Közép- és Kelet-Európa elhalássza az alpesi országok síturistáit

Síparadicsom a lengyel Tátrában

Olaszországban éri meg leginkább sívakációra menni a téli sportok európai fellegvárai közül, ahol kiváló síterepek vannak, a napi jegy pedig 15 százalékkal is olcsóbb lehet az ausztriainál. Még jobban járnak a családosok, ha Közép- és Kelet-Európa hegyei között síelnek: Szlovéniában, Szlovákiában vagy Bulgáriában akár 35 százalékkal kevesebbért megkaphatják az Alpokban megszokott pályaminőséget, a szállás és étkezés költségei pedig feleannyiba kerülnek, mint Franciaországban vagy Ausztriában – derül ki a V4NA európai síkörképéből.

Észak-Olaszországban lehet a legolcsóbban síelni Európa klasszikus télisportos országai közül. A Dolomitok sípályáit télen kiváló minőségű friss hó botrítja, a Trentino-Alto Adige régió (Dél-Tirol) pedig számos kedvezménnyel, így több síterepre érvényes bérlettel várja a síelésre és téli pihenésre vágyókat. Olaszországban egy napi síoktatás átlagosan 43 euróba kerül, míg Ausztriában 46, Németországban 47, Svájcban pedig akár 55 eurót is elkérnek ezért. Olaszország ideális a gyermekek síoktatása szempontjából is: sok a fiatal oktató, akik nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a sport a gyerekek számára szórakozás maradjon.

Forrás: Shutterstock

Franciaország: nem olcsó, de változatos

Számos síterep található Franciaországban a Magas-Alpok (Hautes-Alpes) régióban, ezért az árak között is jelentős eltérések vannak. Az Alpok nyugati nyúlványán az Espace Killy pályarendszerhez tartozó Tignes és Val d'Isère sípályái a legdrágábbak: egy felnőtt napi jegyért 61 eurót kell fizetni, míg a hatnapos bérlet 304 euróba kerül. Cserébe 155 eltérő nehézségű sípályán élvezhetjük a tél örömeit, összesen 300 km hosszan. A szintén híres Sestriére régióban sokkal barátságosabb árakat találhatunk: Montgenévre-ben 35, Claviére-ben 36 euróba kerül a napi jegy, ami az átlagos ausztriai árszintnek felel meg. Hatnapos bérlettel 136 és 196 euró között változik a síliftek és -pályák használati díja. Olaszország felkapott síparadicsomaiban, Val Gardenában vagy Trentinóban már mélyebben zsebbe kell nyúlnunk: a napi jegy 55-57 euróba, a hatnapos pályabérlet pedig 290 euróba kerül.

Forrás: Shutterstock

Svájcban a minőséget kell megfizetni

Az Alpok legmagasabb csúcsai és a legtöbb gleccser Svájcban található, ezért itt szeptembertől május elejéig természetes hóval fedett síterepeket találhatunk. A szolgáltatások magas minősége miatt – Norvégia mellett – Svájcban találhatóak Európa legdrágább síterepei. Előny viszont, hogy a legtöbb síközpont úgynevezett dinamikus árazást alkalmaz, vagyis az évszaktól és a napi látogatottságtól függően csökkentik vagy emelik a jegyek és bérletek árát. Svájcban jellemző az is, hogy az online előre megváltott jegyek és bérletek árából 5-10 százalék kedvezményt adnak a szolgáltatók. A közkedvelt üdülőhelyen, Zermattban a napi jegy ára 72 és 79 euró között változik. A néhány éve felújított Flims-Laax-Falera sírégióban a felnőtt napi jegyért 81 eurót, a hatnapos síbérletért pedig 382 eurót kérnek – ez Európa legdrágább síterepe.

Forrás: AFP

Az osztrák sípályák 70 százalékát hóágyúzzák

Az európai országok közül Ausztria rendelkezik az egyik legrégebbi síkultúrával, amit az 5500 kilométernyi sípálya is jól mutat. Mivel a síturizmus teszi ki Ausztria turisztikai bevételeinek 31 százalékát, a sípályákat, a lifteket, a vendégházakat és a wellnesshoteleket rendszeresen karbantartják, így azok magas minőségű szolgáltatásokat nyújtanak. Ausztriában a pályák 70 százalékán hóágyúkkal is gondoskodnak a friss hó-utánpótlásról – ez az arány Svájcban 49 százalék, Bajorországban pedig csak 25 százalék. A pályák fenntartói a karbantartási költségek emelkedésével magyarázzák, hogy Ausztriában a napi jegyek ára átlagosan 3,4 százalékkal, a hatnapos síbérletek ára 3,9 százalékkal emelkedett a 2019/2020-as idényre – számolt be az osztrák Fogyasztóvédelmi Szövetség (VKI), amely több mint 100 osztrák síközpont árait vetette össze. Ez alapján Ausztria legdrágább síterülete továbbra is Kitzbühel, ahol főszezonban 58 euróba kerül a felnőtt napi jegy. Azután Arlberg, Saalbach és a Schmittenhöhe következik, ahol egyformán 56,50 euróba kerül egynapi síelés. A bérletek árát tekintve a népszerű üdülőhely, Ischgl a legdrágább, a hatnapos felnőtt bérlet a főszezonban 307,50 euróba kerül. Vannak azonban kevésbé felkapott – de nem rosszabb minőségű – síterepek is, ahol akár már napi 20 euróért is síelhetünk, szánkózhatunk Ausztriában.

