Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Európai Parlament (EP) házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete két nappal az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanács után, október közepén adta meg végső hozzájárulását a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetőjének, Laura Codruta Kövesinek kinevezéshez az Európai Ügyészség (EPPO) élére, amely a hírek szerint legkésőbb 2021 elején kezdheti meg tevékenységét.
A román Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) korábbi főügyésze lehet az első, aki ezt a tisztséget betölti. Gyakorlatilag ő fogja az alapoktól kezdve felépíteni az új európai intézményt. Az Európai Ügyészség feladata lesz az uniós pénzügyi érdekeket sértő csalási, korrupciós, pénzmosási ügyek felgöngyölítése, büntetőeljárások indítása. Kövesi mandátuma hét évre szólhat majd.
A botrányos múlttal rendelkező Kövesi egyik legnagyobb támogatója volt az Európa Megújul (Renew Europe) képviselőcsoport, amelynek a Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin az egyik alelnöke. Cseh Katalin korábban saját Facebook-oldalán azt írta, „a centrista Renew Europe frakcióval a kezdetektől fogva
Kövesi legnagyobb támogatójaként léptünk fel...”. Vagyis a Momentum még büszke is arra, hogy súlyos korrupciós vádakkal illetett román jelöltet támogattak a főügyészi posztra.
A DNA élén Kövesi öt évet töltött el, 2013-tól 2018-ig vezette a szervezetet, és komoly hírnevet szerzett magának. Hivatali ideje alatt több mint 2000 olyan ügyet vizsgáltak, ahol szerintük felmerült az uniós alapokkal való visszaélés gyanúja. 1000 embert bíróság elé állítottak, közülük 900-at el is ítéltek. Az elítéltek között 60-an magas beosztásban dolgoztak, voltak köztük polgármesterek, szenátorok és kormánytagok is.
Tudorel Toader román igazságügyi miniszter azonban tavaly nyáron elmozdította Kövesit a DNA éléről. A menesztésben komoly szerepe volt a román Szociáldemokrata Párt (PSD) akkori elnökének, Liviu Dragneának.
Az akkori bukaresti szociálliberális kormánykoalíció szerint
a DNA-t Kövesi főügyészi ténykedése idején a titkosszolgálatok irányították a háttérből, a vádhatóság pedig zsarolással és megfélemlítéssel szerzett hamis bizonyítékok alapján ártatlan embereket hurcolt meg, politikai tisztogatást végzett a korrupcióellenes harc ürügyén.
A V4NA nemzetközi hírügynökség szerint Kövesi jelölése az Európai Ügyészség élére
komoly vitákat hozott Romániában.
Tudorel Toader igazságügyi miniszter tiltakozásba kezdett. A politikus úgy vélekedett: az európai főügyész kiválasztásával foglalkozó testület tagjai "nem ismerik azokat a visszaéléseket, amelyeket Laura Codruta Kövesi az állampolgárok és a jogállamiság ellen elkövetett". Toader ráadásul még levelet is küldött az uniós kollégáinak, amelyben a DNA egykori vezetőjét alkalmatlannak és túlságosan önfejűnek nevezte.
Idén februárban a romániai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség (SIIJ) gyanúsítottként idézte be Kövesit.
A gyanú szerint Kövesi, az akkori legfőbb ügyész 2011-ben 268 689 lejt (mai árfolyamon 56,5 ezer euró) kért és kapott Sebastian Ghita román politikus-üzletembertől a nemzetközi körözés alatt álló Nicolae Popa Indonéziából történő hazaszállítására.
A SIIJ közleménye szerint a legfőbb ügyészségnek a román törvények szerint semmilyen hatásköre nincs a körözött személyek kiadatási procedúrájában.
Kövesi ennek ellenére még 2010-ben egy ügyészekből álló delegációt utaztatott Indonéziába, majd utasítást adott arra, hogy az általa vezetett intézmény fizesse ki a kiadatásban illetékes személyek (több rendőr és egy titkosszolgálati alkalmazott) indonéziai látogatásának költségeit. Emellett befolyásolta a belügyminisztériumot, hogy a Jakarta-Bukarest út fedezésére pénzt utaljon az országos rendőr-főkapitányságnak.
Az SIIJ kétségbe vonta azt is, hogy Laura Codruţa Kövesi igazat vallott akkor, amikor tanúként hallgatták meg az ügyben, és azt állította, hogy Sebastian Ghitával kizárólag intézményes kapcsolatot tartott, és tagadta, hogy bármilyen privát kapcsolatban lett volna vele. Nem derül ki az sem, hogy a legfőbb ügyészt megvesztegető személy, azaz Sebastian Ghita mit kapott cserébe a szolgálataiért.
A többrendbeli korrupcióval vádolt, Szerbiába menekült politikus-üzletember már korábban azt hangoztatta, hogy kifizette Nicolae Popa hazahozatalát, a legfőbb ügyészség pedig a vádak elhangzása után közölte, hogy hivatalból vizsgálódik az ügyben.
Kövesi az Europa FM rádiónak adott interjújában közölte, hogy a lakásán egy rendőr kézbesítette a SIIJ idézését. Akkor azt mondta: lejárató kampány indult ellene, amióta kiderült, hogy első helyen szerepel az európai főügyészi tisztséget megpályázó jelöltek rövid listáján. Szerinte beidézése is a lejáratását szolgálja.
"Két és fél éve folyamatosan meghurcolnak. Négy fegyelmi eljárás van folyamatban ellenem, és 18 büntetőügyi dosszié nyílt a nevemre. És nemcsak én vagyok ebben a helyzetben, hanem minden olyan ügyész és bíró, aki tette a dolgát", fogalmazott.
Később a SIIJ egy újabb váddal is előállt,
szerintük 2015-2016-ban Kövesi rendelkezéseivel és utasításaival közvetlenül irányított egy bűnözői csoportot, amelyet két ügyész és a bűnügyi rendőrség egy tagja hozott létre. Ehhez utólag további három ügyész és egy rendőrtiszt csatlakozott, és amely a következő bűntényeket követte volna el: vizsgálati visszaélés, jogtalan megtorlás, nyilatkozatok befolyásolása, a nyomozóhatóság megtévesztése, közokirat-hamisítás, hamis okirat tudatos felhasználása.
