Az első és legfontosabb kérdés: mely civilszervezet üzemelteti a hajót, azaz ki van a háttérben? A második kérdés a hajó zászlójára vonatkozik, arra tehát, hogy mely ország lobogója alatt hajózik. Ez ugyanis arra a kérdésre is választ ad, hogy a hajót melyik országban lajstromozták (regisztrálták), és hogy ez alapján a fedélzetén tartózkodó személyzet mely ország joghatósága alá tartozik. Ennek azért van jelentősége, mert ha a hajó tulajdonjogilag egy francia tulajdonos kezében van, de pl. norvég zászló alatt hajózik, akkor a hajó személyzetére a norvég joghatóság vonatkozik, akármerre is hajózik, és nem a francia. A harmadik szintén fontos kérdés a hajó finanszírozására. Amikor az illegális migránshajók elleni jogi eljárásokról írunk, fontos hangsúlyozni, hogy ezek az eljárások még Matteo Salvini belügyminisztersége idején kezdődtek, és nem a bevándorláspárti új olasz baloldali kormány alatt.
A Le Figaro elemzésében abból indul ki, hogy 2019 elejétől kezdve a Földközi-tenger térségében migránsokat segítő hat legfontosabb hajóból a hatóságok négyet bírósági eljárás alá vontak, ezért jelenleg különböző szicíliai kikötőkben állnak. (A Le Figaro szeptemberi kutatása óta egyébként a bevándorláspárti olasz kormány többet közülük elengedett.)
A Soros által is támogatott SOS Mediterranée nevű civilszervezet Ocean Viking hajója és a német Sea Eye szervezet Alan Kurdi nevű hajói azok, amelyek jelenleg is aktívak a térségben. Hamarosan csatlakozik hozzájuk a spanyol Open Arms hajó is, amely ellen az eljárást a közelmúltban szüntette meg egy olasz bíró. Valamennyi hajót - természetesen nem meglepetés - így vagy úgy, de Soros úgynevezett civil szervezetei fizetik.
A mögötte álló civilszervezet
A hajót a marseille-i székhelyű SOS Méditerranée bérli 2019 áprilisa óta. Az álcivilszervezet hálózatként működik, Franciaország mellett Németországban, Olaszországban és Svájcban is vannak alszervezetei. A francia alapítású Orvosok Határok Nélkül (Médecins Sans Frontières - MSF) orvosi és logisztikai partnerségi kapcsolatban áll velük.
A hajó lobogója
A hajót Norvégiában jegyezték be, ezért személyzetére a norvég szabályok érvényesek. Nem véletlenül választották ezt a megoldást az álcivilszervezetnél. Sophie Beau, az SOS Méditerranée társalapítója és főigazgatója szerint
a norvég lobogó használata nagyon elismert a hajózásban, biztonsági okok miatt is fontos. Norvégia az emberi és hajózási jogok közismert védelmezője.
Sophie Beau ezzel arra utalt, hogy a norvég jog alatt álló hajó személyzete ellen nehezebben indítanak eljárásokat a kikötői hatóságok, és később látni fogjuk, hogy ennek mekkora jelentősége van. Az Ocean Viking esetében azért is volt fontos a norvég lobogó választása, mert az előző, Aquarius nevű hajójukat először Gibraltárban, majd Panamában is lefoglalták a hatóságok - tette hozzá a vezérigazgató. A norvég jog védőszárnyai alatt ez most nehezebben menne, és így a politikai nyomásgyakorlás alól is kikerülhet a hajó. Az Aquarius folyamatos jogsértéseiről az Origo is beszámolt, például itt és itt is.
A hajó finanszírozása
A 2018-as hajókönyvek szerint a hajó tevékenységét 98 százalékban magántermészetű adományok fedezték, ebből 59 százalék konkrét személyeket, 39 százalék pedig olyan alapítványokat takar, mint az Emmaüs, vagy a Pierre Abbé Alapítvány. A közfinanszírozás, mint pl. a párizsi városháza juttatásai, vagy más megyék támogatása teszik ki a fennmaradó 2 százalékot. A hajó egy napi működési költsége 14 ezer euró (46.5 millió forint).
Legutóbbi küldetései - a legutolsó éppen tegnap
A hajó szeptember elejétől a líbiai partok közelében cirkált, szeptember 9-én például 50, majd további 34 migránst vett fel a fedélzetére. Líbia kikötési lehetőséget ajánlott fel, de az Ocean Viking ezt elutasította és Máltától, majd Olaszországtól kért kikötési engedélyt. Fedélzetéről egy gyereket váró anyát és férjét Máltára szállították, így a hajón 82-en maradtak. Az Origo itt írt arról, hogy a baloldali olasz kormány megengedi a kikötést, de azt a migránsok európai szétosztásához köti, és akár Magyarország is lehet a célország. (Ezt a magyar kormány - a kezdetektől fogva következetesen - továbbra is elutasítja.) A migránshajó folyamatosan közlekedik, az Ocean Viking például tegnap, azaz október 18-án is felvett több mint száz migránst a fedélzetére.
