a westernfilmekben, oldalán egy 16 lövetű puskával. Akkoriban korántsem volt veszélytelen dolog az utazás. Bejárták a Mississippin túl élő indiánok földjeit, de elmentek New Orleansban, Alabamában és Floridában is.

1841 nyarán eljutott Washingtonba, ahol Haraszthyt fogadta John Tyler amerikai elnök is.

Az elnöki látogatásról így számolt be úti beszámolójában:

Washingtonban ajánló-leveleim számos congress taghoz nyitának utat, Tyller praesidens, Webster Daniel külügyminister és Clye John belügyministernél már első itt létem alkalmával vezettettem be, midőn Széptájról Cincinnatiban holmik vásárlása végett levén, Washingtonba rándultam át. Mindenhol kitűnő szívességgel fogadtak. Nem kevés nézőm volt, midőn a praesidenshez menék, magyar öltözetben tevém udvarlásomat, mindenki bámulta a széles aranypaszomántos, gazdagon sujtásozott ruhát, s mi nézőim figyelmét leginkább magára voná, panyókásan felvett mentém volt; nem foghaták meg, minek két öltöny egyszerre az emberen, és oly drága, az övnek célszerűségét sem látták át, de átalában oda járult véleményük, hogy szebb s fényesebb öltözet, mint a magyaré, nem lehet.

Ebben az időben grófnak és ezredesnek mutatta be magát, ami részben igaz volt. Noha nemes volt, teljes neve mokcsai Haraszthy Ágoston volt, azonban nem volt főrangú nemes, tehát báró vagy grófi címmel nem rendelkezett. Az életével foglalkozó történészek szerint a grófi címet csak kisajátította, vagy megvásárolta magának Amerikában.

Washingtonból visszament Wisconsinba, késő ősszel pedig Magyarországra utazott. 1842 januárjában érkezett haza. Itthon elrendezte ügyeit, eladta a család Bács megyei birtokát, megállapodott egy kiadóval az Amerikáról szóló útikönyve kiadásában, aztán felpakolta népes családját, és 1842 nyarán, harmincévesen végleg elhagyta szülőföldjét, kivándorolt Amerikába, a maga alapította Széptáj városba.

Európából hozott szőlőtőkékkel szőlészetet alapított, mivel Bács megyében is hatalmas szőlője volt a családnak, az volt az álma, hogy Amerikában európai színvonalú borászatot létesítsen. Azonban több év próbálkozás után sem volt megelégedve a termelt bor minőségével, ráadásul Wisconsin párás klímája az asztmájának sem tett jót. Egy jobb bortermő vidék és kellemesebb klímájú lakóhely megtalálása reményében, 1848-ban felszámolta wisconsini birtokait, és az év végén ekhós szekerekkel elindult családjával a több ezer kilométerre lévő Kaliforniába, mert megtudta, hogy a Mexikótól nemrég függetlenedett új állam az Egyesült Államok része lett. Ekkor már velük volt az édesapja is, illetve a tágabb rokonság néhány tagja.

A Haraszthy család ellenséges indiánok lakta tájakon keresztül, 1849 december végén érkezett San Diegóba, ami akkor egy 650 lelkes kis mexikói falu volt, csak a következő évben nyilvánította várossá, az éppen megalakuló Kalifornia állam törvényhozása.

Haraszthy Ágoston a rá jellemző vállalkozó kedvvel vetette bele magát a teendőkbe. Gyümölcsöst ültetett, egy partner segítségével létrehozta az első menetrend szerinti omnibuszjáratokat, istállót és hentesüzletet nyitott, illetve ingatlanokba fektetett be.

Nem sok idő kellett hozzá, hogy Haraszthy megkedveltesse magát a helyiekkel, és a jó kiállású, művelt magyart San Diego megye első seriffjének, majd a város első rendőrfőnökének is megválasszák. Édesapja bekerült a városi törvényhozásba, sógora pedig az első kerületi ügyész lett. Haraszthy kaliforniai karrierje azonban csak akkor indult be igazán, amikor 1851-ben városa képviseletében képviselőnek választották a kaliforniai népgyűlésbe.

Ekkor lemondott korábbi hivataláról, és Attila fiával Vallejóba, az állam akkori székhelyére költözött.

Egyes források San Franciscót jelölik meg, mint új lakhelyet, azonban ennek nincs jelentősége. A tevékenységének annál inkább, a környéken ugyanis újabb földet vásárolt, amit a spanyol szerzetesek által meghonosított európai borszőlővel ültette be.

Kaliforniai borvidék (illusztráció) Forrás: Image Source/Joe Schmelzer

1857-ben elment a Sonoma-völgybe, ahol azonnal felismerte, hogy a vidék kiválóan alkalmas a borászatra, olyan minőségű borokat lehet előállítani, amelyek az európai portékákkal is felveszik a versenyt. Újabb földterületeket vásárolt, 226 hektáron létesített szőlőültetvényeket, borászatát Buena Vistának keresztelte. Egy csapásra az ő szőlője és vörösbora lett a leghíresebb, legnépszerűbb az új amerikai államban.

Az általa alapított borászat mind a mai napig működik.

