Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Olaszországban március 11-ig 10 149 személynél mutattak ki koronavírussal való fertőzöttséget. Azaz, átlépték a sokáig lélektaninak tekintett tízezres vonalat. Koronavírusban eddig 631-en haltak meg Olaszországban. Az Olasz Nemzeti Egészségügyi Hatóság szerint
58 százalékuk 80 év, 31 százalékuk pedig 70 év fölötti volt.
724 ember viszont meggyógyult.
Az aktív vírushordozók jelenleg 8794-en vannak.
Ez úgy jön ki, hogy a megfertőzöttekből levonjuk a halottak és a gyógyultak számát.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján,
világszinten a koronavírus következtében megbetegedettek halálozási aránya 3,5 százalék, Olaszországban viszont 5 százalék,
Lombardia tartományban azonban 6 százalék. A 10 milliós észak-olasz tartományban van az országon belül a legtöbb regisztrált fertőzött, 5469 fő.
Fontos hozzátenni, hogy a vírussal való fertőzöttség következtében meghaltak szinte valamennyien előtte már betegek voltak, többségében krónikus betegségekkel küszködtek.
Más, hasonló népességszámmal rendelkező európai országban jóval kevesebb, mind a fertőzöttek, mind a halálos áldozatok száma.
2020-as adatok alapján Olaszország lakossága 60,3 millió fő. Az Egyesült Királyságban 67,5 millióan élnek, a fertőzöttek száma 373, amiből 6-an haltak meg. Az éppen 67 milliós Franciaországban 1784 koronavírusos esetet mutattak ki, a halálos áldozatok száma 33.
Magától adódik a kérdés, hogy
Európában miért Olaszországban regisztrálták a legtöbb fertőzöttet, illetve miért magasabb ott a halálozási arány, mint a globális átlag?
Ennek egyik oka az életkorral függ össze. A koronavírus elsősorban a 65 évnél idősebb korosztályra jelent veszélyt, akik nyilván nagyobb arányban küszödnek különböző betegségekkel, mint a fiatalabbak.
Márpedig az Eurostat adatai alapján
az Európai Unióban Olaszországban a legmagasabb az átlagéletkor, 2018. január 1-én 46,3 év volt.
A 65 év fölöttiek aránya szintén ott volt a legkiemelkedőbb, 23 százalékkal, ezeket a tendenciákat figyelembe véve ez az arány azóta csak emelkedhetett.
Világszinten Olaszországnál csak Japán rendelkezik elöregedettebb népességgel.
A The Wall Street Journalnak adott interjújában Giovanni Rezza, a Nemzeti Egészségügyi Hatóság epidemiológiai szekciójának a vezetője a rengeteg olaszországi halottat azzal magyarázta, hogy ha korosztály szerinti lebontásban vizsgáljuk a halálozási arányt, akkor nagyjából ugyanolyan, vagy kicsivel még „kedvezőbb" számarányokat kapunk, mint Kína esetében.
Giovanni Rezza szerint is az elöregedett lakosság miatt hal meg ilyen sok olasz koronavírus-fertőzés következtében.
A kiugróan magas fertőzési és halálozási arányban az olasz és külföldi sajtóorgánumoknak több alkalommal is nyilatkozó Massimo Galli, a fertőző betegségekre szakosodott milánói Sacco kórház főorvosa próbált magyarázatot adni.
A főorvos hétfőn azt mondta a SkyTg24 hírtelevíziónak, hogy
Olaszországban még kezdeti fázisban van a járvány, hamarosan azonban olyan fokra juthat el, mint amilyen a kínai Vuhan városában volt tapasztalható, január elején.
Massimo Gallivel csütörtökön interjút készített az RTÉ nevű ír közszolgálati rádió, amelynek Milánóban is található egy kihelyezett stúdiója.
Ő akkor kijelentette, hogy a Kínában alkalmazott teljes vesztegzár gátolhatja meg a vírus terjedését.
Szerinte a fertőzés azért is érinti Olaszországot jobban, mint más európai államokat, mert
ott a koronavírus még azelőtt elkezdett terjedni, hogy a hatóságok és a sajtó elkezdte volna megfelelően tájékoztatni ennek a veszélyéről a lakosságot.
Ráadásul kezdetben még ők, az orvosok sem voltak kellőképpen informálva. Véleménye szerint az otthonmaradás fontosságát az elején nem vették elég komolyan az olaszok.
Massimo Galli azt is külön kiemelte, hogy az egyes számú beteg (akinek a keresztneve Mattia a sajtóhírek alapján - szerk.) esetében a Codogno (Lombardia tartomány, Lodi megye) nevű kisváros kórházában az orvosok első alkalommal nem vették észre, hogy a 38 éves, előtte makkegészséges, sportoló férfi koronavírussal fertőződött meg.
Erre a részre a későbbiek során még visszatérünk.
A milánói főorvos elmondása alapján
az mindenképp pozitív lépés volt az olasz hatóságok részéről, hogy hamarabb vezettek be légi korlátozásokat Kínával szemben, mint más európai államok,
noha ezt kezdetben nagyon kritikusan fogadta a közvélemény, de utóbb mégis a hatóságoknak lett igazuk.
Ugyanakkor kiemelte, hogy ez nem bizonyult elegendőnek, mert Olaszországba mégis bejutottak a schengeni övezetben érvényes szabályok miatt olyan fertőzött személyek, akik a szomszédos államok repülőterein szálltak le, majd autóval vagy tömegközlekedési eszközökkel átkeltek az olasz határon.
Massimo Galli információi alapján
Olaszországban több koronavírustesztet végeztek el, mint az EU többi tagállamában, de nincs egységes tesztelési rendszer a Le Figaro szerint.