A mögötte álló civilszervezet és a hajó lobogója
A 2015. szeptember 2-án tengerbe fulladt szír kisfiúról elnevezett hajót a német Sea Eye nevű civilszervezet bérli, székhelye Németországban van, tehát német lobogó alatt hajózik. Az 1951-ben épített hajót a Sea Eye 2018-ban vásárolta és kimutatása szerint eddig 14 621 bevándorlót vittek Európába.
A szervezet finanszírozása
A civil szervezetet teljes egészében az adományok tartják fönn, a gyűjtéseket internetes oldalán szervezi meg. Vannak közfeladatot ellátó szponzoraik is, mint például az Észak-német Lutheránus Egyház és annak hamburgi püspöke, Kristen Fehrs, vagy a Német Evangélikus Egyház, továbbá a regensburgi német katolikus egyházmegye vezetője és más számos kisebb egyházi szervezet is. Ezek mellett a szervezetet támogatja még a Revolverheld nevű német alternatív rock zenekar is. Simon Pompé, a Sea Eye szóvivője ugyanakkor azt mondta a Le Figarónak, hogy
szervezete független mind az egyháztól, mind a politikától.
Az ellene indított jogi eljárások
A hajó augusztus 31-én 13 tunéziai migránst mentett ki a Földközi-tenger középső medencéjében és indult el velük Olaszország felé. Mivel a hajó kikötését az olasz hatóságok megakadályozták, a legénység Málta felé hajózott tovább, ahol egészen szeptember 10-ig a máltai hatóságok tagadták meg a kikötést, de addigra a hajón tartózkodó migránsok egészségügyi állapota annyira leromlott, hogy végül is egy részüket partra szállították. A hajón tartózkodó további 5 migránst az Európai Bizottság asszisztálásával két másik uniós ország vette át. Közben a Sea Eye pert indított a máltai állam ellen, mert szerintük a máltai hatóságoknak koordinálni kellett volna a migránsok partra szállítását, de a helyzet megoldását követően elálltak a pereskedéstől.
A mögötte álló civilszervezet és a hajó lobogója
A német tulajdonú hajó a 2016-ban alapított német „Mission Lifeline" civilszervezethez tartozik, székhelye Drezdában van, német lobogó alatt hajózik.
A hajó finanszírozása
Axel Steier, a Mission Lifeline társalapítója nem volt hajlandó elárulni a Le Figarónak, hogy mekkora a szervezet költségvetése, de annyit elárult, hogy a „mentésben résztvevő szervezetek közül a legkisebb büdzsével rendelkeznek". Az első nyilvános adatokat 2019 végén teszik majd közzé. A szervezet kizárólag adományokból tartja fenn magát, ahogy Steier elmondta, a német egyház mellett az ENSZ Menekültügyi Hivatalának (UNHCR) is dolgozó German Fundraising Organization 28 ezer euróval támogatta a tevékenységüket, de kisebb szervezetektől is kaptak adományt. A Mission Lifeline egy különleges státuszban levő szervezet, ugyanis
egyedüli civilszervezetként állami forrásokat is kapott, eddig 10 ezer euró értékben.
Az ellene indított jogi eljárások
Az 1961-ben épített 20 méteres halászhajót nemrégiben alakították át mentőhajóvá és állították munkába a máltai hatóságok által korábban lefoglalt Lifeline hajó helyett. Claus-Peter Reisch kapitány ellen a máltai és olasz hatóságok már korábban eljárást indítottak és súlyos pénzbüntetést szabtak ki azért, mert a hajó nem felelt meg a lajstromozásra vonatkozó szabályoknak. Reisch közben az Eleonore kapitánya lett, és augusztus 26-án 104 migránst vett fel egy süllyedő gumicsónakról a líbiai partok közelében.
Kikötési engedély hiányában hat napon át várakoztak az olasz partok közelében, majd vészhelyzetre hivatkozva, a hatósági tiltás ellenére, kikötöttek a szicíliai Pozzallóban.
Az olasz hatóságok lefoglalták a hajót és azonnali eljárást indítottak annak kapitánya ellen „illegális migráció támogatása" miatt, további 300 ezer eurós büntetést szabtak ki. A hajó további érdekessége, hogy két, egyenként 12 személy befogadására alkalmas vitorlás is kíséri. Alex Steier, aki egyben a Sea Eye társalapítója is, elmondta, hogy a vitorlások más szervezeteket is segítenek és a Sea Eye tervei között szerepel egy még nagyobb hajó megvásárlása is. Már 200 ezer euró rendelkezésünkre áll, ugyanennyi még hiányzik - mondta el a társalapító.
