Kormányzati szintig emelkedett a botrány Svédországban, miután felmerült, hogy
az ország statisztikai hivatalának alvállalkozóként dolgozó informatikai cég hamisított, vagy torz adatokat szolgáltathatott az ország munkanélküliségi helyzetéről,
ami meghatározza Svédország egyéb gazdasági mutatóit is.
A botrányt a svéd Aftonbladet bulvárlap robbantotta ki hétfő reggel, amely leleplező cikksorozatot közölt a cégnél tapasztalt munkakörülményekről. Riportjaikból kiderült, hogy
rendkívül szigorú munkafeltételek mellett viszonylag alacsony bérért alkalmazták a munkatársakat abban a call-centerben, amelynek feladata volt telefonos közvélemény-kutatások formájában felmérni a munkaerőpiac helyzetét.
A munkatársak a nyilvántartásokban szereplő regisztrált munkanélkülieket és az állami szférában dolgozó alkalmazottak névlistájában szereplőket hívták fel, hogy felmérjék: változott-e a helyzetük, találtak-e munkát, vagy fordítva: továbbra is alkalmazásban állnak-e.
Ugyanakkor az Aftonbladetnek nyilatkozó munkatársak arról beszéltek, hogy mivel
még azt is levonták az óránként 100 svéd koronás (9,3 eurós) órabérükből, ha vécére mentek, ezért többen kitalált telefonos interjúkat rögzítettek, hogy eleget keressenek.
Több tucat, a kutatásban részt vevő állította, hogy először keresik meg kérdéseikkel, pedig a nyilvántartások szerint már többször, visszatérő jelleggel interjúztatták.
De nem csak a rossz munkakörülmények és a nemtörődömség vezetett a hanyag munkavégzéshez, a beszámolók szerint
olyanokat is felvettek, akik alig beszéltek svédül, így az általuk elvégzett telefonos lekérdezések adatbiztonsága is erősen megkérdőjelezhető.
Az Aftonbladet leleplező cikkének megjelenése előtt megkeresték a svéd állami statisztikai szolgálatot is, ahol arról kaptak tájékoztatást, hogy az állami szerv már szerződést bontott a céggel „megbízhatatlan adatszolgáltatás" miatt, de a lap szerzője szerint ezt elsősorban az okozta, hogy kiszivárgott: a lap nyomoz a közvélemény-kutató cég call centerében.
Az azonban bizonyos, hogy
a Statisztikai Szolgálat vezetője, Helena Kaplan az Aftonbladetnek elismerte, hogy a bizonytalan hátterű adatszolgáltatás befolyásolhatta az ország gazdasági mutatóit,
amelynek egyik legfontosabb tényező az ország munkanélküliségi rátája. A hivatalvezető szerint újonnan készült felmérések szerint újra kell kalkulálniuk a svéd munkanélküliségi rátát, amely nyomán akár az ország GDP-mutatója is módosulhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
