Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Origo már beszámolt arról, hogyan keveredett szexbotrányba Benjamin Griveaux, Macron párizsi főpolgármester-jelöltje. A pornóvideót Piotr Pavlenski, Párizsban élő, Putyin-ellenes szélsőbaloldali, magát videoművésznek nevező anarchista tette közzé, ezzel a jelenlegi szocialista főpolgármestert, Anne Hidalgót segítette. Azt is megírtuk, hogy az anarchista Pavlenskit egy szélsőbaloldali fiatal ügyvéd, Juan Branco védi. Az alig 30 éves jogász és aktivista - mint később kiderült – közeli jó viszonyban van a Griveaux lemondását előidéző szexvideókat megjelentető Pavlenskivel. A VA most azt is nyilvánosságra hozta, hogy a szélsőbaloldali ügyvéd a „molenbeeki rémhez", a 2015-ös párizsi terroristamerényletek első számú kitervelőjéhez és végrehajtójához, a terroristákat a migránsválság idején Magyarországon, a Keleti pályaudvaron is gyűjtögetni próbáló Salah Abdeslamhoz is megpróbált közel kerülni.
Juan Branco 2016 októberében levelet írt Salah Abdeslamnak, amelyben felajánlotta ügyvédi szolgálatait a terroristának. De érezhetően ennél jóval többről volt szó. Nem egyszerűen egy kuncsaftot próbált szerezni. Érezhetően tisztelte a kegyetlen muszlim terroristát. Nem mellesleg akkoriban Branco Julian Assange jogi képviselője is volt. (Julien Assange a kormányzati információkat kiszivárogtató Wikileaks főszerkesztőjeként és szóvivőjeként vált ismertté). A levél a VA szerint kiváló példája annak, hogyan is ajánlja fel egy szélsőbaloldali aktivista-ügyvéd a rendkívül veszélyes terroristának „szolgálatait”.
Bár a VA szerkesztőségébe eljuttatott levél keletkezésének pontos dátuma ismeretlen, annyit tudni lehet, hogy az 2016. október 12-én érkezett meg a Párizs melletti Fleury-Mérogis-ben található börtönbe, a 444806-os számot viselő rabnak, Salah Abdeslamnak címezve. Világszerte köztudott, hogy a több mint 4000 bűnözőt fogva tartó legnagyobb európai fegyházban a legkeményebb iszlám radikálisokat helyezték el, köztük Salah Abdeslamot is, akit 24 órás videofelügyelet alá helyeztek, és emellett teljesen izoláltak a börtön többi rabjától. Nem véletlenül, ugyanis ő az egyetlen terrorista túlélője a 2015-ös 138 halálos áldozatot, 413 sérültet követelő párizsi gyilkos merényletsorozatnak.
Abdeslamot 125 napos bujkálást követően 2016 márciusában sikerült letartóztatni Brüsszel leghírhedtebb, dzsihadistáktól hemzsegő kerületében, Molenbeekben, amelyet egyébként évtizedek óta a szocialisták vezetnek. A francia hatóságoknak átadott Abdeslam gyakorlatilag azóta hallgat, 12 kihallgatásán semmi értékelhetőt nem mondott. Eddigi ügyvédei kivétel nélkül arra panaszkodtak, hogy Abdeslam semmilyen szinten nem működött közre sem velük, sem a hatóságokkal. Ahogy első ügyvédje, a belga Franck Berton fogalmazott, Abdeslam „nem mond semmit, csak hallgat. Kizárólag a hallgatás jogára hivatkozik, a megbánás legcsekélyebb jelét sem mutatja.” Miközben pontosan tudjuk, hogy még belgiumi fogva tartása idején (Abdeslam Fleury-Mérogis-ba történő átszállítása előtt a belgiumi Brugge-ben található börtönben raboskodott) cellatársaival ennél jóval közreműködőbb és beszédesebb volt. A Le Parisien 2020. január 10-én nyilvánosságra hozta a belga titkosszolgálat által lehallgatott, börtönben lefolytatott beszélgetéseit, amelyekből többek között azt tudhatjuk meg, hogyan és miként szervezte meg a terrorista a 2015. novemberi terrormerényletet. Megtudjuk, hogyan vitte el a három kamikaze terroristát a Stade de France stadionnál elkövetett merénylet helyszínére, hátra hagyva a merényletek elkövetéséhez használt Renault Clióját, hogyan húzta meg magát egy liftaknában, mielőtt molenbeeki segítőivel visszaszökött volna Brüsszelbe.
