Álházasságokkal is jönnek migránsok Európába

Spanyolország, migráns
Arguineguin, 2020. január 31. Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók, miután a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria szigetén fekvő Arguineguin kikötőjébe érkeztek 2020. január 30-án. A spanyol tengeri mentőszolgálat egyik hajója 33 migránst vett a fedélzetére az Atlanti-óceánon. MTI/EPA/EFE/Angel Medina G.
Vágólapra másolva!
A Századvég Alapítvány Migrációkutató Intézete egy angol nyelvű elemzésben („False, Forced or Philanthropic? Marriage as a Migratory Route"-Ál, kényszer vagy filantróp jellegű? Házasság mint a migráció útja) mutatja be az ál- és kényszerházasságok rendszerét, amelyek harmadik világbeli migránsok és európaiak között köttetnek. Felhívják rá a figyelmet, hogy Európában folyamatosan növekszik az ál- és kényszerházasságok száma. Ezek lényege, hogy a külföldi személyek a házasság intézményének álcája alatt megszerezzék valamely EU-s ország állampolgárságát. Mindez szoros összefüggésben van a Közel-Keletről és Afrikából származó migrációs nyomás növekedésével: sokak számára ugyanis vonzó opció, hogy nem a veszélyes embercsempész-hálózatok, hanem a házasságközvetítők szolgáltatásait vegyék igénybe. Noha a migránscsempészek és a közvetítő hálózatok számára ez virágzó, fejenként több ezer eurót hozó üzlet, sok (nyugati és nem nyugati) nő számára tragédia, amely gyakran erőszakkal ér véget. A téma kapcsán az Origo megkereste a Migrációkutató Intézet vezető kutatóját, Speidl Biankát.
Vágólapra másolva!

Speidl Bianka elmondta, hogy a migránsok és az európaiak között kötődő álházasságok kategóriáján belül a szürkeházasság tettetett szerelmen alapul, amikor egy betelepülni akaró férfi vagy nő érzelmi kötődést tettet egy európai állampolgársággal rendelkező személy iránt.

– fűzte hozzá.

Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók, miután a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria szigetén fekvő Arguineguin kikötőjébe érkeztek 2020. január 30-án. Forrás: MTI/EPA/EFE/Angel Medina G.

A kutató közölte, hogy gyakoriak a migránsok és az európaiak közötti álházasságok, nyomozati adatok alapján

egyes nyugat-európai államokban a kibocsátó országokból származó személyekkel kötött célzatos névházasságok akár 10 százaléka is lehet ilyen jellegű.

Az európai „házastársnak" az álházassággal több ezer eurót lehet keresni, ugyanakkor minden kibocsátó országnak saját tarifája van – emelte ki.

Spiedl Bianka kutatásai szerint

a házasságközvetítők migrációs tanácsadó weboldalaknak, vagy éppen NGO-knak álcázva működnek.

A profiljuk alapján olyan emberek lépnek velük kapcsolatba, akik ilyen „megoldást" keresnek.

Véleménye alapján

Az ideológia, aminek nevében cselekednek és üzletelnek, megegyező – mutatott rá.

Szerinte a humanitáriusnak nevezett álházasságokban arra is van példa, hogy az európai fél valamely bevándorláspárti álcivil szervezet tagja, de az jellemzőbb, hogy egyszerűen csak az anyagi előnyökért megy bele a „frigybe".

Elmondása alapján

Speidl kutatásai szerint sok esetben családi közvetítéssel, vagy családi nyomásra jönnek létre az álházasságok, hiszen a szülők azt akarják, hogy a gyerekük Európában jobban éljen.

A lányoknál az eljegyzésre általában annak a kiskorúsága idején sor kerül.

Ugyanakkor ál- vagy kényszerházasságok szinte valamennyi korosztályra jellemzőek.

Délkelet-ázsiai kiskorú „mennyasszony". A kép illusztráció. Forrás: Flickr / Kuntal Gupta

„Természetesen"

az is gyakori, hogy későbbi családegyesítés szándékával köttetnek házasságok,

magyarán, egy Európába készülő migráns azért házasodik meg származási országában, hogy a „házastársát" Európába hozhassa.

Ez teljesen legális, nincs mód a megakadályozására, kiszűrésére – tette hozzá.

A kutató közölte, hogy

Ennek alapján nem lehet felül- vagy alulreprezentált csoportokat megemlíteni.

Speidl Bianka szerint az ál- és kényszerházasságok rendszere is érint minden kibocsátó és minden befogadó országot, tehát ebben az esetben sem lehet kiemelni államokat, sem európaiakat, sem harmadik világbelieket.

Kutatásai alapján

még melegházasságok is előfordulnak, bár ez nem gyakori.

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője felhívta rá a figyelmet, hogy

Általában a sértett, becsapott fél rendőrségi bejelentése után indulhat meg a nyomozás. Ezek azonban messze nem fedik le az összes esetet – zárta mondandóját Speidl Bianka.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!