Provokáció: Román szélsőségesek felvonulást terveznek az úzvölgyi katonatemetőben

Román résztvevők, miután áttörték a csendőrsorfalat az úzvölgyi katonatemető bejáratánál 2019. június 6-án.

Mihai Tîrnoveanu, a szélsőségesen nacionalista és soviniszta Calea Neamului (Nemzet Útja) nevű ortodox irányultságú álcivil szervezet vezetője a Facebook-oldalán közölte, hogy október 25-én, a román hadsereg napján fáklyás megemlékezést készülnek tartani az - általuk június 6-án meggyalázott - úzvölgyi osztrák-magyar katonai temetőben. Az október 25-i dátum az erdélyi magyarság számára tragikus, megalázó eseményre emlékeztet. 1944. október 25-én foglalta el ugyanis a Szovjet Vörös Hadsereg és a Román Királyi Hadsereg az 1940-es második bécsi döntés által Magyarországnak ítélt Észak-Erdély utolsó, még magyar kézen lévő városát, a Szatmár megyei Nagykárolyt. A szélsőséges szervezet célja az úgynevezett megemlékezéssel nem más, mint a magyarság újbóli megalázása.

Mihai Tîrnoveanu a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében felidézte a június 6-án történteket, amikor is véleménye alapján, 5 ezer „csodálatos román hazafi" emlékezett meg az elesett román hősökről - hívja fel rá a figyelmet a Transindex.

Azt persze elfejeltette hozzátenni, hogy

az elesett hősök közül bizonyíthatóan csak egy, maximum kettő volt román nemzetiségű.

Erről az Origo itt számolt be.

A szélsőséges szervezet vezetője szerint ezek a hazafiak később a nemzetellenes propaganda célkeresztjébe kerültek, ugyanúgy, mint 1990 márciusában a marosvásárhelyi románok segítségére siető hodákiak és libánfalviak, akiket akkor szintén barbároknak állított be a sajtó.

Fekete Március (más néven magyarellenes marosvásárhelyi pogromkísérlet) megnevezés alatt azokat az etnikai összetűzéseket értjük, amelyek 1990 márciusában történtek az akkor még magyar többségű Marosvásárhelyen a két nemzetiség között.

A harcoknak 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sérültje volt.

A marosvásárhelyi Fekete Március Forrás: MTI/Rompress

A tragikus események kiváltó oka az volt, hogy a magyarság tüntetett az anyanyelvi oktatás megteremtésért, amire válaszul a Vatra Românească (Román Tűzhely) nevű szélsőséges soviniszta szervezet az akkor februárban feloszlatott, hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate volt tisztjei és a bukaresti kormányerők támogatásával szervezetten környékbeli - felbujtott és leitatott - román parasztokat szállítottak Marosvásárhelyre, akik feldúlták a város központját, majd rátámadtak a mindaddig békésen tiltakozó magyarokra.

Egyébként

a marosvásárhelyi pogromkísérlet ürügyén szervezték újjá a Securitate-t SRI néven.

Érdekességként megjegyezendő, hogy a 90-es években a Vatra Românească ifjúsági szervezete, a Junimea Vatra Românească kolozsvári tagozatának az elnökhelyettese az a Dacian Cioloș volt, aki jelenleg a Renew Europe liberális európai parlamenti frakcióvezetője.

A Renew Europe magyarországi tagszervezete a szélsőségesen liberális, globalista érdekeket képviselő Momentum Mozgalom.

A Momentum egyik EP-képviselője, Cseh Katalin feltűnően jó viszonyt ápol a szélsőjobboldali múltú, magyarellenes román politikussal.

A Momentum Mozgalom egyik EP-képviselője, Cseh Katalin Dacian Cioloș társaságában Forrás: INSTAGRAM

A Calea Neamului (Nemzet Útja) vezetője beszámolt arról is, hogy az elmúlt vasárnap a Kovászna megyei Málnásfürdőn, a helyi ortodox templomban ünnepelték meg a szervezet tagjaival Kisboldogasszony napját, majd az úzvölgyi katonatemetőnél megkoszorúzták a dormánfalvi polgármester által törvénytelenül építtetett román katonai emlékművet.

„Természetesen" egy másik magyarellenes, Úzvölgyben szintén provokáló csoportosulás, a Frăția Ortodoxă (Ortodox Testvériség) tagjai is részt vettek a málnásfürdői ünnepségen.

A Facebook-bejegyzésben Mihai Tîrnoveanu azt is közölte, hogy

nem szándékoznak megfutamodni az ellenségeik elől (itt vélhetően a helyi magyarságra utalt), valamint győzni fognak, mert az Úr velük van (bármit is jelentsen ez).

Tîrnoveanu álláspontját egy Avram Iancuról készül festménnyel is nyomatékosította.

Avram Iancuról azt érdemes megjegyezni, hogy ő vezette - a bécsi udvarral szövetségben - az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc elleni erdélyi román felkelést, ami több ezer mócvidéki magyar lemészárlásában csúcsosodott ki.

A román szélsőségesek célja a magyarság megalázása

Az ortodox román nacionalisták által kiválasztott október 25-i dátum - a román hadsereg napja - egyértelműen magyarellenes provokációra utal.

A román hadsereg napja az erdélyi magyarság számára tragikus, megalázó esemény.

1944. október 25-én foglalta el a Szovjet Vörös Hadsereg és a Román Királyi Hadsereg az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntés által Magyarországnak ítélt Észak-Erdély utolsó, még magyar kézen lévő városát, a Szatmár megyei Nagykárolyt.

null

null

A hivatalos - tehát nem csupán szélsőjobboldali - román propaganda azóta ezt úgy értelmezi, hogy felszabadították a „Horthy-fasiszta terror" uralma alól az utolsó ősi román várost, az egyébként még napjaikban is magyar többségű Nagykárolyt.

Arról persze nem tesznek említést, hogy Észak-Erdély meghódításában nem a román, hanem a szovjet hadsereg vállalt oroszlánrészt.

Ahogy arról az Origo szintén beszámolt, a moldvai születésű, jelenleg az erdélyi Brassóban élő Mihai Tîrnoveanu volt a főszervezője a 2019. augusztus 4-én rendezett bukaresti magyarellenes provokációnak is.

Az általa vezetett szélsőséges szervezet - más hasonló csoportosulásokkal karöltve - felvonulással ünnepelte meg Budapest Román Királyi Hadsereg általi megszállásának a centenáriumát.

A demonstrálók akkor magyarellenes jelszavakat skandáltak, és olyan térképpel provokáltak, amely román területnek ábrázolja a Tiszántúlt.