Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A karantén vagy vesztegzár fogalmakat járványügyi elkülönítés esetén használjuk.
Ilyen jellegű intézkedést vezetett be a római kormány március 8-i hatállyal egészen április 3-ig a koronavírus miatt az észak-olasz Lombardia tartomány teljes területén, a hozzá közel eső Piemont keleti részén, Emilia-Romagna nyugati felén, illetve a turisták körében népszerű Rimini városában és környékén, továbbá Veneto tartomány tengerpart menti részein.
A karantén összesen közel 16 millió embert érint.
Vesztegzár alatt van az olasz gazdaság központja, Milánó, valamint Velence, Modena és Párma városok is.
A világ egyik vezető napilapja, a francia Le Figaro tárja fel a karantén történelmi előzményeit. A szó olasz eredetű, a Quaranta giorni kifejezésből származik, és negyven napot jelent, utalva az elkülönítés időtartalmára.
Érdekességként megjegyezendő, hogy
karantént először 1377-ben rendeltek el a formálisan akkor a Magyar Királysághoz tartozó Raguzai Köztársaság fővárosában, Raguzában.
A második világháború végéig döntő többségében olaszok lakta város ma Horvátországhoz tartozik, és a Dubrovnik nevet viseli.
Második alkalommal Velencében vezettek be karantént, 1423-ban.
A karantént a középkorban elsősorban a pestis, másodsorban a kolera és a sárgaláz miatt vezették be.
A tengerparton fekvő olasz városállamokban ennek a lényege az volt, hogy járványok idején 40 napig a városok kikötőjében - elkülönített helyeken - kellett vesztegelniük a hajókon érkezőknek.
A karantén bevezetése Európa-szerte csak az 1830-as évekbeli nagy kolerajárvány idején vált általános gyakorlattá.
Az Olaszország északi részein található tartományok városaiban és falvaiban kialakított karantén úgy értelmezhető, hogy a sürgősségi esetek (például orvosi ellátásra való szorulás) kivételével az adott településeket a lakók nem hagyhatják el, illetve mások sem mehetne be oda.
Aki mégis megszegi a karatén szabályait, az akár három hónapos börtönbüntetést is kaphat.
A vesztegzár megszervezésében és fenntartásában a rendőrség és a katonaság is részt vesz.
Az érintett észak-olasz régiókban bezárták a sportcsarnokokat, a múzeumokat és galériákat, a színházakat és mozikat, a klubokat, a bárokat, az uszodákat, a könyvtárakat, illetve más nyilvános helyeket.
Az éttermek és kávézók ugyan nyitva tarthatnak, de csak reggel 6 és este 18 óra között,
a vendégeknek az ülésrend kialakításánál pedig legalább egy méter távolságot kell tartaniuk egymás között.
Tilos megtartani a kulturális és vallási jellegű eseményeket;
azon sportrendezvényeket, amelyeket nem tiltottak be, pedig csak zárt ajtók mögött lehet megrendezni.
Az edzés csupán azon sportolók számára engedélyezett, akik hazai, nemzetközi vagy olimpiai megmérettetésekben kell részt vegyenek a közeljövőben. A sportolókat, az edzőiket és a kísérőiket külön fogják ellenőrizni.
A templomok ugyan nyitva maradhatnak,
amennyiben az épület elég nagy ahhoz, hogy a hívők az egyméteres távolságot tudják egymás között tartani, de sem ott, sem azon kívül nem szabad esküvőket, keresztelőket és temetéseket tartani.
A bevásárlóközpontok hétköznapokon nyitva tarthatnak, de hétvégéken nem.
A karanténba helyezett régióban az oktatási intézményekben a tanítási szünetet meghosszabbították április 3-ig. Olaszország többi részén március 15-ig van érvényben tanszünet.
A karanténban lévők ellátásáról általánosságban véve az állam, jelen esetben a római kormány gondoskodik.
Aki kórházi karanténban van, az ott kap élelmiszert, vizet és gyógyszereket. Ha valaki nincs otthoni karanténba zárva, akkor a nyitvatartási időszakban nyilván elmehet bevásárolni, illetve étterembe, kávézóba.
Az olasz hatóságok azoknak, akiknél nem mutatták ki a koronavírussal való fertőzöttséget, de
légzőszervi betegséggel küszködnek, vagy lázasak, azt javasolják, hogy ne hagyják el az otthonaikat.
Az állami és a magánvállalkozásokat is felkérték a hatóságok, hogy ne küldjék az alkalmazottaikat üzleti utakra.
Az elrendelt karantén miatt az észak-olasz városok kiürültek, a legtöbb ember ugyanis nem mer kimenni az otthonából.
A Le Figaro munkatársai által Milánóról készített videofelvételen jól látszik, hogy
az 1,4 milliós, korábban a helyiektől és a turistáktól nyüzsgő nagyváros szinte kihalt,
alig lehet a köztereken, az utakon és a pályaudvarokon embereket, illetve autósokat látni.
A karantén kihirdetéséért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus a közösségi oldalán dicsérte meg az olasz kormányt.
