Bár csütörtökön egy ötnapos tűzszünetet kötöttek a török és kurd erők Észak-Szíriában, korábban már több mint 300 ezer ember menekült el. A tűzszünet ellenére pénteken az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) már arról számolt be, hogy többen meghaltak a török támadásokban.
A folytatódó harcokról Erdogan ugyanezen a napon újságíróknak azt állította: nincs szó összecsapásokról Északkelet-Szíriában. Ne higgyünk az álhíreknek - fogalmazott az elnök a török védelmi minisztériumtól kapott információkra hivatkozva. Stephanie Grisham, a Fehér Ház szóvivője szerint a szíriai tűzszünet életbe léptetéséhez idő kell.
Donald Trump amerikai elnök pedig, miután szintén pénteken telefonon egyeztetett Erdogan török államfővel - a Fehér Házban újságíróknak azt fejtegette, hogy Ankara visszatért a tűzszüneti megállapodáshoz. Hozzáfűzte:
az amerikai kormányzat szükség esetén nagyon erőteljes szankciókat hoz Törökország ellen.
A jelenlegi szíriai helyzetet nagyon törékenynek minősítette.
Fennáll tehát a veszély, hogy ha Törökország nem tudja létrehozni a tervezett biztonsági zónát és a harcok elhúzódnak, migránsok százezrei indulnak el. Mindez a helyzet óriási migrációs veszélyt jelent Európa és Magyarország számára is.
Éppen ezért Orbán Viktor magyar miniszterelnök a brüsszeli uniós csúcs előtt a V4-országok kormányfőivel egyetértett abban: valós a veszélye, hogy újabb jelentős migrációs mozgás indul Törökország felől Európa irányába.
A magyar miniszterelnök azt kérte visegrádi partnereitől, hogy ebben az esetben – ahogy legutóbb is tették – küldjenek határvédelmi erőket Magyarország déli határaira. Andrej Babis, Mateusz Morawiecki és Peter Pellegrini támogatták Orbán Viktor javaslatát, és ígéretet tettek arra, hogy készek minden szükséges segítséget megadni Magyarországnak, beleértve határvédelmi alakulatok küldését is.
A közel-keleti migrációs helyzet eszkalálódására utal az is, hogy továbbra sem apad a Görögországot érő migrációs hullám, az utóbbi egy napban legalább 474 menedékkérő érkezett a görög égei-tengeri szigetekre.
Időközben több mint 33 400-ra duzzadt a Leszbosz, Híosz, Számosz, Lérosz és Kósz szigeteken lévő menekülttáborokban és egyéb szálláshelyeken elhelyezett menedékkérők száma.
A görög kormány a migránsok szárazföldre szállításával igyekszik enyhíteni a szigeteken lévő létesítmények túlzsúfoltságán. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) legfrissebb adatai szerint az idén eddig jóval több illegális bevándorló (39 775) érkezett Törökország felől a görög szigetekre, mint a tavalyi év egészében (32 494).
Görögország mellett Horvátországban is egyre jobban tartanak a migrációs nyomás erősödésétől. A horvát belügyminisztérium (MUP) öt pilóta nélküli repülőgépet vásárol 20,8 millió kuna (mintegy 930 millió forint) értékben:
három közepes hatótávolságút az Alfatec vállalattól, és két nagy hatótávolságút az Ericsson Nikola Tesla és KING ICT cégtől.
A tárca két rövid hatótávolságú drónt is be szeretett volna szerezni, de ne nem kapott rá ajánlatot. A tárca vásárol ezenkívül 450, mobiltelefonon követhető, éjszakai felvételek készítésére is alkalmas kamerát, közel 700 ezer kuna (mintegy 31,3 millió forint) értékben, valamint 2,5 millió kunáért (mintegy 112 millió forint) álcázó mintás egyenruhát és hálózsákokat a határőrségnek. A menekültbefogadó állomások kapacitását is növelni akarják.
Arra, hogy Európát elérheti egy újabb migrációs hullám, egyre több európai uniós tisztségviselő is figyelmeztet. A horvát határokra azonban enélkül is nagy nyomás nehezedik.
Az elmúlt kilenc hónapban Szlovénia 7656 határsértőt toloncolt vissza Horvátországba, csak az elmúlt hónapban 1203-at.
Emellett a horvát-bosnyák határ közeli, boszniai Bihac körzetében körülbelül hatezer menedékkérő várakozik. Az elmúlt napokban a boszniai hatóságok 1500 migránst szállítottak át a közeli, a határtól alig öt kilométerre lévő Vucjak településen kialakított ideiglenes befogadóközpontba.
Recep Tayipp Erdogan török elnök korábban azzal indokolta a katonai beavatkozást, hogy Törökország elérte teljesítőképessége határait az országban tartózkodó menekültek ellátásában, és mivel a nemzetközi közösség nem reagált a korábbi figyelmeztetésekre, Ankara megpróbálja megteremteni a hazatérés feltételeit Északkelet-Szíriában. Erdogan egyebek között azzal érvel, hogy országa a szíriai polgárháború 2011-es kezdete óta mintegy 3,6 millió menekültet fogadott be, akiknek az ellátása 40 milliárd dollárba került eddig, és ehhez közel sem kaptak elegendő támogatást.
