Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Áttérsz, fizetsz, vagy meghalsz
- öt évvel ezelőtt az Iszlám Állam felemelkedése idején ez volt a választási lehetőségük a moszuli keresztényeknek, amikor szembesültek az új hatalom brutalitásával. Az ISIS terroristái az általuk elfoglalt területeken megjelölték a keresztények házait, így szinte biztosra lehetett venni, hogy idővel vagy elűzik, vagy megölik őket. Ebben a helyzetben a keresztények sok esetben nem tehettek mást a menekülésen kívül, így vesztette el Moszul az 1700 éve ott élő Krisztus-hívő közösségét.
Két évvel ezelőtt, amikor az ISIS csapatait sikerült Moszul városából kiűzni, világossá vált mindenki előtt, hogy a dzsihadistáknak sikerült a keresztény közösséget felszámolnia a városban.
Míg az ISIS felemelkedése előtt 15 ezer keresztény élt az iraki városban, addig 2019 júliusában egy helyi segélyszervezet azt közölte, hogy csupán 40 keresztény tért vissza a településre.
Ez a kulturális népirtás egyértelműen az európaiak közömbösségének, és azon nyugati keresztényeknek köszönhető, akik inkább attól féltek, hogy iszlamofóbnak tűnnek majd, nemhogy a testvéreiken segítettek volna. Ragheed Ganni atya, moszuli katolikus pap, akit egy mise után gyilkoltak meg a dzsihadisták, még 2007-ben írta azt, hogy
a közel-keleti keresztény közösségek az összeomlás szélén állnak.
Nemcsak a keresztény, hanem a több ezer éve Moszulban élő zsidó közösséget is elüldözték az iszlám fundamentalisták. A két közösség gyakorlatilag 2000 évig élt a városban, mára gyakorlatilag nyomuk veszett.
Az ISIS rémuralma alatt 45 templomot rongáltak, vagy éppen semmisítettek meg, így mára csupán egy működő keresztény templom van az iraki városban. Az iszlamisták tehát nemcsak a keresztény embereket akarták megsemmisíteni, elüldözni a településről, hanem a keresztény múltra utaló jeleket is el akarták tűntetni. Egyik legnagyobb célpontjuk egy negyedik században alapított monostor volt, amiben bár sikerült súlyos károkat tenniük, de nem tudták végképp eltörölni a föld színéről. Maaloula szíriai keresztény városban és több más helyen a korábbiakban bemutatott szörnyűségeket hajtottak végre a szélsőségesek a keresztény temetők, más emlékekkel szemben.
Az elmúlt években az iraki keresztények száma 83 százalékkal csökkent.
Mindez azt jelenti, hogy ez a népesség a kritikusan veszélyeztetett kategóriába került, és nagyban fennáll a veszélye a teljes eltűnésüknek. Ezt a folyamatot Nyugat-Európában pont a különféle emberi szabadságjogok mellett kiállók teljes tétlenségben figyelik,
miközben egyesek az állatok jogainak a fontosságáról beszélnek, addig nem szólnak semmit a térségben zajló keresztényüldözésről
- minderről Nicodemus, moszuli ortodox érsek beszélt. Az érsek felhívta a figyelmet arra, hogy ők barátságosan fogadták a korábban odaérkező idegeneket, majd kisebbségbe kerültek az adott területen, és végül csak a menekülés maradt a számukra. „Ez fog történni Nyugaton is, ha nem ébrednek fel időben."
Az iraki keresztény egyház, amely a világ egyik legrégebbi intézménye, közel van a kihaláshoz – minderről már Bashar Warda, erbili érsek beszélt egy májusi londoni konferencián. Akik úgy döntenek, hogy a térségben maradnak, azoknak minden bizonnyal a mártírhalállal kell majd szembenézniük – tette hozzá. Warda azzal vádolta meg a brit politikusokat, hogy azért nem mernek fellépni határozottan a keresztény közösségek mellett, mert egyesek akkor iszlamofóbiával vádolnák őket. Feltette azt a kérdést is, hogyha ismételten egy újabb erőszakhullám kezdődik a keresztények ellen,
akkor vajon az egyetemi szférában lesznek-e olyanok, akik olyan táblával demonstrálnak majd, hogy „mi is keresztények vagyunk"?
Az egész jelenséggel kapcsolatban Amin Maalouf francia-libanoni író arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugatnak sokkal határozottabban kellene fellépnie a keresztény közösségek mellett. Furcsának tartja, hogy a pandák esetleges kihalása több érzelmet vált ki sokakból, mint például a keresztények teljes eltűnése a Közel-Keletről.
A közel-keleti keresztények megsegítésében egyébként Magyarország az élen jár. A Breibart nevű meghatározó konzervatív amerikai sajtóorgánum is kiemelte, hogy Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára az amerikai külügyminisztériumnak Washingtonban, a vallásszabadság előmozdításáról szóló második miniszteri szintű konferenciáján (2019 Ministerial to Advance Religious Freedom) kijelentette, hogy
noha globális szinten üldözik a keresztényeket, a téma körül mégis „felemelték a csend falát", elhallgatva ezáltal az elnyomott keresztények problémáit.
Észak-Korea áll a World Watch List listájának élén, amelyen a keresztények számára legveszélyesebb ötven ország szerepel. Nigéria a legvéresebb ország a listán, ott hal meg a hite miatt megölt keresztények kilencven százaléka – írta korábban a V4NA nemzetközi hírügynökség. „A Világfigyelő listája azt mutatja, hogy ahol az evangélium elhangzik, ott üldözés történik. Ez az 50 ország azért szerepel a Világfigyelő listáján, mert az ott élő keresztények továbbra is vallják Jézusba vetett hitüket" - mondta Mike Gore, az Open Doors Australia vezérigazgatója.
A 2019-es listán a felmérésben szereplő 150 országból 73 országban szélsőséges, nagyon magas, vagy magas szintű üldöztetés zajlott.
Ez azt jelenti, hogy világszerte 9-ből egy keresztény szenved el „magas" szintű üldöztetést, ami óriási növekedés a 2018-as adathoz képest. A tavalyi évben ez az arányszám 12:1 volt.
Beszámoltunk arról is, hogy szinte mindennapossá váltak Afrika nagy részén a keresztények elleni brutális támadások. Legutóbb egy teljes városi közösségnek kellett menekülnie Nigerben. A demográfiai folyamatok azt mutatják, hogy a következő évtizedekben csak nőni fognak a feszültségek. Vajon mikor tesz valamit majd a Nyugat?
