V4NA: Származásuk miatt diszkriminálják a romákat a finnek

Nem lehet nyugodt élete a roma származású embereknek Finnországban. A skandináv országban 10 ezer roma származású ember él, akik nap mint nap szembesülnek diszkriminációval. Felmérések szerint a romák 68 százalékát érte már diszkrimináció, de az etnikai profilozás is elterjedt gyakorlatnak számít a finneknél – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Nem egyszerű romának lenni Finnországban, évekre visszamenően botrányosan bántak velük. 2011-ben például

mintegy 100 kelet-európai romát költöztetett ki a finn rendőrség Helsinkiben egy több éve szükségszállásként működő egykori szociális központból.

A hivatalos indoklás szerint a finn főváros keleti, kikötői részében található épület kilakoltatására azért volt szükség, mert le akarták bontani azt.

Az akciót nem jelentették be előre, hajnalban több tucat rendőr özönlötte el az épületet, majd egy órát adtak a romáknak, hogy összeszedjék a holmijukat, és elhagyják a központot.

A kilakoltatottakat arra utasították, hogy egy kempingben vagy az Evangélikus Egyház e célra kialakított létesítményeiben szálljanak meg. A kiköltöztetés a hatóságok szerint nyugodt körülmények között zajlott le.

A romák támogatóinak egyike ugyanakkor rasszistának nevezte a városi hatóságok és a rendőrség eljárását.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége romákkal kapcsolatos diszkriminációra vonatkozó felmérései Finnországra nem terjedtek ki.

Érdekesség, hogy a szub-szaharai régióból érkező kisebbségre viszont igen,

a 2016-os felmérés szerint 45 százalékukat érte valamiféle diszkrimináció.

Annak ellenére, hogy az unió nem vizsgálta a romák helyzetét, az Európai Roma Jogok Központ (ERRC) már 2004-ben arról írt, hogy

a romák napi szinten találkoznak a diszkrimináció egyes formáival.

A szervezet elemzése szerint az iskolákban a tantervek nem foglalkoznak eléggé a roma kultúrával.

Megjegyzik, sok esetben a tanárok sincsenek felkészülve megfelelően, ami feszültséget okozhat köztük és a roma diákok között. Arra is kitérnek, hogy Finnországban a roma gyerekeket speciális oktatási rendszerbe sorolják.

Továbbá

a munkaerőpiacon is diszkriminálják azokat a roma nőket, akik a tradicionális roma öltözéket hordják.

Az ERRC szerint a diszkrimináció megjelenik a szolgáltatásokban is, például nem szolgálják ki őket egyes boltokban vagy éttermekben.

A Helsingin Sanomat című finn újságban megjelent egyik cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy a biztonsági szolgálatok körében elterjedt a diszkriminatív fellépés, egy Helsinkiben működő vidámpark biztonsági őreinek például azt mondták, hogy

a romákat minden alkalommal vizsgálják át, mert náluk kés lehet.

A vidámpark vezetősége tagadta, hogy ilyen utasítást adtak volna a munkatársaiknak, mi több, mondták, azt kérik a biztonsági szolgálattól, hogy megkülönböztetés nélkül végezzék a látogatók ellenőrzését.

A finn kisebbségi ombudsman felmérése szerint

a romák 68 százaléka találkozott már diszkriminációval.

Az adatok szerint a romák esetében gyakoribb a diszkrimináció, mint a szomáliaiak vagy az oroszok körében.

A megkérdezettek közel fele mondta azt, hogy

származása miatt a lakáspiacon érte hátrányos megkülönböztetés, míg 54 százalékuk szerint a munkakeresés közben diszkriminálták.

Finnországban a hatóságok részéről megfigyelhető az is, hogy etnikai alapon profiloznak és eszerint végzik munkájukat, ráadásul ez a gyakorlat már nem csak a cigány származásúaknak jelent problémát.

A Svéd Társadalomtudományi Iskola (SSKH) felmérése szerint Finnországban elterjedt az etnikai profilozás, leginkább a közösségi tereken, mint a parkokban, metró- és vonatállomásokon. A három évig tartó kutatásban 145 kisebbségi személyt kérdeztek meg, míg rendőrökkel, szakértőkkel is készítettek interjúkat.

A felmérésből kiderült, hogy

a biztonsági őrök a szomáliaiakat majdnem tízszer, a közel-keleti háttérrel rendelkezőket pedig csaknem hatszor annyiszor állítják meg, mint őslakosokat.

Suvi Keskinen, a Helsinki Egyetem professzora szerint a rendőrség sokkal gyakrabban állítja meg a nem fehér bőrszínű embereket, mint a fehéreket. Úgy véli, hogy bár a rendőrök gyakran kijelentik, hogy ez nem elfogadott eljárás, a helyzet a gyakorlatban mást mutat. Keskinen szerint a legszembetűnőbb problémák, amelyekre az emberek panaszkodtak, az őrök és más biztonsági személyzet viselkedésében keresendő.

A legtöbb negatív tapasztalatot a szomáliai, illetve közel-keleti származású emberek, valamint a kelet-európai bevándorlók képviselik, akiknek többsége roma.

A professzor szerint a megoldáshoz vezető út első lépése az kell legyen, hogy felismerik, hogy Finnországban igenis gondot okoz az etnikai profilozás.

Finnországban nagyjából 10 ezer roma származású ember él, akik

igyekeznek minden erejükkel küzdeni az őket körüllengő sztereotípiák ellen.

A finn közszolgálati adónak nyilatkozott korábban Jari Stenroth, egy Finnországban családjával élő roma férfi, aki igyekszik leszámolni a romákkal szembeni előítéletekkel.

Véleménye alapján,

nem elég, ha a finnek csak a romák körül kialakult előítéleteket ismerik, mint például, hogy lovakkal dolgoznak, illetve, hogy szeretik a Mercedes típusú gépjárműveket.

Jari Stenroth egyébként a Finnországban működő roma fórum tagja.