Egyébként csak március 1. és 5. között közel 25 ezer embert teszteltek, de nem teljesen biztos, hogy megfelelő módszerrel. Amúgy az esetek kevesebb mint 10 százalékában lett pozitív a teszt eredménye.
Olaszországban február közepétől március 7-ig több mint 42 ezer tesztet végeztek el.
A Wall Street Journal adatai alapján ez
a szám mára hozzávetőlegesen 54 ezerre emelkedett.
Giovanni Rezza, az egészségügyi hatóság vezetője azonban más véleményen van, mint a milánói főorvos, Massimo Galli. Szerinte
Olaszországban nem végeztek el elegendő mennyiségű koronavírustesztet, illetve hibás az a gyakorlat is, hogy csak azokat tesztelik, akik egyértelmű tüneteket mutatnak, és a fertőzött északi régiókban élnek.
Azt is hozzátette, hogy például az 51,7 milliós Dél-Korea sokkal jobban kezeli a járványt, mint Róma, ott ugyanis napi 10 ezer tesztet is el tudnak végezni, míg hazája egészségügyi rendszere ilyen fokú hatékonyságra nem képes.
Dél-Koreában a koronavírussal összefüggő megbetegedések halálozási aránya mindössze 0,7 százalék.
A távol-keleti országban eddig 54-en haltak meg, 247-en gyógyultak meg, az összes regisztrált eset száma pedig 7513.
Rezza, az egészségügyi hatóság vezetője elmondta azt is, hogy
az olasz kórházakban nincs elegendő ágy, hiány van orvosokból és ápolókból is, miközben a fertőzésnek leginkább kitett zónákban naponta 25 százalékkal emelkedik a regisztrált esetek száma.
A Le Figaro szerint az eszközök sem megfelelőek, sok helyen nincs például alkalmas lélegeztetőkészülék.
A férfi (Mattia) február 16-án lett lázas, majd rá két napra ment be a codognói kórházba. Saját bevallása alapján
nem járt Kínában, így az orvosok még aznap hazaküldték.
Február 19-én azonban rosszul lett, ezért ismét bement – ezúttal a terhes felesége társaságában – ugyanabba a kórházba. Először nem zárták karanténba, azonban miután a felesége megemlítette, hogy a férje egyik kollégája január végén járt Kínában, akivel a férfi ezt követően három alkalommal is találkozott, elvégeztek rajta egy koronavírustesztet.
Február 20-án a tesztje pozitív lett.
Mattia időközben legalább 15 embert fertőzött meg, de pontos számok nincsenek erről. A feleségét is megfertőzte, de a terhes nő szerencsére tünetmentes, így nincs veszélyben az állapota.
A férfi állapota közben egyre rosszabbodott, intenzív osztályra is került, és egy időre lélegeztetőgépre is kellett kapcsolni. Később jobban lett, és hétfőn (március 9.) kikerült az intenzívről.
A sajtó Mattiát az egyes számú betegnek nevezte el.
Közben az olasz Codogno városi kórháza ellen a hatóságok vizsgálatot indítottak, és gondatlansággal vádolták meg az ott dolgozó orvosokat. A sajtó a kórházra a fertőzés olaszországi kiindulópontjának bélyegét sütötte rá.
Ezt az álláspontot erősítette meg Giuseppe Conte miniszterelnök is. Lombardia tartomány főnöke, a Liga-párti (Matteo Salvini pártja-szerk.) Attilio Fontana cáfolta a híreszteléseket, miszerint a kisvárosi kórház orvosai miatt terjedt el a koronavírus Olaszországban, akik nem vették észre időben a fertőzést.
A későbbi fejlemények alapján úgy tűnik, hogy
az egyes számú beteg mégsem az egyes számú beteg.
Elvégezték ugyanis Mattia Kínában járt kollégáján is a koronavírustesztet, ennek az eredménye pedig negatív lett.
Ez arra enged következtetni, hogy nem Mattia volt és első számú beteg, hanem a vírus még január elejétől vagy közepétől lappanghatott Észak-Olaszországban, azonban az első fertőzöttek tünetmentesek voltak.
Ez magyarázatot adhat arra is, hogy február végétől miért terjedhetett Itáliában gyorsabban koronavírus, mint Kínában.
Azzal kapcsolatosan, hogy Kínából kik hozhatták be a vírust Olaszországba, csak találgatni lehet: az ázsiai országban járt olaszok, esetleg pont fordítva, Olaszországban járt kínaiak.
Ezen verziót tartja valószínűnek Massimo Galli is, aki szombaton a Corriere della Sera című olasz lapnak nyilatkozott.
A főorvos szerint az a lényeg, hogy
ami megtörtént Olaszországban, később Európa más államaiban is megtörténhet.
Összefoglalóként az emelhető ki, hogy pontosan az olasz hatóságok sem tudják, hogy miért hazájuk lett az új típusú koronavírus epicentruma, több elmélet is létezik erre vonatkozóan.
Ha összefoglaljuk, a magas fertőzési és halálozási arányt leginkább az elöregedett népességgel, az olasz egészségügy nem megfelelő működésével és a turizmus ellenőrizhetetlenné válásával lehet magyarázni. (Itt meg kell jegyezni, hogy a járvány kitörésének kezdetén tartották éppen a velencei karnevált és a milánói divathetet. Mindkét eseményre rengeteg turista érkezett és a járvány éppen Észak-Olaszországban kezdődött.)
Természetesen mindez újabb kérdéseket vet fel: miért ilyen az olasz egészségügy? Milyen további következményei lehetnek a feltárt hiányosságoknak? A vesztegzár, a karantén vajon normálisan működik? Mi a garancia, hogy nem romlik Olaszországban tovább a helyzet?
