Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Négy éven belül már a negyedik parlamenti választást tartják november 10-én Spanyolországban. 2015 óta gyakorlatilag állandósult a politikai válság. Ennek az oka, hogy a korábbi stabil pártrendszer szétesett. A Franco-éra után visszaállított spanyol demokráciát a kezdetektől két nagy párt, a Néppárt (Partido Popular, PP) és a Spanyol Szocialista Munkáspárt (Partido Socialista Obrero Español, PSOE) dominanciája jellemezte.
1982-től csaknem minden választáson abszolút többséget szerzett egyikük, így kormányzóképes országgyűlések alakultak. Ez a politikai helyzet változott meg 2015-ben,
amikor a két „néppárt" támogatottsága jelentősen csökkent.
A 2015-ös és a 2016-os parlamenti választáson a korábbi tendencia megtörését részben két új párt felbukkanása, a politikai paletta színesedése magyarázta. A Pablo Iglesias nevével fémjelzett Podemos (Képesek vagyunk rá) vezette baloldali koalíció és az Albert Rivera vezette centrista-liberális Polgárok (Ciudadanos) törtek át. Mindezek ellenére 2016-18 között Mariano Rajoy vezetésével a Néppárt képes volt megtartani a hatalmat egészen 2018 nyaráig. Akkor Pedro Sanchez szocialista pártelnök egy bizalmatlansági indítvánnyal megszerezte a kormányfői széket.
Sanchez azonban nem tudta elfogadtatni a 2019-es költségvetést, így pedig idén április 28-án újabb előrehozott választást tartottak Spanyolországban.
Az áprilisi voksoláson azonban tovább töredezett a politikai paletta a bevándorlásellenes VOX nevezetű párt előretörésével. Ők egyből 10 százalékot szereztek, és előre kijelentették, hogy egyetlen baloldali erővel sem kötnek koalíciót. Mivel a parlamentben sem a bal-, sem a jobboldalnak nem volt többsége, így várható volt, hogy újabb előrehozott voksolás következik.
November 10-én az előzetes felmérések alapján nem várható, hogy valamelyik párt akkora fölénnyel nyerjen, hogy közelébe kerüljön a kormányalakításnak. Bár a szocialisták végezhetnek az első helyen, de a Néppárt és a VOX is jelentősen javíthat az április eredményén.
Az utolsó kutatások szerint a bevándorlásellenes VOX akár a harmadik helyre is befuthat 15 százalék körüli eredménnyel.
Egyesek szerint csak a nagykoalíció jelenthet kiutat a mostani helyzetből, de kérdés mennyire lenne stabil egy ilyen konstrukció.
A VOX előretörésében több tényező játszik szerepet. Egyrészt
Spanyolországba 2015 óta több mint 150 ezer illegális bevándorló érkezett, csak tavaly több mint 65 ezer. A párt célja, hogy megszüntesse az illegális migrációt és védje a határokat.
A párt előretörésének másik oka, hogy határozottan kiáll az egységes Spanyolország mellett, ellenezi a különféle szeparatista törekvéseket. Most „Spanyolországért" mottóval kampányolnak.
A spanyol pártok vezetőinek a rövid kampányidőszakban egy vitaműsorban arra kellett választ adniuk: miként oldanák fel azt a belpolitikai patthelyzetet, hogy önállóan egyik politikai erőnek sincs kormányzóképes támogatottsága, s ez a helyzet ráadásul a közvélemény-kutatások alapján a választások után is fennmaradhat. Pablo Iglesias, a Podemos vezetője szerint a választók azt várják, hogy hagyják maguk mögött nézeteltéréseiket a Spanyol Szocialista Munkáspárttal és alkossanak közösen egy progresszív baloldali kormányt.
A patthelyzetnek azzal lehet véget vetni, ha sokan mennek el voksolni vasárnap - érvelt Pedro Sánchez ügyvezető kormányfő, a PSOE főtitkára, aki arra is javaslatot tett, hogy legtöbb szavazatot szerző pártot mindenképp engedje kormányozni a többi formáció.
Pablo Casado a Néppárt elnöke arról beszélt, hogy a megoldás az, ha az emberek a változásra, azaz rájuk szavaznak.
Míg Santiago Abascal, a VOX radikális jobboldali párt elnöke „hazafias alternatívaként" ajánlotta pártját a választók figyelmébe.
A kampány egyik legfőbb témája értelemszerűen Katalónia helyzete volt. Pedro Sánchez együttélési krízisnek nevezte az ott zajló eseményeket, és megoldásként egyebek mellett azt javasolta, hogy a büntetőtörvénykönyvbe (btk) kerüljön vissza az illegális népszavazás megrendezésének büntethetősége, amely egyébként része a PP programjának is. Pablo Casado azt vetette a szocialista vezető szemére, hogy
épp a PSOE vette ki ezt a passzust a btk-ból 2005-ben, és bírálta az ügyvezető kormányt, amiért nem lép fel keményebben Katalóniában a függetlenségi törekvésekkel szemben.
Többször megismételte, hogy Sánchez a katalán és baszk nacionalisták segítségével került hatalomra bizalmi szavazás révén 2018-ban, és nem a választók akaratából.
A katalán probléma jelképeként egy barcelonai utcakő darabot mutatott fel egy televíziós vitában Albert Rivera, Ciudadanos elnöke, hangsúlyozva, hogy ezekkel dobálták a rendőröket az elmúlt hetekben azok a tüntetők, akik az 2017-es alkotmányellenes katalán népszavazást megrendező függetlenségpárti vezetők börtönbüntetése ellen tiltakoztak. Mint mondta, győzelme esetén az alkotmány 155-ös cikkének felhatalmazása alapján leváltanák Quim Torra katalán elnököt, amit szerinte már a Sánchez-kormánynak is meg kellett volna tennie.
A VOX vezetője szerint Katalóniában valójában évtizedek óta tart a nacionalista „puccs", amiért az országot több mint negyven éve felválta kormányzó PSOE és PP a hibás. Ebből kiindulva Katalónia autonómiájának felfüggesztését, és az ország területi egységét veszélyeztető pártok, szervezetek betiltását javasolta. A vitát követően az El País, az El Mundo és az ABC napilapok internetes oldalain elindított nézői szavazáson egyaránt
Santiago Abascalt, a VOX radikális jobboldali párt elnökét hozták ki a vita győzteseként.
A GAD3, az NC Report és a Sigma Dos kutatóintézetek legújabb felmérései az elmúlt hetekben közzétett adatokhoz hasonlóan azt mutatják:
egy párt sem szerez önálló kormányalakításhoz szükséges parlamenti abszolút többséget a választásokon.
A 350 fős törvényhozásban ehhez 176 képviselőre lenne szükség, amelyet nem lehetne elérni sem a baloldali pártok esetleges összefogása, sem a jobboldali erők feltételezett együttműködése révén - állapították meg az elemzések.
A közvélemény-kutatások szerint a PSOE ismét nyerne, de tavasszal szerzett 123 mandátumához képest gyengébb vagy azonos eredménnyel. Második helyen végezhet a konzervatív Néppárt, amely harmincnál is több képviselővel növelheti frakcióját az eddigi 67-hez képest.
Akár meg is duplázatja mandátumainak számát a VOX jobboldali párt, amely tavasszal jutott be először a parlamentbe, akkor 24 képviselővel.
Negyedik helyen végezhet a Podemos. Míg tavasszal 42 mandátumot szereztek, most 34-38 helyre számíthatnak. A nagy vesztes a Ciudadanos lehet, eddigi 57 mandátuma húsz alá csökkenhet.
