A 2020. március 22-ig szóló intézkedési csomag elsődleges elemei közé tartozik a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit rögzítő megállapodás ratifikálása és a Brexit végrehajtása is.
A Konzervatív Párt azonban alig burkolt figyelmeztetést is intéz a konzervatív szavazótábor címére, miszerint
mindez veszélybe kerülhet, ha az egy hét múlva esedékes választás után ismét olyan parlament alakul, amelyben egyik pártnak sem lesz abszolút többsége.
A cselekvési terv ezt "igencsak reális" lehetőségnek nevezi, annak ellenére, hogy a felmérések folyamatosan a konzervatívok kényelmes támogatottsági előnyét jelzik.
A legfrissebb közvélemény-kutatások átlaga alapján a Konzervatív Pártra a szavazók 42 százaléka voksolna, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt támogatottsága 32 százalék körüli.
Ha a Konzervatív Párt a jövő heti választáson többséget szerez, száz napon belül törvényt alkot a részleteiben már korábban ismertetett új, ausztrál típusú pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási törvényről.
Ennek alapján a kormány egységes, tehát az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a Brexit után tervezett egyévi átmeneti időszak lejártával, vagyis 2021 januárjától.
A tervezett új szabályozás értelmében a bevándorlási kérelmek elbírálása során előnyben részesülnek azok:
Boris Johnson miniszterelnök a BBC televízió interjúműsorában az Európai Unióban érvényes szabad mozgásra utalva azt mondta:
„Jelenleg ellenőrizetlen bevándorlás zajlik egy több mint 500 millió lakosú térségből, és a szakképesítés nélküliek bevándorlása az elmúlt húsz évben a nagy-britanniai bérek emelkedését is akadályozta."
Johnson szerint az uniós bevándorlási szabályozás mindemellett diszkriminatív az EU-n kívüli országokból érkezőkkel szemben.
A csütörtökön ismertetett száznapos programban hivatalosan is szerepel az a terv, hogy a terrorcselekményekért és egyéb súlyos, erőszakos bűncselekményekért elítéltek a jövőben nem kerülhetnek feltételesen szabadlábra büntetésük felének letöltése után.
A brit igazságügyi minisztérium már a hét elején közölte, hogy a kormány sürgősséggel felülvizsgálja a súlyos bűncselekményekért elítéltek próbaidős szabadlábra helyezésének szabályozását.
Ugyanis a London belvárosában múlt pénteken elkövetett késeléses terrortámadás tettese korábban 16 évnyi börtönbüntetést kapott terrorcselekmények előkészülete miatt, azonban a büntetés felének letöltése után szabadult.
Usman Khan a London-híd közelében elkövetett támadásban két embert megölt, hármat megsebesített, mielőtt a rendőrök lelőtték.
Boris Johnson miniszterelnök azt mondta, a tervezett szigorítások alapján a terrorcselekményekért és az egyéb, szélsőséges indíttatású bűncselekményekért megállapított börtönbüntetéseket az elítélteknek az utolsó napig le kell majd tölteniük, kivétel nélkül.