Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A tagállami állam- és kormányfők tegnap este, három napon át tartó egyeztetés után állapodtak meg a vezetői csomagról. A Brüsszelben született döntés szerint a német Kereszténydemokrata Unió védelmi minisztere,
Ursula von der Leyen lenne az Európai Bizottság következő elnöke.
Hogy kicsoda Ursula von der Leyen, arról itt írtunk részletesen!
A baloldal kapja a kül- és biztonságpolitikai képviselői posztot, itt Josep Borrell spanyol külügyminiszter a befutó.
A liberálisoknak az Európai Tanács elnöksége jut – ezt a tisztséget Charles Michel jelenlegi ügyvezető belga miniszterelnök szerezte meg. Franciaország pedig – Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójának személyében – az Európai Központi Bank elnökségét kapta meg.
A tagállami vezetők által kijelölt bizottsági elnökjelöltről ugyanakkor majd az Európai Parlamentnek is szavaznia kell.
Ami a parlament vezető posztját illeti, erről nem született döntés tegnap este. Donald Tusk tanácsi elnök szerint teljes mértékben a testület kezében a döntés, hogy megszavazza az elnökét - írja a Magyar Nemzet.
A vázolt forgatókönyv mindenesetre sikert jelentene a visegrádi országok vezetőinek, akik Olaszországgal és néppárti miniszterelnökök egy csoportjával karöltve kiharcolták,
hogy ne Soros embere, a szocialista Frans Timmermans kerüljön a bizottság élére.
Ez ugyanis azt jelenti, hogy a visegrádi országok vezetői Manfred Weber után a háromnapos csúcstalálkozón Frans Timmermanst is megbuktatták. Ugyan a Soros-hálózat az utolsó percekben még ellentámadásba lendült, megpróbálták Timmermans jelöltségét keresztülvinni, de olyan nagy volt már az egyetértés a Tanácsban, hogy nem sikerült az akciójuk.
Ismert, Németország és Franciaország még a vasárnap megkezdett, maratoni találkozót megelőzően kötöttek egy háttéralkut Timmermans támogatásáról, de ez a kísérlet elhalt.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációs államtitkár tegnap a Twitteren erősítette meg, hogy a visegrádi államok Ursula von der Leyen német védelmi minisztert támogatják az Európai Bizottság élére.
Mint írta, a V4-ek ismét bizonyították növekvő politikai befolyásukat, amikor Manfred Weber, majd Frans Timmermans jelölését is megakadályozták.
Orbán Viktor miniszterelnök egyébként nem várt helyről, a szociáldemokrata Martin Schulztól kapott tegnap elismerést. Schulz – aki 2014-ben épp választási csúcsjelöltből lett parlamenti elnök – tegnap úgy fogalmazott a német Spiegelnek:
Orbán és társai tehetnek róla, hogy a jogállamiság uniós képviselője, Frans Timmermans elbukott.
Schulz azt is mondta, hogy a csúcsjelölti rendszer halott.
Martin Schulz véleménye aligha számít már, viszont az Európai Parlament legnagyobb frakcióinak van beleszólásuk a vázolt csomagba. Az Európai Néppárt, a szociáldemokraták és a Zöldek részéről is kritikus hangok érkeztek a csúcspozíciók kiosztásával kapcsolatban. A terv ugyanis megölné a csúcsjelölti rendszert:
míg a néppárti Manfred Weber gyakorlatilag lenullázódna, a szocialista Timmermans és a liberális Margrethe Vestager bizottsági alelnökséggel kellene beérje.
A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a frakcióban más nevek keringtek a poszttal kapcsolatban, ráadásul Manfred Weber nem örül a jelöltnek.
Azonban a bajor a néppárti csúcsjelöltségtől már tegnap este visszalépett.
A pártcsalád strasbourgi frakcióülésén elmondta: a továbbiakban is harcolni fog a minél demokratikusabb Európáért,
de a csúcsjelölti útja itt véget ért.
Manfred Weber korábban arról beszélt, hogy
Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor akadályozták meg azt, hogy ő vagy Timmermans legyen a Bizottság elnöke.
A brüsszeli hírportál, a Politico két néppárti politikustól is úgy értesült, hogy Weber azt mondta:
Macron és Orbán megölte a Spitzenkandidat-folyamatot.
Ami a szociáldemokratákat illeti, a frakció ragaszkodna ahhoz, hogy Soros György embere, Frans Timmermans kerüljön az egyik kulcspozícióba. A zöldek szintén kifogásolják az Európai Tanács által összerakott csomagot, ami szinte teljes egészében mellőzi a csúcsjelölteket. A választásokon jól szereplő pártcsalád egyik jelöltje, a német Ska Keller egyébként nemrég bejelentette, hogy indul az Európai Parlament elnöki pozíciójáért.
Tegnapi strasbourgi sajtóértekezletén ezt épp azzal indokolta:
mivel az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül megválasztott közösségi intézmény, szíve joga, hogy döntsön a saját elnökének személyéről.
Nem tudunk az Európai Tanácsra várni. A saját üzenetünket kell kézbesítenünk – tette hozzá.
Az uniós posztok kiosztása tehát már nemcsak a tagállami álláspontok összegereblyézéséről szól, hanem az intézményi hatalmi harcok közepette kell egy, a parlament számára is elfogadható megoldást találni. A testületet egyébként a lisszaboni szerződés tette társjogalkotóvá a tanács mellett, és azóta is igénye van rá, hogy a demokrácia és az átláthatóság címszavak alatt egyre több hatáskört tudjon magáénak.
Súlyos hibák történtek az elmúlt években Európában, ezeket most ki lehet javítani - köztük a gazdaságpolitikában és a bevándorlási ügyekben elkövetett hibákat - erről beszélt Orbán Viktor az M1-nek néhány perccel az uniós csúcs vége után.
A miniszterelnök hozzátette,
hogy olyan vezetők kerülnek az uniós intézmények élére, akik Magyarország szempontjából jó eséllyel jó politikát fognak folytatni.
Nagy volt a tét, arról kellett dönteni, hogy a következő években az európai intézmények élén kik állnak majd. Magyar szempontból olyan emberek kerülnek-e pozícióba, akik tisztelik Magyarországot és ismerik Közép-Európa történelmét, illetve akik értik a keresztény kultúra fontosságát.
Fontos tartalmi kérdésekben foglaltunk állást a személyi döntésekkel kapcsolatban. Tudtuk tartani, amit vállaltunk, olyan személyek kerülnek az unió élére, akik jó eséllyel jó politikát folytatnak majd
– hangsúlyozta a miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy Ursula von der Leyen lehet az Európai Bizottság új elnöke.
