Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egyértelmű, hogy Anne Hidalgo már ekkor az önkormányzati kampányát készítette elő és az újévi műsorban részletesen beszámolt 6 éves (a valóságban katasztrofális) főpolgármesteri időszakáról. Az előadás egy jól megtervezett kampányesemény első állomása volt. A szocialista politikus, Anne Hidalgo a BFMTV-nek adott interjújában azt is elismerte, hogy saját maga is részt vett az erősen politikai tartalmú, szórakoztatónak szánt műsor elkészítésében (Hidalgo munkajogász, ezen belül is a szociális és szakszervezeti jogokra specializálódott diplomát szerzett, ezért a szórakoztatóiparhoz természetesen semmit sem ért).
Anne Hidalgo, ahogy televíziós interjújában fogalmazott, „valójában szeret mindenbe belekeveredni", ezért is volt ennyire átpolitizált az idei új évi műsor. Látszik is az eredményen: ha visszanézzük a harminc perces videót, akkor hosszú perceken keresztül úgy érezhetjük magunkat, mintha egy Párizsról szóló turisztikai szaklapot, vagy egy wikipédia-cikket ismertetnének, és persze közben egy politikusnő személyes reklámfilmjét látjuk. Megtudhatjuk például, hogy a párizsiak 3.6 millió helyváltoztatást végeznek gyalog, miközben - a valóságban - Párizs a világ egyik legforgalmasabb, legnagyobb közlekedési dugókat produkáló, drámaian piszkos világvárosa. Ismét az üres piár-szöveg, de semmi tartalom mögötte.
Saját bevallása szerint tehát Anne Hidalgo „szeret mindenbe belekeveredni", de a koronavírussal összefüggésben tett intézkedései inkább azt mutatják, hogy a járvány elleni harcba mégsem akart annyira belefolyni, mint amennyire azt egy világváros első emberétől joggal elvárhatná mindenki és amennyit széles jogkörei, felhatalmazásai biztosítanának nekik. Igen, szeret abba belefolyni, ahol tét nélkül szerepelgethet, de elbújik, ha érdemben kellene, valamilyen súlyos ügyben cselekedni. Ha egy szóval kellene jellemezni Anne Hidalgo-nak a járvány elleni harcban játszott szerepét, akkor a passzivitás az a szó, amely jól fedi Párizs szocialista önkormányzatának reagálást a koronavírusra. Bővebben: bújkálás a feladatok és főleg a felelősség elől.
Az első párizsi koronavírus esetről (rögtön kettőről) január 24-én számolt be Agnès Buzyn egészségügyi miniszter.
Egy 80 éves kínai turistáról és 50 éves lányáról volt szó, előbbi 2020. február 14-én halt meg egy párizsi klinikán, francia források szerint az első európai koronavírus áldozatról beszélhetünk. Mivel országos szinten is csak február 23-án, azaz majdnem egy hónap elteltével indították el a szokásos járványügyi védekezési tervet,
Párizsban sem történt semmi érdemleges a koronavírus járvánnyal összefüggésben.
Pontosan erről beszél Agnès Buzyn korábbi egészségügyi miniszter is, Macron későbbi párizsi főpolgármester jelöltje az „Europe1" rádió február 24-i reggeli adásában, amikor rámutatott, hogy
Anne Hidalgo nem készült fel megfelelően a járványelleni harcra, nem képezte ki és nem készítette fel az önkormányzati hivatalokban dolgozókat a járvány megfelelő kezelésére, a maszkok helyes alkalmazására és a járvány veszélyességére.
A járvány ellen a polgármestereknek, így Anne Hidalgo-nak is számos feladata lenne, mondta az egykori miniszter, mint például felvilágosító kampány indítása a járvány veszélyeinek ismertetésével, vagy maszkok, védőfelszerelések előírányzatos beszerzése. És még egyszer: saját dolgozói felkészítése. Ez a legkisebb településeken megtörtént, Párizsban nem. Nem véletlen, hogy több tucat párizsi önkormányzati dolgozó lett koronavírussal fertőzött.