Forrás: Albachtal Seenland Tourismus

Barátságos árakkal vonz Közép-Európa

A közép-európai országok nem rendelkeznek tengerparttal, ezért ezekben az országokban a 2000-es évek eleje óta célzott kormányzati támogatással fejlesztik a téli turizmust, azon belül a síturizmust. Csehországban és Lengyelországban ennek természetes határt szab a kevés magas hegycsúcs (Csehország legmagasabb pontja, az Óriás-hegységben fekvő Snežka 1603 méteres, míg Lengyelország legmagasabb hegycsúcsa, a Magas-Tátrában található Tengerszem-csúcs (Rysy) 2499 méter magas). Egy napi jegy ára Csehországban átlagosan 23 euróba kerül, míg Lengyelországban 22 és 35 euró közötti összeget kérnek el ezért. Szlovénián keresztül húzódik az Alpok délkeleti vonulata, ezért a kis területű ország sínagyhatalomnak tekinthető. A több 800-1300 méter magas hegycsúccsal rendelkező Kranjska Gora különösen vonzó a síturisták számára. A napi jegy ugyan nem olcsó (32,50 euró), de a szállás és étkezés költségei 15-20 százalékkal alacsonyabbak, mint a szomszédos Ausztriában.

Forrás:shutterstock / Készítette: Patryk Kosmider

Szlovákia, Bulgária: olcsóbb és finomabb

Szlovákiában húzódik Közép-Európa legmagasabb hegysége, a Tátra, ezért a szlovák kormány a 2000-es évek eleje óta egyre növekvő mértékben támogatja a téli turizmus fejlesztését. Szlovákiában jelenleg 127 síterep található, ezek összesen 462 kilométernyi, kiváló minőségű hóval borított pályát kínálnak. Az Alacsony-Tátrában található Jasná és a lengyel határhoz közel eső Chopok a két legnagyobb síparadicsom, a 2634 méteres Lomnici-csúcs (Lomnicky štít) lábánál található Tátralomnic (Tatranská Lomnica) pedig gyógyfürdői és wellness-szállói miatt is Európa-szerte ismert. A szlovák vállalkozók az állami támogatásokat felhasználva folyamatosan növelik a síliftek számát és fejlesztik a szolgáltatások színvonalát, ezért az évi félmillió német téli turista mellett egyre több síző érkezik a szomszédos Magyarországról, Ukrajnából és Romániából is. A Lonely Planet turisztikai holnap szerint Szlovákiában télen "az étkezés olcsó, a sör pedig nevetségesen olcsó", mindemellett a napi jegyek átlagára csupán 20 euró, az ottani síközpontok a nyugat-európai síterepek egyre komolyabb vetélytársaivá válnak. A Szlovák Turisztikai Hivatal 5 millió főre becsüli az évente az országba látogató síturisták számát, így a karácsonyi és újévi csúcsidőszakot leszámítva a túlzott forgalomtól sem kell tartani.

Forrás: Kovács Bálint

Bulgária népszerűsége az elmúlt tíz évben látványosan nőtt a síelés és wellness iránt érdeklődő nyugat-európai turisták körében. A Brit Posta utazásszervező ágazatának 2018-as kiadványa szerint a bulgáriai Bansko (az olaszországi Bardonecchia és a szlovéniai Kranjska Gora mellett) kínálja a legolcsóbb minőségi síszolgáltatást Európában. A prospektus szerint egy egyhetes bulgáriai sívakáció fele annyiba kerül, mintha Ausztriába utaznánk, miközben a Dinári- és a Rodope-hegységben található síliftek száma emelkedik és a pályák minősége folyamatosan javul. További érv lehet a délkelet-európai sívakáció mellett, hogy Bulgária olyan kulináris élvezeteket kínál, ráadásul olcsón, amelyek egy lapon sem említhetőek az osztrák vagy svájci konyhával.