1861-ben hazalátogatott, illetve más európai bortermelő országokat is felkeresett. Több mint 300 szőlőfajtával tért vissza, azonban a közhiedelemmel ellentétben magyar szőlőfajta nem volt közöttük.
A Buena Vista ültetvénye a kaliforniai szőlősgazdák zarándokhelyévé váltak, borai első díjakat nyertek, úttörő volt a konyak, pezsgő, mazsola készítésében, és 1862-ben a kaliforniai Állami Mezőgazdasági Társulat elnökévé választották. Úgy tartják számon Amerikában, mint a kaliforniai szőlőkultúra atyját.

Buena Vista Forrás: boissetcollection.com

Az európai szőlőfajták azonban nem voltak elég ellenállóak az amerikai kórokozókkal szemben, a filoxéria járvány miatt a tőkék jelentős része elpusztult. Időközben kitört az amerikai polgárháború is, ami újabb pénzügyi nehézségekkel járt. A megoldhatatlannak tűnő problémák miatt Haraszthy lemondott a gazdaság vezetéséről,

1867-ben pedig a társaság csődöt jelentett.

Ismét politikai karrierrel próbálkozott, nézetei azonban a kor szelleméhez viszonyítva túl radikálisnak bizonyultak, amikor azt javasolta, hogy egy alkotmánykiegészítéssel adjanak szavazati jogot a volt rabszolgáknak, valamint biztosítsanak egyenlő jogokat az olcsó munkaerőként használt kínaiaknak.

Egy időben Haraszthy Ágostont is magával ragadta az 1850-es évek elején tetőző kaliforniai aranyláz. De nem aranyásóként vagy aranymosóként próbált szerencsét, hanem 1854-ben létrehozta az Eureka Arany és Ezüst Finomító vállalatot. A vállalkozását magyar emigránsokkal közösen indította, köztük Wass Sámuel erdélyi gróffal, 1848-as nemzetgyűlési képviselővel és Urnay Lajos volt honvédkapitánnyal. Wass Sámuel egyébként, Wass Albert rokona, mindketten a czegei grófi családnak a tagjai.

Az aranybiznisz azonban a kezdeti fellendülés ellenére nem alakult jól. Miután a helyi kincstári aranyfinomítóban és pénzverdében is állást vállalt, az állami tisztsége és a magánvállalkozása összeférhetetlenséget jelentett, ráadásul 1857-ben az állami üzem tetemes aranyvesztesége miatt bűnvádi eljárás indult ellene. Haraszthyt 150 ezer dollárnyi arany elsikkasztásával vádoltak, az első tárgyaláson bűnösnek mondták sikkasztás vádjában. Azonban egy kiváló ügyvéd, Edward Stanly védte az eljárás alatt, aki sikerrel bizonyította a vád alaptalanságát. A hiányt azzal magyarázták, hogy az aranyporveszteséget a hibás kémények okozták. Ez az állítás igaznak bizonyult, aranypornyomokat találtak a finomító kéményén és az épület tetején, illetve a szomszédos épületeken is. Haraszthy Ágostont végül 1861-ben minden vád alól felmentették.

1868 tavaszán, 56 évesen, családja egyik felével, köztük Géza fiával elhagyta Kaliforniát, és Nicaraguában kezdett új életet. Itt előbb fűrészmalmokat alapított, majd cukornád ültetvényeket vásárolt és rumkészítőként tevékenykedett. Felesége és kisebbik lánya hamarosan követte őket, ám

alig két hónapra rá neje, Eleonóra meghalt sárgalázban.

Ezt követően Haraszthy Ágoston még egy rövid időre visszatért Kaliforniába, hogy birtokainak ügyét elrendezze. Amikor Nicaraguába visszautazott, 1869. július 6-án nyoma veszett, amikor egyedül útnak indult, hogy tárgyaljon egy malom megvásárlásáról. Feltételezések szerint egy krokodil falta fel, amikor saját birtokát átszelő folyón akart átkelni. Sírja a Corinto melletti Hacienda San Antonióban található.

Buena Vista borászat Forrás: boissetcollection.com

Halálának századik évfordulóján, 1969-ben Kalifornia állam kormányzója, Ronald Reagan, a későbbi amerikai elnök, kongresszusi beszédében tisztelettel adózott emléke előtt. A kaliforniai szenátus nyolc évvel korábban pedig ünnepélyes határozatban mondta ki:

Haraszthy Ágoston a kaliforniai szőlőkultúra atyja, aki Kaliforniát az Egyesült Államok szőlőskertjévé varázsolta. Haraszthynak köszönhető, hogy napjainkban az USA összes borfogyasztásának 85 százaléka Kaliforniából származik.

Kalandvágyból vágott neki a világnak, bejárta Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat. Útjai során sok időt töltött különböző indián törzsekkel, és erről feljegyzéseket is készített, amelyekből aztán 1844-ben Heckenast Gusztáv kiadásában jelent meg a könyve „Éjszakamerikai utazások" címmel. Haraszthy Ágoston nemcsak részese lett az amerikai álomnak, hanem annak megvalósulásának egyik legjobb példája volt.