Az Abdeslamnak küldött levél szerzője Juan Branco, egy fiatal, Malagában született spanyol-francia, akkor alig 26 éves, radikálisan szélsőbaloldali ideológiát hirdető ügyvéd. Érdemes részletesebben is bemutatni, kicsoda valójában Juan Branco.
A fiatal ügyvéd Párizs egyik leghíresebb egyetemén, a Politikai Tudományok Intézetében tanult („Sciences Po”), ahol közeli viszonyba került Richard Descoings-el, az egyetem emblematikus igazgatójával. („Richie” Descoings, a párizsi éjszakai élet közismert személyisége volt, aki gyakran az alkohol és a drogok mámorában múlatta az időt a párizsi kabarékban. A Le Journal du Dimanche hetilap 2015-ös elemzésében Descoings felemelkedésével kapcsolatban erősen hangsúlyozza a magánéleti szálakat. Pályafutása csúcsán Franciaország egyik legfontosabb és legjelentősebb egyetemének vezetőjeként „intézményesítette magát”, az akkori francia közéletben egyedülálló módon havi 25 ezer eurós jövedelmet (7,5 millió forint), sofőrt és más privilégiumokat is magáénak tudhatott már 2011-ben. A nagyhatalmú és nagy hatású igazgató rejtélyes körülmények között egy New York-i hotelszobában halt meg szívrohamban, két férfi prostituált kíséretében. 2012-es temetésén Juan Branco mondta el a gyászbeszédet.)
Branco, ahogy maga fogalmazott, „a fennálló rendszer ellenségeként” elindult a 2017-es választásokon az Engedetlen Franciaország („La France Insoumise”) nevű szélsőbaloldali párt színeiben. Rendszeres résztvevője volt a sárgamellényesek tüntetéseinek, de a tüntetők közé beférkőzött szélsőbaloldali anarchisták erőszakos cselekményeivel is szimpatizált, mint például a kormányszóvivői iroda elleni támadással, amelyben részt vett, és amelyről az Origo itt számolt be. Közben ügyvédként Julian Assange védőjének szerepében tűnt föl, de ő a szerzője a Szürkület („Crépuscule”) című pamfletnek is, amelyben részletesen bemutatja, hogy (szerinte) miként jutott hatalomra Emmanuel Macron a francia sajtót kezében tartó nagytőke segítségével. Ezért Branco úgy gondolja, hogy Macron elnöksége illegitim, és kormányzása egyébként sem más, mint a neoliberalizmus totális megtestesítése. Az anarchizmus mindig is közel állt hozzá, nem véletlen, hogy baráti kapcsolatot létesített a Putyin-ellenes orosz anarchistával, Piotr Pavlenskivel, akinek később nemcsak barátja, ügyvédje, hanem tanácsadója is lett.
