A „Globalizmus: Egy megbukott utópia?" című nyilvános kerekasztal-beszélgetésen – a korábbi alkalmakhoz hasonlóan – most is több nemzetközileg elismert előadó foglalt helyet:
A beszélgetés-moderátor Surjányi Fanni, a Mathias Corvinus Collegium kutatási igazgatója volt.
John O'Sullivan, Margaret Thatcher volt tanácsadója azzal nyitotta a beszélgetést, hogy az Európai Unió alapítását követően még arról volt szó, hogy az EU veszélyes-e Franciaország és Németország szuverenitására. Megjegyezte, hogy utólag sajnos kiderült, megalapozott volt ez az aggodalom.
Azzal folytatta, hogy
a globalizáció miatt most sokkal nagyobb veszély fenyegeti a közép-kelet-európai államokat.
Megjegyezte azonban, hogy Magyarország az EU-nak is köszönhetően gazdaságilag jól teljesített az elmúlt időkben. Sőt, a magyar állampolgárok is jól jártak, mert szabadon vállalhatnak munkát más tagállamokban is, amely egy olyan pozitív migrációs kérdés, amiről kevés szó esik a nemzetközi médiában. Annak ellenére, hogy egyébként manapság sokat beszélünk a migrációról.
John O'Sullivan szerint azonban az a különbség, hogy a magyarok „jó migránsok", mert jól képzettek és magas színvonalon végzik a munkájukat. Tehát gazdasági szempontból az EU és Magyarország is nyer a magyar európai uniós tagságból.
Margaret Thatcher volt tanácsadója figyelmeztetett, hogy
több EU-s vezető által most olyan viták jelentek meg a közbeszédben, amelyek arról szólnak, hogy az Európai Uniónak birodalommá kell-e válnia.
Anne-Elisabeth Moutet, a BBC és a New York Post állandó szerzője elmondta, hogy szerinte a
globalizációból a magasan képzett, több idegen nyelvet beszélő emberek profitálnak a legtöbbet. Még pedig azzal, hogy így közelebb kerülnek vele más országok elitjéhez.
Ezzel szemben a középosztály és a társadalmak – vagyis a társadalom legnagyobb része – lokálisabbak, ezért kevesebb nemzetközi szintű lehetőségük adódik. Tehát nem ez a réteg a nyertese a globalizációnak.
Hozzátette, hogy ennek ellenére szülőhazája, Franciaország és a francia nép nem akar kilépni az Európai Unióból.
Mert, ha nekünk nem tetszik egy EU-s irányelv vagy rendelet, akkor nem alkalmazzuk az országunkban
– magyarázta Anne-Elisabeth Moutet.
Azt is mondta, hogy egyetért John O'Sullivannak a magyar bevándorlókkal kapcsolatos véleményével. Tehát a magyarok szerinte is kiemelkedően jól alkalmazkodnak azokhoz a kultúrákhoz, körülményekhez, ahol letelepednek. Ebből egyértelműen érződik, hogy a magyarok európaiak. Viszont megjegyezte, hogy ennek ellenére
Magyarországon olyan erős a nemzeti identitás és az összetartás, mint Japánban. Viszont a globalizáció mindezt eltörölheti, amelynek nemcsak Magyarország lenne vesztese, hanem az Európai Unió is
- hangsúlyozta Anne-Elisabeth Moutet.
Werner J. Patzelt, az összehasonlító politikatudomány német professzorra azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy a
nemzetállamok eltűnésével nemcsak a kulturális sokszínűség szűnne meg, hanem a népi demokrácia is jelentősen gyengülne.
Ugyanis a politika mindig helyi ügyek megoldásáról szól. Tehát a politika alapja, hogy egy adott földterületen élő emberekért tartozik felelősséggel a megválasztott képviselő. Így, ha - a globalizáció következtében - minél távolabb kerülünk a lokális szinttől, annál több emberért felelünk, illetve annál több problémát kell megoldanunk. Tehát egyre komplexebb kérdésekben kell megoldást nyújtaniuk a politikusoknak.
A német professzor végül hozzáfűzte, hogy egy válság esetén
lokális szinten gyorsabban születnek hatékony megoldások, ugyanis a helyi vezetők jobban értik a szavazóik problémáit.