Franciaország véget akar vetni annak az 1977-ben bevezetett programnak, amelynek keretében kilenc külföldi ország tanárokat küldhet az országba nyelvtanítás és kultúraoktatás céljából, mely tevékenységeket a francia hatóságok nem is ellenőrzik.
Ezen államok között van Algéria, Tunézia, Marokkó és Törökország. A program keretében évente 80 ezer új diákot oktatnak. Ehelyett Franciaország kétoldalú megállapodásokat akar kötni ezekkel az államokkal, és szeptembertől már ellenőrzést gyakorolna az ilyen nyelv- és kultúraórák felett.
Törvény készül arról is, hogyan tegyék átláthatóvá a mecsetek finanszírozását.
Meg akarják szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim államok küldhetnek imámokat Franciaországba.
A Le Monde francia napilap részletesen beszámolt a kormány deradikalizációs kampányáról, melyben
a muszlim migránsok szeparatizmusa elleni harc négy irányvonala van kijelölve.
Ezek értelmében elsőként vissza kell venni az ellenőrzést, és küzdeni kell az idegen befolyások ellen, különös tekintettel az iskolákra és a vallásgyakorlási helyekre.
A második cél az összes világi törvény betartásának biztosítása, a harmadik pedig
elszántan harcolni az iszlamista szeparatizmus minden megnyilvánulása ellen.
Végül negyedik irányvonalként a szociális, sport, iskolai, egészségügyi, kulturális területeken tevékenykedő egyesületek és állami szolgálatok megerősítését tűzte ki célul a francia kormány.
Az intézkedések összefüggésbe hozhatók a márciusban sorra kerülő önkormányzati választásokkal. Ugyanis már a balliberális párizsi kormánykoalíció is rájött, hogy a tömeges migrációval összefüggő bűnözés, a főleg fiatalkorú muszlimok radikalizálódása, és a politikai iszlám széles körben való terjedése ellen stratégiát kellene kidolgozni.
Franciaországban évről évre egyre rosszabbodnak a bűnözési statisztikák, 2019-ben például 8,5 százalékkal nőtt a gyilkosságok száma az előző évhez képest.
A Le Figaro szerint a bűncselekmények nagy részét muszlim migránsok követik el, akik között egyre több a kiskorú bűnöző, illetve sok olyan eset is van, hogy fiatalabbnak adják ki magukat, hogy ily módon kerüljék el az országból történő kitoloncolást.
A helyzet Párizs környékén a legrosszabb,
az itt elkövetett bűncselekmények 40 százalékát migránsok követik el, ez az arány kétszer annyi, mint az ország más részein.
A radikális iszlám elleni intézkedések nagy részét Macron elnök jelentette be. Természetesen felmerül a kérdés, hogy a francia elnök által hozott intézkedések, akinek küzdelmét a terrorizmus ellen nehéz sikeresnek nevezni, és migrációs politikájára is inkább az engedékenység a jellemző, kellő harcot jelentenek-e a kialakult muszlim párhuzamos világgal szemben.