A Béke Forrása elnevezésű török hadművelet – és ami mögötte van

Sanliurfa, 2019. október 21. Sefa Findik nevű elesett bajtársukat búcsúztatják török katonák Sanliurfa délkeleti város repülőterén 2019. október 20-án, az észak-szíriai harcokra vonatkozó amerikai-török tűzszünet idején. A török katonát egy felderítő misszió közben érte a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia támadása Tell-Abjad környékén. MTI/AP/Lefterisz Pitarakisz

A Migrációkutató Intézet legújabb gyorselemzésében a Törökország által Észak-Szíriában indított katonai beavatkozás hátterét tekinti át. A 2019. október 9-én elindított Béke Forrása Hadművelet a Közel-Kelet vonatkozásában ismét felkorbácsolta az indulatokat az Európai Uniótól az Egyesült Államokon át az Arab Ligáig.

A török hadművelet hivatalos célja, hogy a 450 km széles és 30 km mély úgynevezett „Biztonságos Zónában" olyan stabil állapotokat hozzon létre Szírián belül,

ahová a jelenleg Törökországban élő szíriai migránsok többsége vissza tud majd térni.

Török katonák Sanliurfa város repülőterén, a török-szír határon, 2019. október 20-án. Forrás: MTI/AP/Lefterisz Pitarakisz

Ankara nem leplezett célja továbbá az sem, hogy a szerinte terrorista szervezetként működő kurd szeparatista YPG/PYD-re csapást mérjen.

Csakhogy a szóban forgó csoport

az Egyesült Államok aktív támogatását élvezte éveken át az Iszlám Állam elleni harcban.

Mindeközben a nyugati közvélemény „elárult kurdokról" beszél.

Az Európai Unió a magyar aggályok figyelembevétele nélkül, hivatalos határozatban ítélte el a katonai akciót. Az Arab Liga is hasonló hangnemben reagált, míg az alakulatai kivonásával a törökök számára lehetőséget teremtő

Washington kétértelmű üzeneteket fogalmazott meg.

Az érintett és a szomszédos országok (Törökország, Irak, Szíria), valamint Oroszország ugyanakkor a hadművelet pozitív hozadékaira számíthat. Ez még akkor is igaz, ha Moszkva elsőként fogalmazta meg aggályait az Iszlám Állam kurd börtöneiben raboskodó több ezer fogoly sorsát illetően.

A szóban forgó terroristák szabadlábra kerülése nemcsak a helyszínen, de Európában is súlyos biztonsági kockázatot jelenthet.

Az ENSZ szerint nagyjából 400 ezer embert érintő humanitárius katasztrófa alakulhat ki.

Az elemzés bemutatja, hogy a hivatalos kommunikáció hátterében milyen európai és amerikai érdekek húzódnak meg, és egyúttal azt valószínűsíti, hogy

Törökország még a kritikák ellenére is képes lesz megőrizni pozícióit a katonai és politikai szövetségesei körében.