A VA szerint Branco úgy gondolta, hogy Abdeslam többre és jobbra érdemes, korábbi védőügyvédei nem látták el rendesen feladatukat, azaz nem védték meg „rendesen” a muzulmán terroristát. Sven Mary, egyik korábbi, brüsszeli ügyvédje szerint Salah Abdeslam „egy pitiáner molenbeeki futóbolond volt, aki inkább volt bűncselekmények végrehajtója, semmint kitalálója. Intelligenciája annyi volt, „mint egy üres hamutartónak, valódi mélytengeri üresség volt benne” - tette hozzá az ügyvéd. Juan Branco levelében többek között azt írja a kegyetlen terroristának, hogy „soha nem osztottam brüsszeli ügyvédei álláspontját. Az, hogy önt lekezelik, nem old meg semmit sem. Javaslom ezért, hogy folytassa a megkezdett utat, de azt is, hogy válasszon kísérőt magának. Tudjon róla, hogy akárcsak ön, én is úgy vélem, hogy védelme érdekében egy radikális vonalat kell képviselni.” Branco ennél is tovább megy, mert hozzáteszi, hogy ez a radikális védekezés „lehet az is, hogy ön hallgat, de lehet egy olyan védelem is, amelyet Jacques Vergès alkalmazott az algériai Nemzeti Front „terroristáinak” képviselete során. A VA szerint különösen fontos, hogy Branco levelében a terrorista szót idézőjelbe tette, ezzel is utalva arra, hogy ő maga nem tartja Salah Abdeslamot terroristának. Arról is ír, hogy mindketten radikálisak. (Jacques Vergès, francia-algériai ügyvéd, baloldali militáns nemcsak amiatt lett ismert, hogy a rettegett algériai terroristanő, Djamila Bouhired védője volt, akit később feleségül is vett, hanem arról is, hogy többek között a kegyetlen náci SS tiszt, a lyoni hóhérnak nevezett Klaus Barbie mellett ő védte a világ egyik legismertebb terroristáját is, Carlost , a „Sakált” is, aki a 80 –as években többek között Magyarországon is bujkált, a kommunista szolgálatok hathatós segítségével. Az ügyvédről César-díjas dokumentumfilm készült. A zavaros múltú, szélsőbaloldali ügyvéd születési dátuma sem biztos, 1924-ben vagy 1925-ben született. Ami biztos, hogy 2013-ban halt meg.)
Látszik tehát, hogy a fiatal ügyvéd semmitől sem riad vissza, hogy „megszerezze magának” Abdeslamot. „ Éppen olyan idős vagyok, mint ön”, folytatja levelét. „Én is úgy gondolom, hogy egy olyan ország gyereke vagyok, akit ez az ország soha nem fogadna el sajátjának. Én is egy migráns gyereke vagyok. Megválasztottam az ellenállás formáját. Ez egy belső ellenállás, a magáé az erőszakos, külső ellenállás”. Levelében Branco bevallotta azt is, hogy nem ismeretlen előtte Abdeslam erőszakossága, ahogy fogalmazott, „láttam ezt az erőszakot Közép-Afrikában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban is. Láttam a halottakat és a tetemeket. Nagyon közelről. Éreztem is őket. Ez a szag felfegyverez, tudom. Védje meg magát, emelkedjen fölül az undoron, a haragon és a gyűlöleten. Az ön ellen indított eljárás kezelhető. Ott van a bizalom, ahol nem is gondolnánk. Meg tudja védeni magát. Csak szánja el magát. Védelmezze magát”, fejezi be az érzelmektől, a terrorista iránt érzett vonzalomtól egyáltalán nem mentes levelét az ügyvéd.
Juan Branco levele visszhang nélkül maradt, a terrorista válaszra sem méltatta. Az állandó médiafigyelmet „igénylő” szélsőbalos, magát sztárügyvédként reklámozó Brancónak más valaki védelmét „kellett” vállalnia, utal a VA arra, hogy Branco most a Putyin-ellenes orosz bűnözőt vette védelmébe.
A Le Figaro friss értesülése szerint Juan Branco beismerte, hogy 2016-ban levelet írt a terroristának, amelyben felajánlotta szolgálatait. A Sud Radiónak adott interjújában a fiatal ügyvéd elismerte azt is, hogy szimpatizál Salah Abdeslammal, mind lelkileg, mint „pályafutásában” közel áll hozzá. „Nem tévedésből írtam a levelet. Egyáltalán nem, ellenkezőleg.” - nyilatkozta.
Azt viszont tagadta, hogy tudott volna a Griveaux-ügyről, és köze volt ahhoz, hogy Pavlenski feltegye Macron főpolgármester-jelöltjéről a pornóvideót az internetre.
Mint kiderült, Juan Branco természetesen ebben is hazudott. A V4NA nemzetközi hírügynökség számolt be arról a Paris Matchra és más forrásokra hivatkozva, hogy Juan Branco már hónapokkal korábban azzal dicsekedett, hogy hamarosan le fog bukni Macron párizsi jelöltje - meztelen felvételekkel.
