A német külföldi közszolgálati csatorna, a Deutsche Welle (DW) német nyelvű változatán pénteken (időközben szombaton frissített), a román nyelvű felületén pedig szombaton jelent meg egy bizonyos Stephan Ozsváth cikke, „Az én Európám: Magyarország, a szájmaszkok és a kisebbségek" címen, amely részben és áttételesen Szabó Tímea párbeszédes országgyűlési képviselő által a külhoni magyaroknak a budapesti kormány részéről védőfelszerelésekkel való ellátása ürügyén kirobbantott mesterséges vitáról szól, de nincs benne nevesítve a baloldali politikus.
Stephan Ozsváth elsődleges munkahelye a Deutschlandfunk (DLF) rádió, de magyar témákban a DW-n is szokott (vélemény)cikkeket megjeleníteni.
A magyar tematikájú munkássága az Orbán-kormányok nemzetközi közösség előtti szidalmazásában merül ki,
a hazai és a nemzetközi baloldallal szoros kooperációban szinte minden területen támadja a nemzeti-konzervatív budapesti kormányt, különös tekintettel az Európa-politikára, a migrációra és a külhoni magyarokra nézve.
Hosszú irományában kifejti, hogy mely Kárpát-medencei magyar régióknak és nyugat-balkáni államoknak nyújt a budapesti kormány segítséget védőfelszerelések tekintetében, majd a negatív hangvételű cikkben arra a következtetésre jut, hogy ez befolyásszerzésnek minősíthető.
A cikkben megjelenik a DW-nek nyilatkozó Bodoky Tamás véleménye is.
Bodokyt Ozsváth az „oknyomozással" foglalkozó atlatszo.hu alapítójának írja le, és hamisan függetlennek próbálja beállítani, dacára annak, hogy az ellenzéki blog Soros György amerikai milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványától (OSF) jelentős támogatásokat kap, például
csak 2017-ben 50 millió forintot, és egyes becslések szerint az OSF biztosítja az Átlátszó bevételeinek a több mint egyharmadát.
2013-ban pedig 33 milliót kapott Soroséktól.
Ilyen körülmények között a „független és objektív" jelzők értelmüket vesztik.
2018-ban még a Magyarországot elítélő Judith Sargentinivel pózoló Bodoky most azt nyilatkozta, hogy a budapesti kormány azért támogatja védőfelszerelésekkel a külhoni magyar területeket, a szomszédos államokat, illetve a Nyugat-Balkánt, mert a szájmaszkokkal együtt a saját „antidemokratikus, illiberális modelljét" is kívánja exportálni.
Bodoky kétszer is szóba hozza a külhoni magyaroknak nyújtott támogatásokat.
„Természetesen"
valamennyi támogatást ő negatív színben tünteti fel, miközben arról, hogy az ő projektje Soros alapítványától mennyit kap, mélyen hallgat.
Érdekes módon abban nem lát külföldi beavatkozási kísérletet, hogy Sorosék pénzt adnak az atlatszo.hu működtetésére, ezt csak a magyar kormány tekintetében hajlandó észrevenni.
Arról is beszél Soros embere, hogy a külhoniaknak nyújtott segítség nagy része szerinte Erdélybe jut, de persze konkrét összegeket nem említ meg.
A számok hiányából az interjú fake és lejárató jellege egyértelműen kiolvasható.
Majd Bodoky hozzáteszi: az Orbán-kormány nem önzetlenül segíti az erdélyieket, hanem szavazatokat vár cserébe. Ezt követően arról értekezik, hogy az adományok ezúttal is kiváltják a közel 1,5 millió (!) székely elismerését.
Bodoky tehát áttételesen azzal riogat, hogy Erdélyből majdnem 1,5 millió székely szavazat „jöhet", ami a reális számok tükrében teljességgel értelmezhetetlen.
A legutóbbi, 2011-es román népszámlálás adatai alapján ugyanis a 810 ezer lakosú Székelyföldön 581 ezer fő vallotta magát magyarnak. Vannak olyan becslések, amelyek 600 és 700 ezer közé teszik a székelyföldi magyarság lélekszámát, de ezek nagyon távol állnak Bodoky közel 1,5 milliójától.
2011-ben egész Erdélyben, Partiumban és Bánságban összesen 1 millió 215 ezer személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, de közülük – a választásra nem jogosult kiskorúakat is beleszámítva – alig több mint 600 ezren rendelkeznek magyar állampolgársággal.
A Nemzeti Választási Iroda honlapja alapján
a 2018-as országgyűlési választásokon levélben valamennyi külhoni területről 216 561 szavazat érkezett a Fidesz-KDNP részére.
Azt nem lehet pontosan tudni, hogy ebből hány jött Erdélyből - egyes becslések alapján a fele -, de még ez is nagyon távol áll a Bodoky által vizionált közel 1,5 milliótól.
A végén az Átlátszó újságírója szimbolikus revizionizmussal vádolja meg a magyar kormányt,
szerinte ezt támasztja alá a Fidesznek a nemzetfelfogása, miszerint a magyar nemzet határai nem érnek véget az ország jelenlegi politikai határainál, és Budapest felelősséget vállal a külhoni magyarokért.
Ez tehát Bodoky igazi problémája!
A külhoni magyar közösségeket ért retorziókról, jogfosztottságról (a teljesség igénye nélkül: ukrán oktatási és nyelvtörvény, a KMKSZ ungvári székházának a felrobbantása, a szlovák állampolgársági törvény, a marosvásárhelyi magyar oktatás kérdése, stb.) egyetlenegy szót sem ejt Bodoky, hiszen
az illegális migránsok mellett folyamatosan kiálló Soros emberének ezek nem fontosak, elvégre „csak" magyarokról van szó,
akik ezek szerint nem érdemlik meg az együttérzést és a szolidaritást, mert az a baloldalnak politikailag nem érné meg.
Nyilván Stephan Ozsváth sem vesztegeti rájuk a szót, mert ez nem illene bele a budapesti nemzeti-konzervatív kormányt lejáratni szándékozó cikkébe.