Miért hátráltatta a koronavírus elleni védekezést az Európai Unió járványügyi hivatala?

Vágólapra másolva!

Hogy miért hátráltatta a védekezést a brüsszeli hivatal, azért fontos kérdés, ahogy írja a V4NA nemzetközi hírügynökség, mert voltak olyan nemzetközi szervezetek, melyek már jóval korábban figyelmeztettek. Az, hogy januártól kezdve, a kínai járvány megjelenésének kezdetétől másfél hónapon át arról írtak jelentéseket, hogy alacsony (néhány hét után szerintük mérsékelt) a veszély, vagy éppen azt, hogy nem valószínű, hogy emberről emberre terjedhet, kifejezetten hátráltatták az európai országok védekezését. Hiszen alaptalanul nyugtatgatták a kormányokat. De mi motiválta az unió járványügyi hivatalát, hogy bagatellizálja a koronavírus okozta járványveszélyt? Egyszerűen csak a hozzáértés hiányzott?

Origo

Vágólapra másolva!

koronavírus V4NA

Azok a tagországok eredményesebbnek tűnnek a koronavírus-járvány kezelésében, amelyek nem az európai járványügyi hivatal, hanem az egészségügyi világszervezet, a WHO jelentései alapján hozták meg óvintézkedéseiket. Magyarország is - ahogy Müller Cecília országos tisztifőorvos elmondta - nem a brüsszeli hivatal ajánlásait fogadta el.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) sokáig bagatellizálta a koronavírus-járvány várható hatásait, hozzájárulva a fertőzés elterjedéséhez Európában. Erről tegnap részletesen beszámoltunk, a V4NA nemzetközi hírügynökség kutatásai alapján.

A veszély fel nem ismerésének a tényét támasztják alá a szervezet ügyvezető igazgatójának, Andrea Ammonnak a nyilatkozatai is. Az ECDC január 22-i koronavírus-jelentésében Ammon úgy fogalmazott, hogy bár a kór globális terjedése valószínű, az uniós és Európai Gazdasági Térségbeli (EGT) országokban való elterjedésnek valószínűsége mérsékelt. Szerinte a fertőzés elterjedése azokban az európai országokban valószínű, amelyek közvetlen légi kapcsolatban állnak a kínai Vuhannal, a vírus első azonosítási helyével, de azokban is csak mérsékelt ennek az esélye.

Today's #COVID19 update (29.03.2020)

▪ 657 140 cases
▪ 30 451 deaths

EU/EEA/UK:
▪ 331 122 cases
▪ 20 984 deaths

Find all info: https://t.co/TE7KD96Va2 #COVID19 #SARSCoV2 https://t.co/7J3aZ6P2Ox
— ECDC (@ECDC_EU) March 29, 2020

Nem sokat javult az ECDC kommunikációja azt követően sem, hogy január végén megjelentek az első azonosított vírusfertőzöttek Európában. Ammon február 5-én az Euronews hírportáljának kifejtette, hogy az uniós tagállamok folyamatosan kapcsolatban állnak és egyeztetnek arról, milyen intézkedésekre van szükség a vírus terjedése ellen. „A tagállamok között rendszeres információcsere zajlik az intézkedésekről, amelyeket már megtettek: a lakosság tájékoztatása, az utazók tájékoztatása, az egészségügyi szakemberek tájékoztatása és így tovább" – jelentette ki az ECDC vezetője. Mint mondta: valamennyi országnak van készenléti terve, amelyeknek megvalósításában a szervezet a saját Vészhelyzeti Operációs Központján (EOC) keresztül segít. Ezzel utalva arra, hogy ezt nemzeti hatáskörben kell megoldania mindenkinek. „Ez egy új vírus, számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyeket még nem ismerünk, majd menet közben ismerünk meg" – tette hozzá Ammon.

Italy continues to suffer heartbreaking, devastating consequences from epidemic spread of #coronavirus. 793 new deaths in single day. Crude case fatality rate now 9%, total cases increased from 47,021 to 53,578 and total death toll stands at 4,825. Graphic h/t @AndyBiotech pic.twitter.com/CQ9vGeKj2j
— Scott Gottlieb, MD (@ScottGottliebMD) March 21, 2020