Erdogan azt állítja, többször figyelmeztettek, hogy
nemzetközi pénzügyi segítség nélkül nem fogják tudni megakadályozni azt, hogy emberek tömegei induljanak meg Európa felé, számos kormány azonban ezt fenyegetésnek állította be, és hárította a felelősséget.
A török kormány ezért katonai akciót indított, hogy felszámolja a migráció kiváltó okait, vagyis a humanitárius válságot, az erőszakot és az instabilitást Szíriában. Alternatív terv hiányában pedig a nemzetközi közösségnek csatlakoznia kellene az erőfeszítésekhez, vagy meg kellene kezdenie a menekültek befogadását - írta a török elnök.
Orbán Viktor korábban a törökországi lépések kapcsán arról beszélt, hogy az Európai Uniónak támogatnia kellene Törökországot abban, hogy megépíthesse Szíriában azokat a városokat, ahova a menekülteket visszavihetik. A miniszterelnök hangsúlyozta, Törökország szíriai katonai akciójának megítélésekor a magyar nemzeti érdekekből kell kiindulni, ugyanis
nem egy Magyarországtól távoli és számára érdektelen konfliktusról van szó, ahol a felek között a szimpátia alapján tetszés szerint lehet választani.
Szíriából több mint 3 millió migráns, menekült ment át Törökországba, és a következő hetekben dől el, hogy Törökország mit kezd ezekkel az emberekkel - mondta. Orbán Viktor szerint két dolog történhet: az ankarai hatóságok vagy visszaviszik őket Szíriába, vagy pedig megindítják őket Európa felé. Ha az utóbbit fogja választani Törökország, akkor ezek az emberek megérkeznek Magyarország déli határaihoz óriási tömegekben - mondta.
A kormányfő közölte, ezért javasolja azt az Európai Uniónak, hogy
inkább pénzt adjon Törökországnak, hogy megépíthesse Szíria területén azokat a városokat, ahova visszaviheti a hozzájuk átmenekült szíreket.
Ellenkező esetben ezek az emberek Európában fognak kikötni, Magyarország helyzete pedig más, mint az unió többi országáé, amelyek nem szomszédosak a migráció balkáni útvonalával. "Ők biztonságban vannak, hiszen mi védjük őket" - jelentette ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország határország, ezért ami most Szíriában történik, az pillanatok alatt következményekkel járhat itt is. Közölte
, kevesen tudják, hogy most is mintegy 90 ezer ember tartózkodik a balkáni migrációs útvonalon, a számuk pedig hamarosan eléri a 100 ezret.
Ha még a törökök erre ráengednek további százezreket, akkor nekünk erővel kell megtartani a magyar határ védelmét a szerb-magyar határon - mondta a magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor kijelentésével egybevág az a legfrissebb hír is, miszerint minden eddiginél többen vannak a boszniai Vucjak táborban. Mintegy 2000-en állnak sorban az ételosztásoknál. A segélyszervezetek ennyi embert már nem tudnak ellátni. Egyelőre azt a megoldást találták ki, hogy mindenkinek fél adagot osztanak.
A migránsok száma egyik napról a másikra ugrott meg drasztikusan.
Ezzel együtt pedig sokat romlottak a körülmények, mialatt a bevándorlók között folyamatosak az etnikai konfliktusok is.
Ezt jól mutatja például az, hogy a pakisztániak már pénzért árulják az ivóvizet, amit egyébként a bihácsi városvezetés ingyen biztosít a táborban lakók számára. Csakhogy a tartály a tábor pakisztáni részén van. Egy liter vízért két és fél konvertibilis márkát kérnek például az afgánoktól, de minden más nemzetiségű bevándorlótól is. Ez átváltva mintegy 430 forintot jelent. Az egyik megszólaltatott migráns szerint a tábort be kell zárni, a bosnyákok ugyanis nem tudják irányítani a helyzetet. Nincs elég víz, se férőhely, az éjszakák pedig hidegek.
Bosznia-Hercegovinában a hivatalos adatok szerint
csak idén 24 ezer migránst regisztráltak, de a Frontex adatai szerint az Európába tartó főbb migrációs útvonalakon mindenhol emelkedés látszik.
Főként az Égei-tengeren, ahol az év első kilenc hónapjában 50 ezerre emelkedett az illegális belépési kísérletek száma. És ismét megdőlt a rekord a görög szigeteken is. Már több mint 33 ezer migráns várakozik ott. Ilyenre a 2016-os EU-török megállapodás óta nem volt példa. A növekvő nyomás pedig végül mindig a Balkánon csapódik le, ahonnan aztán százezrek indulhatnak majd az Unió, és annak határa, a magyar kerítés felé.