Az elrabolt ékszerek között van egy nagyméretű gyémánt bross, egy gyémántokkal kirakott váll-lap és más kisebb ékszerek.
A rablók csak azt vitték el, amit a három ékszeres vitrin fejszével való betörésekor keletkezett lyukakon keresztül közvetlenül el tudtak érni
- közölte kedden Dirk Syndram, a kincstár igazgatója újságírókkal.
A tárlókban őrzött mintegy száz darabból álló három ékszergarnitúrából azonban hátrahagytak számos ékszert, köztük gyémánttal kirakott cipőkapcsokat és gombokat, a királyné gyöngy nyakláncát, és egy gyémántokkal kirakott kardot is
- tette hozzá az igazgató.
A rablást profi bűnözők követték el, nem egyszerű betörésről van szó, hanem célirányos, jól előkészített bűncselekményről
- mondta Olaf Richter, a nyomozás vezetője. A rendőrség azonosította azt a gépkocsit, amelyet a rablók a meneküléskor használtak. Arról a kiégett gépkocsiról van szó, amelyet még hétfőn a kincstárhoz közeli egyik mélygarázsban találtak meg. Az elkövetők a gépkocsi felgyújtásával a nyomokat akarták eltüntetni. A német rendőrség abból indult ki, hogy a betörés előtt a környék áramellátásban zavar keletkezett, és ez kapcsolatban állhat a rablással.
A hatóságok felhívására már 91 bejelentés érkezett,
kikérdezték egy közelben lévő szálloda vendégeit, és a térségben hétfő hajnalban tartózkodó járókelőket is.
A rendőrség kedden közzétett az interneten egy részletet az ékszerrablás idején készült biztonságikamera-felvételekből. Erről korábban az Origón is beszámoltunk. A sachsen.de oldalon is közzétett felvételen két alak látható, kezükben zseblámpa, amint a kincstár felé haladnak.
Az egyik csuklyát viselő ember fejszével addig üti az ékszeres vitrin üvegét, amíg be nem törik.
A drezdai kincstárat Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király hozta létre 1723-ban. Az évszázadok során háromezernél is több műalkotás, ékszer, dísztárgy, bútor gyűlt össze benne, és kezdettől nemcsak a műtárgyak őrzésére, hanem bemutatására, kiállítására is szolgált.
A palota és benne a kincstár a második világháború utolsó szakaszában, 1945 februárjában légitámadás következtében szinte a teljes drezdai belvárossal együtt nagyrészt romba dőlt és kiégett. A helyreállítás az ezredforduló után fejeződött be, a kincstár 2006 óta látogatható ismét.