A mögötte álló civilszervezet
A „Mediterranea Saving Humans" szervezet bérelte hajó mögött egy „civil platform" áll, amelyet 2018 tavaszán hoztak létre a migrációellenes olasz kormány politikájával szemben - mondta el Alessandra Sciurba, a szervezet szóvivője a Le Figarónak. A civil platformot baloldali és szélsőbaloldali aktivisták alapították október 4-én, éppen azon a napon, amikor a Mare Jonio hajó első bevetésére indult. Eredetileg négy olasz szervezet indította el a platformot, közöttük leginkább a magát antifasisztának nevező baloldal és az úgymond progresszista katolikusok játszottak szerepet, de alapításában részt vett a német Sea Watch civilszervezet is. A kollektívához később más baloldali olasz politikusok mellett Erasmo Palazzoto, kommunista parlamenti képviselő is csatlakozott.
A hajó lobogója
Az olasz zászló alatt hajózó Mare Jonio „elindításával az volt a cél, hogy Salvini ellenében megmutassuk, hogy nemcsak a többi európai ország képes a migránsok mentésére, hanem az olaszok is" - mondta Alessandra Sciurba. Hatalmas pénzgyűjtési akcióba kezdtek,
egy év alatt több mint 1 millió euró jött össze, 100 százalékig magánadományokból.
A hajó finanszírozása
A civilszervezet az adományokon kívül 465 ezer eurós kölcsönt vett fel a Banca Etica-tól. Ez a bank egy úgynevezett etikus tevékenységet finanszírozó pénzügyi szervezet, a szükséges garanciát az olasz baloldal (Liberi e Uguali, LeU - magyarul Szabad és Egyenlő, egy baloldali pártformáció, aminek vezetője Pietro Grasso maffiaellenes ügyész, rajtuk kívül a Sinistra Italiana, a szocialista zöld párt) prominens személyei és Sandro Metz, mentális egészséggel és fogyatékkal élők oktatásával foglalkozó szociális munkás nyújtották. Hajózási társaságot is létre kellett hozni, ennek szintén Sandro Metz az elnöke, majd 360 ezer euróért megszerezték a Mare Joniót, a 37 méter hosszú, 9 méter széles, 1972-ben épített naszádot. „A kölcsönből megmaradó összegből újítottuk fel a hajót" mondta Sandro Metz, aki jogilag a hajó tulajdonosának számít. „Közvetlen módon 237, közvetetten pedig mintegy 600 embert mentettünk meg eddig"- nyilatkozta Alessandra Sciurba a szervezet szóvivője.
Az ellene indított jogi eljárások
A hajót, amelynek egy Alex névre keresztelt segéd vitorlása is van, eddig háromszor foglalták le a hatóságok: márciusban, májusban és legutóbb szeptember elején. A hajó augusztus 28-án bejelentette, hogy 98 személyt mentett meg, köztük gyerekeket és nőket. A hajót lefoglalták az olasz hatóságok, de a tiltás ellenére a rajta tartózkodó személyeket partra szállították. A kapitány arra hivatkozott, hogy zöld utat kapott a kikötéshez, a hatóságok ezzel szemben a lefoglalás mellett 300 ezer eurós büntetést is kiszabtak törvénysértés elkövetése miatt.
A mögötte álló civilszervezet és a hajó lobogója
A spanyol lobogó alatt hajózó Open Arms hajót a barcelonai székhelyű Proactiva Open Arms civilszervezet bérli, spanyol zászló alatt hajózik.
A hajó finanszírozása
A civilszervezetet 90 százalékban az 51 ezer magánadományozó, 10 százalékban pedig hivatalos és önkormányzati szervezetek tartják fenn. A hajó a Golfo Azzuro helyére lépett, mivel annak tevékenységét a líbiai hatóságok komoly fenyegetései miatt le kellett állítani. Az Open Arms vontatóhajót a szervezet 2016-ban adományként kapta, 2017-ben helyreállították a civilszervezet költségén, majd 2017 júliusában megkezdte működését - mondta el Laura Lanuza, az Open Arms kommunikációs igazgatója.
Az ellene indított jogi eljárások
Miután az olasz ügyészség augusztus 20-án engedélyezte a hajó és a fedélzetén tartózkodó 98 migráns lampedusai partra szállását, augusztus 22-én a hajót az olasz hatóságok mégis zár alá vették Szicíliában. Az indok az volt, hogy
a hajót technikailag ellenőrizték és súlyos biztonsági veszélynek van kitéve.