Hidalgo, aki zavarbaejtően aktív facebook-életet él, van, aki facebook-királynőnek gúnyolja, a valódi cselekvésekben valahogyan kevésbé eredményes, mint posztok írásában.
A legfontosabb védekező, megelőző feladatokat Anne Hidalgo nem végezte el a járvány idején. Agnès Buzyn azt is elmondta, hogy sem a szocialista főpolgármester, sem hivatala nem juttatott el az egészségügyi minisztériumnak akciótervet Párizs védelmére. Pedig ez feladat volt, hogy kidolgozzák. Anne Hidalgo helyettesei ezt az állítást egy később leleplezett, kínos hazugsággal próbálták cáfolni. Közzétettek egy Anne Hidalgo által jegyzett levelet, amelyet valóban Agnès Buzyn egészségügy miniszternek írt, de abban nem szerepel semmilyen akcióterv, csak a Vuhanból hazatelepített franciákra vonatkozó intézkedésekkel összefüggésben feltett kérdések, amelyekre Buzyn választ is küldött.
Azaz, az előírt akciótervet nem készítette el a baloldali városvezetés, majd hazugsággal védekeztek.
A párizsi koronavírus helyzet, az országos tendenciát követve, igazából február végén kezdett el rohamosan romlani. Február 21-én egy, már járványgócként elkönyvelt régióból (Oise) származó koronavírusos beteget vettek fel a párizsi Tenon kórház újjáélesztési osztályára, súlyos tünetekkel, de csak 27-ére, azaz 6 nap múlva lett meg a pozitív koronavírus teszt. Addigra már három ápoló kapta meg a fertőzést, majd további 50 személyt karanténba helyeztek. Értékelések szerint ez a kórház lehetett a párizsi járvány kiindulópontja és arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a párizsi főpolgármesteri hivatal semmit nem tett a járvány elterjedésének megakadályozása érdekében. Ugyanis tájékoztató és oktatási kampányt kellett volna indítania az ápolószemélyzet részére, így senki sem tudta, hogy mi a teendő egy koronavírusos beteggel szemben. De ezt is elmulasztották. (Egy egyetemi kórházról van szó, de a francia önkormányzati törvény szerint ez nem jelenti azt, hogy nincs semmi felelőssége a városnak a városában levő kórházával kapcsolatban.)
Akárcsak London baloldali főpolgármestere, Sadiq Khan, éppúgy Anne Hidalgo is a járvány ideje alatt Párizs főpolgármestereként különös passzivitást, érdektelenséget, közömbösséget mutat.
Igaz, a hazug gesztusokban azért aktív. Mint közismert, március elején elterjedt Olaszországban, hogy a járvány miatt saját lakásukba zárt olaszok este nyolckor kimentek az erkélyre, kiálltak az ablakba és megtapsolták a hősiesen küzdő orvosokat, ápolókat. Ezt a szokást március közepén a legtöbb francia város is átvette. Március végén Anne Hidalgo úgy gondolta, hogy rátelepszik erre a gesztusra. Bejelentette a baloldali városvezetés, hogy ablakkoncert-sorozatot szervez Párizsban az egészségügyi dolgozók tiszteletére, ami jobbára tapsolásból áll és ezt fel is veszik majd videóra. Ez kétségtelenül egyszerűbb, mint egyetlen maszkot kiosztani.
De ne legyünk igazságtalanok: Nemcsak az üres gesztusokban volt aktív. Ha a járvány elleni védekezés nem is érdekelte, de a március 15-ei önkormányzati választási kampány és saját maga újraválasztása igen. Egészen abszurd ízléstelenségekre is képes volt.
