A kutatási tanács elnöke a Financial Times című brit üzleti napilaphoz eljuttatott nyilatkozatában azt írta, "rendkívül csalódott a világjárványra adott európai válasz miatt". Szerinte a vírusfertőzés gyors leküzdésére egy tudományos program elindítását javasolta, azonban
elképzelésének megvalósításakor "intézményi és politikai akadályokba ütközött".
Szavai szerint az Európai Unió lelkes támogatójaként érkezett a kutatási tanácshoz, azonban a koronavírus okozta válság teljesen megváltoztatta véleményét.
Elvesztettem a hitem a rendszer iránt. Eleget láttam az Európai Unió tudományos irányításából és politikai működéséből
- írta. A napilap úgy tudja, hogy a kutatási tanács vezetősége Ferrari több ötletével sem értett egyet, egyebek mellett azzal, hogy az ügynökség a járványra adható rövid távú megoldásokra összpontosítson.
Johannes Bahrke szóvivő azt mondta, az Európai Bizottság a lehető leghamarabb új vezetőt nevez ki a tanács élére, ugyanis nem kerülhet veszélybe az a több mint 50 kutatási kezdeményezés, amely jelentősen hozzájárulhat a világjárványra adott válaszhoz.
Mauro Ferrarit tavaly májusban nevezte ki az Európai Bizottság az Európai Kutatási Tanács (EKT) elnökévé. Az EKT az az uniós szerv, amely a kutatók által javasolt tudományos felderítő kutatások finanszírozásáért felel Európában.
A napokban ismerte el Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője, hogy Brüsszel rosszul kezelte a válságot. Igen, ez az igazság: Európát eleinte részben sokkolta a láthatatlan ellenség és a példa nélküli méretű és gyorsaságú válság. A kezdeti hibákra ma is fájó visszagondolni" - fogalmazott Európa vezetője.
Brüsszel egészségügyi hivatala egyébként közel másfél hónapon át bagatellizálta a járványt, hibás jelentéseket küldött a tagállamoknak.