Egy szicíliai kikötőben javították ezután - mondta el Laura Lanuza kommunikációs igazgató.
A mögötte álló civilszervezet és a hajó lobogója
Az 55 méter hosszú, 2014-ben gyártott hajót a német Sea Watch civilszervezet bérli, négy Berlin környékbeli család kezdeményezésére. A hajó holland zászló alatt fut, ennek praktikus okai vannak, ugyanis Hollandiában a nem kereskedelmi célú hajóknak nincsenek méretbeli korlátai, ellentétben más országokkal. A hajó 2017 decembere és 2018 januárja között mintegy 1500 migránst mentett ki a tengerből.
A hajó finanszírozása
A 100 százalékban magán finanszírozású hajót kisvállalatok és magánszemélyek tartják fönn. A Német Protestáns Egyház támogatja a szervezet légi projektjét is, amelynek a #Moonbird művelet elnevezést adták. A támogatók között találunk német baloldali és zöldpárti politikusokat is.
Az ellene indított jogi eljárások
A Sea Watch 3 komoly sajtóvisszhangot kiváltott júniusi esetéről az Origo is részletesen beszámolt korábban.
A hajó Líbiánál 53 embert vett fedélzetére, majd megtagadta a líbiai parti őrség utasítását, amelynek értelmében a migránsokat vissza kellett volna szállítani Tripoliba. Ezután, miután Olaszország nem engedélyezte a kikötést, 17 napig állt a nyílt tengeren.
A kapitánynő végül engedély nélkül, az olasz parti őrség hajóinak épségét veszélyeztetve behatolt a kikötőbe és partra tette a 44 migránst.
A kapitánnyal szemben illegális bevándorlás elősegítése, olasz hadihajóval szemben tanúsított ellenállás, valamint hajószerencsétlenség okozásának szándéka címén indult vizsgálat, letartóztatták. Carola Rackete, a 33 éves környezetvédelmi aktivista a szocialista párizsi városvezetés legmagasabb kitüntetését kapta meg és az egész európai baloldal zászlajára tűzte, a baloldali Spiegel „Európa kapitánya" címmel címlapsztorit írt róla. Rackete ellen ugyanakkor mind a mai napig két jogi eljárás is folyamatban van. Az igazságügyi eljárások miatti költségeire kevesebb mint egy hét alatt több mint 1.4 millió euró gyűlt össze.
A törvényeket betartani akaró Salvinivel a német kapitánynő a médiumokon keresztül szemtelenkedni próbált, később a bevándorláspárti párizsi főpolgármesternő, a szocialista Anne Hidalgo vezette párizsi Városháza Racketet kitüntette.
Érdemes megemlékezünk a Iuventa nevű hajóról is, amely 2016-2017 között, 15 akcióban, több mint 14.000 migránst hozott be Európába, amíg le nem buktak azzal, hogy az életmentés látszata mögött együttműködtek az embercsempészekkel.
A hajó finanszírozása
A Iuventa mögött egy német alapítvány a Jugend Rettet nevezetű, berlini szervezet állt, természetesen a Soros-féle Open Society Foundations-el a háta mögött. A szervezet Iuventa nevű hajója viszont holland zászló alatt végezte tevékenységét.
Az ellene indított eljárások
2017 augusztusában a trapani ügyészség – az olasz rendőrség egy évig tartó nyomozását követően – lefoglalta a hajót embercsempészet bűnszövetségben való elkövetése, és illegális migráció elősegítésének vádjával.
Az ügyész tanúvallomásokkal, fotókkal, videókkal és hangfelvételekkel támasztotta alá, hogy a szervezet nem bajbajutottakat mentett, hanem illegális bevándorlókat vett át az embercsempészek hajójáról,
akik nem voltak közvetlen életveszélyben, a csempészhajó pedig épségben visszaindult Líbiába. A szervezet fellebbezett a lefoglalás ellen, de fellebbviteli bíróság 2018 áprilisában helyben hagyta a trapani bíróság döntését, és a hajó zárolva marad a további vizsgálatig.
Arról is lehetett olvasni, hogy az Alex nevű hajó három olyan migránst hozott be szeptemberben,
akiket líbiai táborokban elkövetett bűncselekményekkel, többek között embercsempészettel, kínzással, gyilkossággal és nemi erőszakkal vádolnak.
A migránsok Lampedusára érkeztek, és egy messinai fogadóközpontban éltek. Az elfogottakat azzal vádolják, hogy líbiai táborlakókat kínoztak, és pénzt csikartak ki hozzátartozóikból, hogy békén hagyják őket.
A hajó amiatt is a hírekbe került, mivel az akkori olasz belügyminiszter, Matteo Salvini tiltása ellenére is kikötött Lampedusán.