Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Európai Bizottság részéről a brexit-ügyi főtárgyaló, Michel Barnier azt mondta a megállapodás részleteit ismertető brüsszeli sajtótájékoztatóján, hogy az új deal-nek négy fő eleme van – írja az eseményről tudósító BBC.
Azt is közölte ezek mellett a főtárgyaló, hogy Boris Johnson brit kormányfő délelőtt magabiztosnak mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy sikerül az ügyben többséget szereznie a londoni alsóházban.
Barnier szerint
a legfontosabb a béke fenntartása Észak-Írországban.
Közben Jean-Claude Juncker bizottsági elnök levelet küldött Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, amelyben arról számolt be, hogy
sikerült egyetértésre jutni a bénultság fő okának számító ír-északír helyzet rendezésére szolgáló rendelkezésekről és a jövőbeli viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat szövegéről is.
Juncker hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság és Boris Johnson egyaránt támogatásáról biztosította mindkét dokumentumot, és felszólított annak mielőbbi aláírására.
Dél körül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke üdvözölte a fejleményeket, s reményét fejezte ki, hogy a ratifikáció során sem lesznek problémák.
Az új megállapodást
el kell fogadnia a mostani EU-csúcson az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak is.
Ezt követően a megállapodást meg kell szavaznia a brit parlamentnek is.
Emiatt
a brit kormány rendkívüli parlamenti ülés összehívását javasolja szombatra,
hogy megvitassák, és lehetőség szerint ezután megszavazzák az új megállapodást.
A brit parlamentarizmus történetében nagyon ritka a szombati ülésezés. Ilyesmire legutóbb 37 évvel ezelőtt, 1982-ben volt példa, amikor az argentin hadsereg elfoglalta a brit korona fennhatósága alá tartozó, Argentína által is követelt dél-atlanti Falkland-szigeteket.
Amennyiben nem szavazza meg a londoni parlament a megállapodást, akkor folyatódni fognak a tárgyalások, és várhatóan október 23-24-én ismét EU-csúcsra kerül sor Brüsszelben.
A brit parlamentnek legkésőbb október 31-ig el kell fogadnia valamilyen brexit-megállapodást.
Ha ez nem jön össze, akkor az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból elhúzódik 2020. január 31-ig.
A megállapodást az Európai Parlament is meg kell szavazza,
de ez várhatóan nem fog akadályokba üzközni. Az EP-ben egyszerű többségre van szükség a ratifikációhoz, amelyet a huszonhetek kormányait tömörítő tanács minősített többséggel erősíthet meg.
A képviselőtestület korábban azt közölte, hogy csak akkor bocsátják szavazásra a kérdést, ha a szigetországban már megtörtént a jóváhagyás.
Michel Barnier sajtótájékoztatóját követően a konzervatívok koalíciós partnere, az északír protestáns Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban a mai napon másodszorra is megerősítette, hogy nem fogja megszavazni az új megállapodást. Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt vezetője szintén közölte, hogy ők sem szavazzák meg az új dealt.
Jean-Claude Juncker a Boris Johnsonnal közös sajtótájékoztatóján kijelentette,
az új brexit-ügyi megegyezés azt jelenti, hogy nincs szükség semmiféle hosszabbításra,
ugyanakkor rámutatott, hogy a végső szó a parlamenté mindkét oldalon. Hozzátette, a szerződés az emberekről és a békéről szól.
Johnson leszögezte, hogy mindkét fél számára jó eredmény született,
s felszólította a brit törvényhozókat annak elfogadására,
mondván, itt a lehetőség az ország kiléptetésére, a népakarat végrehajtására.
Mint közölte, az egyezség megnyitja az utat a „valódi brexit" előtt, de az Egyesült Királyság ennek ellenére fontos partnere kíván maradni az Európai Uniónak.
Az újabb megállapodás szükség esetén lehetőséget adhat a brit uniós kilépés céldátumának rövid meghosszabbítására - jelentette ki a francia államfő a brüsszeli EU-csúcstalálkozóra érkezve.
Emmanuel Macron nyilatkozatában üdvözölte az újabb megállapodás megszületését, amelyet jó kompromisszumnak nevezett, ugyanakkor
arra figyelmeztetett, hogy az egyezség még mindkét fél esetben továbbra is komoly akadályokkal néz szembe úgy az Egyesült Királyság, mint az unió parlamentje előtt.„A múltbeli tapasztalatok alapján óvatosnak kell lennünk" - mondta.
Hozzátette, a megállapodás lehetővé teszi, hogy a felek válaszokat találjanak eddigi közös, politikai és technikai természetű aggodalmaikra.
Angela Merkel német kancellár Brüsszelben jó hírnek nevezte az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését rendező újabb megállapodás megszületését, és kijelentette,
nagyon optimista abban a tekintetben, hogy azt a tagországok vezetői el is fogadják.
Merkel rövid nyilatkozatában hangsúlyozta, a csütörtökön megszületett újabb egyezség azért is jó, mert lehetőséget biztosít az uniós piac egységének fenntartására, és tiszteletben tartja az észak-írországi etnikai-felekezeti erőszaknak véget vető, 1998-as nagypénteki megállapodást.
