Boris Johnson: Egymilliárd ember biztonsága függ a NATO-tól

A II. Erzsébet brit királynő (első sor, k) és Károly walesi herceg, trónörökös (első sor b4) a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából tartott kétnapos londoni csúcsértekezlet résztvevőinek tiszteletére a londoni királyi rezidencián, a Buckingham-palotában adott fogadáson 2019. december 3-án. A hátsó sorban (b-j): Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök, Egils Levits lett elnök, Gitanas Nauseda litván elnök, Dusko Markovic montenegrói, Erna Solberg norvég, Mark Rutte holland miniszterelnök, Zuzana Caputová szlovák, Andrzej Duda lengyel elnök, Antonio Costa portugál miniszterelnök, Klaus Iohannis román elnök, Marjan Sarec szlovén miniszterelnök, a középső sorban (b-j): Edi Rama albán, Zoran Zaev észak-macedóniai, Mette Frederiksen dán, Juri Ratas észt miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel német kancellár, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Katrin Jakobsdottir izlandi, Giuseppe Conte olasz, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, az első sorban (b-j): Sophie Wilmas belga miniszterelnök, Rumen Radev bolgár, Donald Trump amerikai elnök, Károly herceg, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, II. Erzsébet, Boris Johnson brit, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Pedro Sánchez ügyvezető spanyol miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan török és Milos Zeman cseh elnök.

Csaknem egymilliárd ember biztonságán őrködik a NATO - közölte szerdán, a szövetség megalakulásának 70. évfordulójára összehívott londoni csúcstalálkozón - Leaders' Meeting - a brit miniszterelnök.

Boris Johnson a 29 tagország állam- és kormányfőinek évfordulós rendezvényére kiadott nyilatkozatában leszögezte: az a tény, hogy a szövetség tagjai ma békében és szabadságban élhetnek, mutatja a NATO alapját képező egyszerű tétel erejét:

mindaddig, amíg a szövetség összetart, senki nem remélheti, hogy vereséget mérhet rá, így senki nem fog háborút kirobbantani.

Ezt az alapvető fontosságú elvet rögzíti az észak-atlanti szerződés 5. cikkelye, amely kimondja, hogy

ha a NATO valamelyik tagját támadás éri, az összes többi tagország a védelmére kel

- hangsúlyozta a brit kormányfő.

A NATO-csúcs résztvevői Forrás: MTI/Yui Mok

Hozzátette: ez a doktrína a legfontosabb egyedi oka annak, hogy a brit nép és a baráti országok több százmillió lakója ma békében és szabadságban élhet. Johnson szerint azonban

a történelem azt mutatja, hogy a békét nem lehet magától értetődőnek tekinteni.

Kiemelte, hogy az európai szövetségesek közül Nagy-Britannia járul hozzá a legnagyobb mértékben a NATO működéséhez: London a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott célnál nagyobb összeget fordít védelmi kiadásokra, emellett a szövetség készenléti kezdeményezésében egy páncélos dandárral, két repülőszázaddal és hat hadihajóval - köztük a királyi haditengerészet két új repülőgép-hordozójával - vesz részt.

Johnson szerint ugyanakkor a NATO-nak

nem szabad visszariadnia az új realitások megvitatásától, különös tekintettel az olyan újonnan megjelenő fenyegetésekre, mint a hibrid hadviselés, valamint a világűrben és a kibertérben alkalmazott, ártó célú technológiák.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára már előző napi sajtóértekezletén is szólt ugyanerről a problémáról, kiemelve, hogy például Kína az elmúlt időszakban számos új, fejlett fegyverrendszert mutatott be, köztük olyan földrészközi ballisztikus rakétákat, amelyek Európa teljes területét és az Egyesült Államokat is elérhetik.

Stoltenberg szerint Kína mindemellett több száz olyan közepes hatótávolságú rakétát is telepített, amelyekkel megsértette volna a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF), ha ennek részese lenne.

"Nem arról van szó, hogy a NATO hirtelen megjelenik a Dél-kínai-tengeren, de figyelembe kell vennünk, hogy Kína kerül egyre közelebb hozzánk. Látjuk őket az Északi-sarkon, Afrikában és a kibertérben egyaránt, és látjuk, hogy milyen jelentős beruházásokat hajtanak végre az európai infrastruktúrában" - fogalmazott a NATO főtitkára.