Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Péntek éjjel kilépett az Egyesült Királyság az Európai Unióból. A brit EU-tagság londoni (greenwichi) idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor szűnt meg. Az Európai Unió és elődszervezetei történetében még nem volt példa teljes jogú tagország távozására.
Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot tölt a távozás pillanatáig az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió tagországaként,
ugyanis 1973. január 1-én lépett be az akkori EK-ba, Dániával és Írországgal együtt.
Az Egyesült Királyság 2016 júniusában tartott népszavazást követően 2017 tavaszán jelentette be kilépési szándékát az Európai Unióból. Az akkori brit miniszterelnök,
Theresa May 2018 novemberében hosszas tárgyalások után megállapodott az Európai Unióval a Brexit feltételrendszeréről, amelyet a londoni alsóház azonban háromszor is elutasított.
Ezt követően a kilépés dátumát az EU brit kérésre 2019 március végéről október végére halasztotta.
Boris Johnson jelenlegi konzervatív párti miniszterelnök is halasztást kért, amelyeket az EU jóváhagyott. A legutóbbi halasztási döntés jelölte ki a Brexit január 31-i határnapját.
Ez a határidő az eddigiektől eltérően teljesülni fog, mivel az elmúlt napokban a brit parlament és az Európai Parlament is törvénybe iktatta a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást, így a brit EU-tagság megszűnésének jogi akadálya immár nincs.
A kilépés napjára a londoni parlament épületegyüttese előtti tér, a Parliament Square összes zászlótartó oszlopára felvonták a Union Jacket, vagyis a brit lobogót.
A nap folyamán különlegesen tervezett, 50 penny névértékű Brexit-pénzérme is forgalomba került "Peace, prosperity and friendship with all nations" - Béke, jólét és barátság minden nemzettel - felirattal.
A kilépés pillanatában kezdetét veszi az alapesetben 11 hónapos átmeneti időszak, amelynek elsődleges célja, hogy London és az EU átfogó kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást köthessen.
Az átmeneti időszak lejártáig jórészt a jelenlegi szabályrendszer marad érvényben az Európai Unióval fennálló viszonyban, vagyis legalább az idei év végéig semmiféle érdemi változás nem lesz érzékelhető olyan területeken, mint az utazás, a bevándorlási szabályok, a légiközlekedés vagy a kereskedelem.
A február elsején kezdődő átmeneti időszak 2020. december 31-én ér véget. Az Egyesült Királyság és az unió közötti bármely a kilépés utáni viszonyokat szabályozó szabadkereskedelmi megállapodást addigra kell lezárni ahhoz, hogy az 2021. január elsején életbe léphessen.
Nem várható, hogy ez egy komplex dokumentum legyen, ugyanis egy összetett megállapodásrendszer kidolgozására nincs elég idő.
Az átmeneti időszak egyszer ugyan meghosszabbítható egy egytől két évig terjedő időszakkal, de az erre vonatkozó döntést július elsejéig kell meghoznia az EU és az Egyesült Királyság közös bizottságának. Az unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatról szóló minden megállapodáshoz szükség van az EP jóváhagyására is. Ha a megállapodás tagállami kompetenciákat is érinti, akkor a nemzeti parlamentek ratifikációja is szükséges.
Az Alapjogokért Központ elemzője nem tartja kedvezőnek Magyarország szempontjából, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. Párkányi Eszter azt mondja, a britek jó szövetségesei Magyarországnak. Azt is mondja: nem csoda, hogy a kilépésre szavaztak, a gazdasági és a migrációs válság után ugyanis úgy érezték, túl nagy árat fizetnek az uniós tagságért, és a Juncker-bizottság sem bánt szépen velük.
A Brexit talán megelőzhető lett volna, ha a 2016-os kilépésről szóló népszavazás előtt a bizottság semlegesség és elutasítás helyett kezet nyújtott volna a briteknek
- vélekedett.
Az Európai Unióból való kilépéssel szuverénebb lesz az Egyesült Királyság, mert függetlenebb politikát folytathatnak, és visszanyerik az irányítást a gazdaság és a migráció területén is
- közölte az Egyesült Királyság budapesti nagykövete. Iain Lindsay úgy fogalmazott, hogy különleges nap a pénteki, mert az Egyesült Királyság több mint negyven év tagság után lép ki az EU-ból.
Azt mondta, hogy az Egyesült Királyság a világ ötödik, Európa második legnagyobb gazdasága, a kilépéssel pedig lehetőségük lesz saját kereskedelmi szerződéseket kötni. Szeretnék erősíteni a kapcsolatot az EU-n kívüli országokkal, például az Egyesült Államokkal, Kínával, Japánnal, de ez nem jelenti azt, hogy az EU-s tagországokkal romlik majd a viszony. Sőt az a cél, hogy az átmeneti időszakban még szorosabb kapcsolat alakuljon ki közöttük, ezért az EU-val kötött kereskedelmi megállapodások is nagyon fontosak lesznek – hangsúlyozta.
