2016-ig bezárólag Dánia önként vállalta, hogy évi 500 "kvótamigránst" fogad be, az ENSZ-szel kötött megállapodás alapján. Nemsokára azonban az ország kormánya felfüggesztette ajánlatát.
Egy évvel később, a nemzeti populista Dán Néppárt a szociáldemokraták támogatásával olyan jogszabályt fogadott el, amely lehetővé tette, hogy az ország bevándorlási minisztériuma egyedül döntsön abban, hogy hány bevándorlót fogadnak be az országba.
Ez a szám nulla volt 2017 és 2019 között.
Tavaly nyáron azonban a "vörös blokk" átvette a hatalmat, és gyökeres fordulat állt elő a migrációs politikában.
Dánia (ismét) kész a migránsok kvóta szerinti befogadására
– jelentette ki már tavaly Mattias Tesfaye az új kormány bevándorlás- és integrációügyi minisztere. A baloldali kormányt vezető szociáldemokrata miniszterelnök, Mette Frederiksen pedig ígéretet tett "egy tiszta, de tisztességes" bevándorláspolitika bevezetésére.
A választási pofonból felocsúdott vesztesek közül az Új Jobboldal párt képviselője Mette Thiesentől azt írta ki a Facebook-oldalára, hogy "ne engedélyezzük a dán állampolgárság megadását az emberek számára, akik muszlim értékeken alapuló országokból származnak. Láthatjuk, hogy ezek a csoportok túlreprezentáltak a bűnözési statisztikákban, és nem akarjuk megadni számukra a dán állampolgárságot. A dán állampolgárság megszerzése nem jog. Állampolgárságot csak azoknak kell adnunk, akikről úgy gondoljuk, hogy Dánia számára előnyösek lesznek, akik azonosulnak a dán értékekkel, és akik nem követnek el bűncselekményt."
Mindez azonban nem akadályozta meg a kormányt, hogy most visszatérjen a 2017 előtti időkhöz – már ami a kvótamigránsokat illeti. Az Altinget dán lap szerint
ezen a héten 30 bevándorló érkezik az országba,
az ENSZ menekültügyi ügynökségének, az UNHCR-nek a szervezésében. Ők olyan szíriai állampolgárok vagy szíriai hontalan személyek, akik jelenleg Törökországban tartózkodnak.
A dánok önkéntes vállalása azonban nem azonos azzal a kötelező kvótával,
amelyet az Unió, a többszöri nekirugaszkodás ellenére sem tudott minden tagállammal elfogadtatni.
Az automatikus szétosztást már az első és egyelőre a legnagyobb, 2015-ös migrációs hullám évében mondta ki az Európai Bizottság tanácsának határozata, mégpedig minősített többségi szavazással, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata, valamint Finnország tartózkodása mellett.
Az Európai Bizottság a május 27-i sajtóközleményében pontosan meghatározta azokat a kvótakulcsokat, amelyek szerint
az egyes országoknak kötelezően be kellene fogadniuk a migránsokat.
Az EU bel- és igazságügyi tanácsa 2015 szeptemberében úgy döntött, hogy a kötelező kvóták alapján kellene szétosztani 160 ezer embert a tagállamok között.
A 2017-es év statisztikája a legutolsó, amelyet 2018 első hónapjaiban tett közzé az Eurostat. Eszerint a visegrádi országok közel nulla migránst fogadtak be a kötelező betelepítési kvóták keretében.
Magyarország és Lengyelország egy bevándorlót sem fogadott be,
Szlovákia 16-ot, Csehország pedig 12-t. Hasonlóan alacsony létszámmal bír Ausztria (15 fő) is. A migránskvótát egy kivétellel, egyetlen kijelölt ország sem teljesítette.
A 160 ezer migránsból eddig mintegy 27 ezret helyeztek át.
Az itt található táblázatból látható, hogy a legtöbb ország jóval kevesebb személyt fogadott be a tervezettnél. A legtöbb bevándorlót Németország fogadta (7 852 főt), ám
még ezzel is csak 28,5 százalékát teljesítette a rá kiszabott kvótának.
A második legtöbb migránst Franciaországban helyezték el, itt 4 278 embert fogadtak, ezzel a rájuk szabott kvóta 21,7 százalékát teljesítve.
A harmadik helyezett Svédország 1 902 embert fogadott, így teljesítve a tervezet 50,5 százalékát. Málta teljesített a legjobban:
131 migránst kellett volna befogadni, 2017-re 148-nál tartott a számláló, ők tehát túlteljesítették a tervet.
Finnország a 2078-as kvótából 1951-et teljesített. Írország a felkérés szerinti 600 migránsból 487-et fogadott be, így a kérést 81,2 százalékosan teljesítette. Írországot Luxemburg követi a listán: itt a tervezet 68,7 százalékát sikerült teljesíteni.