Február elején, amikor már 25 regisztrált eset volt az EU-ban, az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának elnöke, Pascal Canfin még azzal volt elfoglalva, hogy mit esznek a kínaiak. Úgy vélte, nem szabad továbbra is szemet hunyni a kínaiak táplálkozása felett, amikor ennek ilyen súlyos következményei lehetnek, utalva arra, hogy a vírusfertőzés feltételezhetően egy vuhani halpiacról indult. Az ECDC igazgatója február 7-én az Euractiv hírportálnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy amíg csak néhány fertőzéses esetről tudnak Európában, addig nem kell aggódni a koronavírus miatt. A fertőzés terjedésének veszélyét továbbra is alacsonynak értékelte. Elismerte ugyan, hogy bár több hírportál szerint tünetmentes emberek is terjeszthetik a vírust, erről egyelőre nem tudnak sokat, bár lehetségesnek tartják. Ammon úgy vélte, természetes, hogy az emberek megijedtek a kórtól, pánikba esnek, de kiemelte, hogy szerinte nincs ok az aggodalomra. „Az európai és a kínai helyzet teljesen más, és az Európában jelenleg alkalmazott stratégiánk nem működne Kínában" – mondta az ECDC vezetője.

Járőröznek a néptelen madridi utcákon Forrás: NurPhoto/Antonio Navia/NurPhoto/Antonio Navia

Február végére Olaszország vált a világ második legfertőzöttebb országává Kína után, több mint 300 regisztrált beteggel. Ettől kezdve megváltozott az ECDC jelentéseinek hangvétele is. Andrea Ammon február 27-i véleménye szerint az olaszországihoz hasonló helyzet fog kialakulni több európai országban is, és fel kell készülni arra a lehetőségre, hogy tömeges megbetegedések lesznek. Azt azonban elutasította, hogy lezárják az európai határokat, és más szakértők is hasonlóan gondolkodtak erről. Clare Wenham, a London School of Economics munkatársa úgy vélte, az utazási korlátozások nem működnek járvány esetén, ezzel legfeljebb csak lassítani lehet a vírus terjedését. Mint utóbb kiderült, a legtöbb EU-tagállamban éppen a szigorú utazási korlátozások bevezetése és a határok saját hatáskörben történt lezárása tette lehetővé a fertőzés terjedésének lassítását.

A járványkezelésben is saját utat járnak a V4-ek

Az ECDC hanyag helyzetkezelése téma volt a koronavírus-járvány kezelésére létrehozott magyar Operatív Törzs vasárnapi, budapesti sajtótájékoztatóján is. Ahogy írtuk, Müller Cecília, magyar országos tisztifőorvos a V4NA kérdésére válaszolva elmondta, hogy az Európai Járványügyi Központtal (ECDC) ellentétben az Egészségügyi Világszervezet, a WHO lényegesen pontosabb előrejelzést adott. A WHO figyelmeztetése, jelzése alapján Magyarország már január 24-én, a WHO ajánlása alapján úgy döntött, hogy ezt a jelzést komolyan veszi – tette hozzá Müller Cecília. Ezek alapján Magyarország az első járványügyi intézkedéseket már január 25-én foganatosította.

Hm. The EU and US data is several years old. Wonder how that stacks up now. Does Eurostat have more recent answers, I wonder....?
— Gia (@GianninaRossini) March 14, 2020

Ezzel szemben az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi (EPSCO) Tanácsa csak a február 13-i rendkívüli ülésén tárgyalt először az EU területén bevezetendő rendkívüli intézkedésekről, amikor már hét tagországban, 44 megerősített esetről tudtak. Ezek közé tartozott a kórházak és az intenzív kezelési központok eszközigényének felmérése, az egészségügyi dolgozók és az idősek kiemelt védelme, valamint az influenza elleni védőoltás fontossága. A brit Nimblefins kutatóintézet felmérése azt is kimutatta, hogy Nyugat-Európát a legrosszabbkor érte el a járvány. Nagy-Britanniában felére csökkentették a kórházi ágyak számát az elmúlt 30 évben. Ezzel szemben az ezer lakosra vetített kórházi ágyak listáján Németország (8 ágy) és Ausztria (7,37) után a V4-országok következnek, Magyarország, Csehország és Lengyelország a 3.-5. helyet, Szlovákia a 8. helyet foglalja el a felkészültségi listán.

Az ECDC-t éppen a 2003-as SARS-vírus miatt alapította az Európai Unió, hogy előre jelezze a járványokat és tájékoztassa az uniós országokat. Alapítója és első elnöke Jakab Zsuzsanna, Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc államtitkára.

A V4NA kérdéseket tett fel az Európai Járványvédelmi Központnak (ECDC), amiben többek közt arra keresik a választ, vajon ők olvasták-e a WHO jelentéseit. Megkérdezték azt is, mire alapozták azt a feltevésüket, hogy Európát nem érintheti a járvány a kínaihoz hasonló mértékben. Választ várnak arra is, hogy miért késlekedtek akkor is, amikor már az unió több országában is egyértelműen megjelent a járvány. Amint az uniós járványügyi szervezet válaszol a V4NA-nak, megírjuk.