Törökország 2020-ban megkezdi a szénhidrogének utáni kutatást Líbiával határos tengeri területein

Recep Tayyip Erdogan, török elnök

Törökország 2020-ban megkezdi a szénhidrogének utáni kutatást a Földközi-tenger keleti medencéjének azon részén, amelyet a nemzetközileg elismert líbiai kormánnyal november végén aláírt megállapodás kizárólagos török gazdasági övezetté nyilvánított - jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön az ankarai államfői palotában.

A török elnök elmondta, hogy első lépésként az Oruc Reis nevű török földtani kutatóhajót vezénylik majd a térségbe.

Erdogan tavaly november 27-én fogadta Isztambulban az ENSZ által támogatott líbiai kormány miniszterelnökét, Fájez esz-Szarrádzsot. A felek két megállapodást kötöttek: egy, a földközi-tengeri joghatóságról, valamint egy biztonsági és katonai együttműködésről szólót.

Görögország, Ciprus, és Egyiptom a nemzetközi jogba ütközőnek minősítette a tengeri joghatóságra vonatkozó török-líbiai egyezményt,

amely új határok meghúzásával tovább bonyolítja a Ciprus környéki olaj- és gázlelőhelyek kiaknázásáról zajló vitát.

Ankara a Ciprus északi felén élő törökök jogainak védelmére hivatkozva jelenleg két fúróhajót és két földtani kutatóhajót állomásoztat a kettéosztott sziget körül, köztük az Oruc Reist. Az Európai Unió tavaly "illegálisnak" minősítette a tevékenységet és július közepén enyhébb szankciókat vezetett be Törökország ellen.

Recep Tayyip Erdogan török elnök Forrás: Twitter

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök december elején arra szólította fel NATO-szövetségeseit, hogy támogassák Athént a szintén NATO-tag Törökország görög szuverenitást sértő törekvéseivel szemben. Micotákisz kijelentette, hogy az észak-atlanti szövetség nem maradhat közömbös, amikor Ankara "égbekiáltóan megsérti a nemzetközi jogot".

Athén szerint a török-líbiai megállapodás tudomást sem vesz arról, hogy a kijelölt tengeri határon helyezkedik el a Görögországhoz tartozó Kréta.

Ezzel párhuzamosan Számeh Sukri egyiptomi és Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter Kairóban vitatta meg az ügyet. A találkozó után Ahmed Hafez egyiptomi külügyi szóvivő azt mondta: a felek megegyeztek, hogy felgyorsítják

a szakértői szintű tárgyalásokat a kizárólagos gazdasági övezetek Görögország és Törökország közötti meghatározása és elhatárolása érdekében.

A görög vezetés december 6-án bejelentette, hogy kiutasították az országból a líbiai nagykövetet.

Erdogan mindazonáltal már december 9-én jelezte, hogy Törökország és Líbia a megállapodásuk értelmében közös kutatásokat végezhet a tengerfenék alatt található energiahordozók után. A török államfő rámutatott: országa ezzel maximálisra növelte a Földközi-tenger keleti részét érintő joghatóságát még azelőtt, hogy Görögország egyoldalúan kinyilváníthatta volna tengeri joghatóságát, és megvalósíthatta volna azt a tervét, amely "beszorítaná Törökországot" saját partvonala és a kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság közé.

Erdogan leszögezte, hogy Ankara a szerződésnél a nemzetközi jogból fakadó jogait használta, és a lépés megfelel a nemzetközi tengerjogi szabályozásnak.

A török államfő - miként december 9-én - most csütörtökön is figyelmeztetett: Törökországon és Líbián túl más nemzetközi szereplők a kijelölt területeken engedély nélkül nem végezhetnek kutatótevékenységet, és földgázvezetéket sem fektethetnek le a térségben.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök és Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök január 2-án írta alá azt a megállapodást, amely az Izrael partjainál kitermelt földgázt Európába szállító EastMed tengeralatti gázvezeték megépítéséről szól. Az ezerkilencszáz kilométer hosszú, tenger alatti gázvezeték előbb Izrael földközi-tengeri partvidékétől Ciprusra, majd onnan Krétára, végül Görögország európai partjához vezeti el a földgázt.