A migrációval kapcsolatban elmondta: az Egyesült Királyság lakossága évről évre Debrecen lakosságával egyenlő mértékben nő, tízévente Budapest méretű a lakosságnövekedés.
A kilépés után az ország fogja meghatározni a bevándorlási szakpolitikát, így az embereket képzettségük alapján és nem földrajzi okok vagy törvények alapján engedik majd be
- tette hozzá. Kiemelte, hogy a már ott élő magyaroknak nem kell félniük, nem kell elhagyniuk az országot, mert őket – csakúgy mint a többi európai uniós állampolgárt – szívesen látják ott. A magyarok év végéig továbbra is mindenféle korlátozás nélkül mehetnek az Egyesült Királyságba élni, tanulni és dolgozni – fűzte hozzá.
Iain Lindsay szerint az Egyesült Királyság és Magyarország között erős kapcsolat van. Az ország az ötödik legnagyobb befektető Magyarországon, és 60-70 ezer magyar iskolásra számít jövő nyáron a középiskolások ingyenes külföldi nyelvtanfolyamainak keretében.
A kapcsolatot tovább szeretnék erősíteni, mert az elmúlt 3-4 évben nem volt más EU-s ország, amelyik annyira megértő, pozitív, konstruktív és tisztelettudó volt a kilépési folyamat alatt mint Magyarország
- mondta a brit nagykövet.
Hosszú várakozás után az Egyesült Királyság otthagyja az Európai Unió jogalkotását, politikai intézményrendszerét. A Brexit folyamata ugyanakkor még messze nem zárult le, elkezdődik ugyanis a tényleges tárgyalásokról szóló úgynevezett átmeneti időszak, amely a tervek szerint 2020. december 31-éig tart - olvasható a XXI. Század Intézet főmunkatársának elemzésében. Frank Füredi, a University of Kent szociológus professzorának véleménye szerint
Nagy-Britannia hosszú idő után visszaszerezheti szuverenitását, ugyanakkor még sok tennivaló van a teljes siker eléréséhez.
Hozzátette: véget ért a bizonytalanság időszaka Londonban, azonban a komoly médiatámogatásnak örvendő maradáspártiak törhetnek még borsot a Boris Johnson vezette kormány orra alá.
Frank Füredi rámutatott: az elkövetkezendő 11 hónapban egy átlagos britnek még nem fog feltűnni, hogy Nagy-Britannia hivatalosan már nem tagja az Európai Uniónak, hiszen ugyanazok a jogszabályok lesznek érvényben, mint a kilépést megelőzően. 2021 után azonban már a brit kormány és az unió által közösen rögzített feltételek szerint folytatódik tovább az együttműködés, így az elkövetkezendő hónapok tárgyalásainak kiemelt jelentősége lesz, azok ugyanis több évtizedre eldönthetik az Európai Unió és Nagy-Britannia politikai és gazdasági kapcsolatát.
Frank Füredi álláspontja szerint a brit szuverenitás visszaszerzése szempontjából
nem a britek megbüntetését szorgalmazó brüsszeli bürokrácia jelenti a legnagyobb kihívást, hanem a brit maradáspártiak azon kísérlete, amelynek célja a többség demokratikus akaratának kijátszása és aláásása.
Mint fogalmazott, a politikai és üzleti élet fontos tagjai, valamint a kulturális elit még mindig nem emésztette meg a vereséget, és az utolsó pillanatig reménykedtek abban, hogy a Brexit folyamata megfordítható.
A kilépés után nagy kérdés, hogy mi lesz Skócia sorsa. A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon, skót miniszterelnök azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint az újabb függetlenségi népszavazásra azért van szükség, mert Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kirángassa" az EU-ból.
A skót függetlenségről 2014-ben már tartottak egy népszavazást,
a résztvevők 55 százaléka azonban arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.
A skót miniszterelnök hangsúlyozta: a legfontosabb az, hogy a népszavazás törvényességi szempontból teljesen kikezdhetetlen legyen, mert ellenkező esetben az eredményt más országok nem ismernék el, akkor sem, ha a többség ezúttal a függetlenségre szavazna.
Sturgeon szerint ezért kell megállapodás arról, hogy a népszavazás kiírásához szükséges döntési jogköröket London átruházza a skót parlamentre, ahogy az 2014-ben is történt. A skót miniszterelnök a decemberi nagy-britanniai parlamenti választás után ezt hivatalosan kérte is a brit kormánytól. Boris Johnson brit miniszterelnök azonban két hete elküldött válaszlevelében közölte: nem áll módjában teljesíteni ezt a kérést, mindenekelőtt azért, mert
Sturgeon és elődje, Alex Salmond előző skót miniszterelnök egyaránt személyesen ígérte meg a skót függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás előtt, hogy az a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól. Ráadásul a legutóbbi hónapok közvélemény-kutatásai sem igazolják, hogy a skótok többsége a kiválásra szavazna.
