A svéd miniszterelnök keddi interjújában azt mondta, hogy a szervezett bűnözés a szegregáció, a munkanélküliség, a sikertelen iskolai tanulmányok és a kábítószerek iránti kereslet növekedése miatt tudott gyökeret verni. Majd hozzátette, hogy
Svédország túl sok kudarcot élt meg az integráció kérdését illetően.
Löfven hangsúlyozta, hogy az egyes jogsértések nem függnek az elkövető etnikai hovatartozásától. Szerinte éppenséggel a társadalmi-gazdasági tényezők határozzák meg, kiből lesz bűnelkövető, s kiből nem. További
magyarázatként hozta fel a svéd rendőrség munkásságának eredménytelenségét
arra, hogy a skandináv államok közül miért éppen Svédországban történt annyi lövöldözés és robbantás az elmúlt időben.
A miniszterelnök kijelentette, ugyanúgy igaz, hogy Svédországnak - és ez általános politikai kudarc - fel kellett volna készítenie a rendőrséget, az igazságügyi rendszert és az egész társadalmat, hogy megbirkózhassanak a problémákkal, amelyek hosszú ideje érlelődtek. Továbbá hozzáfűzte, hogy
túl sokáig nem voltak felkészülve arra, hogy az erőszak ilyen formái megjelennek Svédországban.
Csak 2019-ben több mint száz robbantás történt a skandináv országban, ami harmadával több az előző évhez képest. A legtöbb támadást a nagyvárosokban követték el, épületek előtt vagy autókban elhelyezett robbanószerkezetekkel. A robbantások egyharmadát a déli Malmőben hajtották végre, néhány tucatnyit a fővárosban, és valamivel kevesebbet a nyugati fekvésű Göteborgban. Szakértők szerint rivális bandák akarják így megfélemlíteni egymást.
A 9,8 milliós Svédország 2014-ben 81 ezer, 2015-ben pedig 163 ezer menekültet fogadott be, a lakosság nagyságához viszonyítva a legtöbbet Európában. 2016 és 2018 között további 76 ezer illegális bevándorló érkezett az országba.
A svéd statisztikai hivatal 2019 eleji adatai szerint a lakosság 19 százaléka (1,96 millió ember) származik más országokból.
A svéd biztonsági szolgálat (SAPO) emellett abból indul ki, hogy Törökország az Iszlám Állam terrorszervezet Svédországból származó szimpatizánsait is kitoloncolhatja hazájukba. Ahn-Za Hagström, a SAPO egyik elemzője kedden a svéd közszolgálati rádiónak bebörtönzött szélsőségesek kis létszámú csoportjáról beszélt ezzel összefüggésben. Az elemző elmondta a rádiónak, hogy a biztonsági szolgálat a körülményekhez képest a lehető legjobban felkészül ezeknek az - ismert személyazonosságú - szélsőségeseknek a visszatértére. A SAPO becslései szerint az Iszlám Állammal mintegy száz svéd állampolgár áll kapcsolatban a közel-keleti konfliktusövezetekben.