Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 61 éves Didier Reynders Charles Michel jelenlegi belga szövetségi kormányfő, leendő Európai Tanács-elnök vallon liberális pártjában, a Reform Mozgalomban (Mouvement Réformateur-MR) politizál.
Két évtizede a belga belpolitika brüsszeli fősodrában helyezkedik, 1999-2011 között szövetségi pénzügyminiszter volt,
2011-től pedig a külügyi és az európai ügyekért felelős tárcát is viszi.
A 2018. decemberi legújabb belga kormányválság nyomán pedig átvette a honvédelmi tárca irányítását is.
Brüsszeli források alapján, néhány hónapja indult az Európa Tanács (nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal) főtitkári posztjáért, viszont elbukott.
2019. szeptember 3-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki tisztségének a várományosa,
Didier Reynders-t jelölte igazságügyi biztosnak, ami azt jelenti, hogy részben hozzá tartoznának a jogállamisági kérdések is.
Ezt követően, szeptember 14-én több belga lapban megjelentek olyan információk, hogy
a belgiumi titkosszolgálat egy volt tagja a szövetségi ügyészségen terhelő vallomást tett a liberális biztosjelöltre
– közölte az európai ügyekben jártas EurActiv és a Reuters brit hírügynökség.
A gyanú alapján,
Didier Reynders kenőpénzeket fogadott el kongói illetőségű személyektől, 2009 és 2011 között, amikor is ő pénzügyminiszter volt.
A brüsszeli szövetségi kormány 2009-ben, Kinshasában, a Kongói Demokratikus Köztársaság (volt belga gyarmat) fővárosában elhatározta egy új nagykövetség építését. A diplomáciai képviselet építésében olyan kongói vállalatok is részt vettek, amelyek hátterében, tulajdonosi minőségben egy volt elnökjelölt, illetve egy fegyverkereskedő állt.
A gyanú alapján
a mostani liberális biztosjelölt az építkezési projektben való részvételért cserébe a fegyverkereskedőtől és az elnökjelölttől fogadhatott el kenőpénzt,
továbbá kétes hírű helyi köröktől törvénytelen módon nem túl értékes műtárgyakat szerzett meg, amelyeket aztán fantomvállalatokon keresztül drágán adott el, így
sikerült kifehérítenie a megvesztegetésből kapott pénzeket.
Didier Reynders kezdettől fogva tagadta a vádakat.
Közben kiderült, hogy a feljelentője ugyanaz a személy volt, aki vallomást tett ellene, egy bizonyos Nicolas Ullens.
Nicolas Ullens 17 éven át, egészen tavalyig állt a belga titkosszolgálat alkalmazásában, és gazdasági bűncselekmények felderítésével foglalkozott, elsősorban afrikai országokban.
Bűncselekmény hiányában azonban szeptember 27-én felmentette a liberális biztosjelöltet a belga ügyészség,
így nyomozás sem indulhatott az ügyben.
Vélhetően ennek következtében átmehetett az Európai Parlament jogi szakbizottságának (JURI) az október 1-i meghallgatásán.
Közben kiderült, hogy Nicolas Ullens még áprilisban tett feljelentést Reynders ellen pénzmosás és kenőpénzek elfogadása miatt. Ezen feljelentés a kongói belga nagykövetség új épületének a megépítésével függ össze.
Ullens a mai napon a szövetségi ügyészi hivatalhoz fordult azzal, hogy
korábban nem vizsgálták ki megfelelően az általa bemutatott jelentéseket, ő maga pedig halálos fenyegetéseket kapott 2015-ben a titkosszolgálatokat felügyelő hatóság egyik tagjától, miután megpróbálta felhívni a figyelmet az ügyre.
Azt mondta, hogy történhet valami velem, a feleségemmel vagy a lányaimmal, ha tovább beszélek a témáról. Ez után töltött pisztollyal aludtam három hónapon át
– közölte a volt titkosszolga.
A beadványt átirányították a legfőbb ügyészséghez, a szövetségi szintű vádhatóság ugyanis nem járhat el hivatalban lévő miniszterek ügyében.
A mostani beadvány nemcsak a liberális biztosjelölt 2009-2011 közötti kongói korrupciógyanús ügyeit tartalmazza, hanem újabb bizonyítékok alapján
líbiai és kazahsztáni szállak is szerepelnek benne.
A dokumentumban 18, 2009 és 2015 között keletkezett titkosszolgálati jelentés szerepel a Reuters információi alapján.
A brit hírügynökség szerint
valamennyi jelentés pénzmosással függ össze, és Didier Reyndersen kívül más akkori kormányzati tisztségviselők is érintettek lehetnek ezekben az ügyekben.
Az ügy kirobbanása rosszkor jött az Európai Bizottság megválasztott elnökének, Ursula von der Leyennek is, de még inkább negatívan érinti Charles Michel belga kormányfőt, az Európai Tanács leendő elnökét, hiszen
miniszterének és egyben biztosjelöltjének a korrupciógyanús ügyei líbiai és kazahsztáni szála az ő 2014-től napjainkig tartó miniszterelnöksége idejére tehető.
Az Európai Parlament illetékes szakbizottságának a mai meghallgatásán a liberális Reynders azt mondta, hogy
tagadja az ellene felhozott vádakat, és támogatja az Európai Bizottságot (EB) abban, hogy a 7-es cikkely szerint eljárás alapján fellépjen Magyarországgal, illetve Lengyelországgal szemben.
Ennek kapcsán kihangsúlyozta, hogy véleménye alapján a magyar eljárásban meglesz a lehetőség arra, hogy az EP hivatalosan is előadja álláspontját.
Szerinte
a jogállamiság – általa sem meghatározott – „védelme" érdekében új büntető mechanizmusokra is szükség van a renitenskedő tagállamokkal szemben.
Reynders ezt követően konkrétan azzal fenyegetett, hogy
az uniós költségvetési források kifizetését jogállamisági feltételekhez kívánja kötni, és reméli, hogy ebben a témában sikerül megegyezésre jutni az érintett tagállamokkal.
A jogállamiság témájához még hozzáfűzte, hogy ezen a területen együtt kíván működni elődjével, a holland Frans Timmermansszal, aki köztudottan Soros György embere, és aki az elmúlt 5 évben folyamatosan támadta Magyarországot.
A szakbizottsági koordinátorok hamarosan értékelik a belga liberális jelölt meghallgatását, a kinevezése a korrupciós gyanúsítgatások ellenére várhatólag nem fog nagy akadályokba ütközni, hiszen Reyndersnek a záró felszólalását is taps fogadta.
Ilyen tehát a brüsszeli liberális kettős mérce:
miközben koholt vádak alapján megakadályozzák a magyar jelölt biztosi kinevezését, aközben megtapsolják a korrupcióval gyanúsított liberális belga politikust.
