2014 őszén a hongkongiak
közel három hónapig tüntettek békés módon a demokráciáért.
Tiltakoztak egy törvény ellen, ami szerint a hongkongi vezető tisztségekre szóló jelöléseket előzetesen Pekinggel is jóvá kell hagyatni. A tiltakozássorozat több százezer embert mozgatott meg, és hetekre megbénította a kikötőváros egyes részeit.
A szombati, engedélyezett megmozdulás - amelyen a résztvevők követelték az "esernyős forradalmat" kiváltó fenti törvény eltörlését is - nagy rendőri felügyelet mellett zajlott a városközpontban.
A közelben lévő kormányzati épületeket kordonnal védték a tüntetőktől.
Feketébe öltözött, maszkot és szemüveget viselő emberek többször is megpróbálták lebontani a kerítéseket, köveket dobáltak, festékkel fújták le a környékbeli üzleteket, és hivatalok ablakait törték be. A rohamrendőrök vízágyúval, könnygázzal és paprikaspray-vel védekeztek.
A 2014-es tüntetések egyik vezéralakja, Joshua Wong bejelentette, hogy indul a helyhatósági választáson novemberben. A 23 éves fiatalember szerint a szavazás kulcsfontosságú üzenet lesz Pekingnek.
Öt évvel korábban azt mondtuk, hogy visszatérünk, és most újra itt vagyunk, eltökéltebben, mint valaha. Az előttünk álló harc küzdelem az otthonunkért és a hazánkért
- mondta el egy sajtótájékoztatón.
Wong, aki az elmúlt években többször is volt börtönben, azt mondta, hogy tudja, hogy kizárhatják az indulók közül. 2016-ban alapított Demosisto pártjának tagjait eddig nem engedték politikai tisztségekért indulni, ezt azzal magyarázták, hogy az önrendelkezés elvét hirdetik.
Vasárnap nemzetközi tüntetéseket szerveznek Hongkongban és hatvan városban világszerte, hogy tiltakozzanak a totalitarianizmus és a "kínai zsarnokság" ellen. Azonban a hongkongi kormány leginkább a keddre szervezett tüntetések miatt aggódik. A tiltakozók nagy felvonulásra készülnek a Kínai Népköztársaság alapításának 70. évfordulóján, a rendőrök pedig attól tartanak, hogy ezeknek a vége véres összecsapás is lehet. Hongkong betiltotta a tüntetéseket, de az emberek ezt korábban is semmibe vették.
A közel négy hónapja tartó tüntetéshullámot eredetileg egy törvénytervezet váltotta ki, ami szerint bűnügyi eljárás esetén Hongkong gyanúsítottakat adhatott volna ki Kínának.
Bár Carrie Lam hongkongi kormányzó szeptemberben visszavonta a tervezetet, már nem tudta csillapítani a kedélyeket. A tiltakozók további követeléseik teljesítéséért tüntetnek, többek között demokratikus választások kiírásáért, és a tüntetés miatt őrizetbe vettek esetében a lázadás vádjának ejtéséért.
Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "egy ország, két rendszer" elve alapján bizonyos demokratikus jogokat élvez. Sok hongkongi aggodalommal figyeli, ahogyan Peking egyre növeli befolyását a városban, és egyúttal csorbítja lakóinak szabadságjogait.