Jó példa erre, hogy március 11-én a Franciaországban kaviár-baloldalnak gúnyolt elit viselkedési normáinak megfelelően magától értetődőnek tartotta, hogy a stadion VIP páholyából nézze végig a PSG-Dortmund Bajnokok Ligája zártkapus meccsét, miközben a járvány miatt a PSG több tízezres szurkolótábora nem léphetett be a stadionba. Köztudott, hogy Anne Hidalgo nem szereti a focit, ennek ellenére, pár nappal az önkormányzati választások előtt, a járvány kellős közepén, képes volt kihasználni a PSG meccsét arra, hogy így kampányoljon. Igazi PR városirányításnak vagyunk ismét a tanúi, Anne Hidalgo - ahogy a Les valeurs actuelles-ben gyakran írtak erről - az integetések, a szelfik és a közösségi média-bejegyzések hatásvadász álpolitikusa.
Miután országos szinten március 12-én kijárási korlátozásokat, iskolabezárásokat jelentettek be, amelyeket március 16-án tovább szigorítottak, a már hetek óta teljesen passzív baloldali főpolgármester asszony megszólalt, és kritikával illette a francia kormányzat általa túlságosan megengedőnek tartott szabályait...
Mint ismert: korábban próbálta nem észrevenni a járványt, hiszen Párizs turistaváros, irgalmatlan bevétele származik a külföldi turistákból. Viszont amikor látta, hogy visszafordíthatatlan a járvány elleni védekezés, hirtelen - szavakban - a szigorítások politikusának próbálta mutatni magát. A francia baloldal egyik „házilapjaként" nyilvántartott „Le Monde" leírása alapján Hidalgo beszélt a „kültéri piacok kordonokkal való felszereléséről", a „kötelező távolságtartás szabályairól", a főpolgármesteri hivatal maszk-készletéről,
de semmilyen konkrét intézkedést nem tett vagy javasolt. Tenni meg végképp nem tett semmit, ahogy korábban sem.
A főpolgármesteri hivatalban egyébként már 56 koronavírusos esetet tartottak nyilván, erre vonatkozóan sem adott világos információkat az egészségügyi hatóságoknak, valódi megelőzésről pedig nem gondoskodott. 56 beteg - már a járvány elején, saját dolgozói között. Két héttel később erre úgy válaszolt: ablakkoncertet kell tartani és filmezni Párizsban...
Hidalgo semmittevését hangsúlyozta Rachida Dati, a Republikánusok főpolgármester-jelöltje, Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök egykori igazságügyi miniszter asszonya is.
Párizs 7. kerületének jelenlegi konzervatív polgármestere a „Sud Radio" reggeli adásában
felrótta Hidalgo-nak, hogy miközben számos lehetősége, jogköre és felhatalmazása lenne arra, hogy tegyen valamit a járvány ellen, semmi mást nem tesz, mint „követi" a központi intézkedéseket, miközben semmiféle kockázatot nem vállal.
Dati konkrét példának hozta fel, hogy javaslatát, amely szerint érdemes lenne fertőtleníteni egyes párizsi utcákat, a baloldali városvezetés elutasította, mondván, hogy az „szükségtelen". „Mi miért nem tesszük ezt, ha más országok megtették?" tette föl a kérdést Rachida Dati. „Sajnos a párizsi főpolgármester passzivitása miatt megfosztja a párizsiakat egy elengedhetetlen intézkedéstől" –tette hozzá.
Arról is beszélt Dati, hogy
a főpolgármester asszony passzivitását és tétlenségét mutatja, hogy a párizsi külvárosokban kialakult aggasztó járványügyi helyzet rendezése érdekben sem tett semmit.
Az Origó több írásban is bemutatta, hogy a párizsi külvárosokban, elővárosokban élő migránsok nem tartják be a kijárási korlátozásokat, sőt, sokszor a rendőrökre támadnak. Ezekről a negyedekről készített riportot nemrégiben a nem éppen konzervatív irányvonaláról ismert „New York Times", kiemelve, hogy a koronavírus okozta halálozási ráta rendkívül magas Seine-Saint-Denis-ben. (Erről az Origó itt írt). De nem jobb a helyzet az Anne Hidalgo közvetlen fennhatósága alá tartozó migránsok lakta párizsi külvárosokban sem. A zsúfolásig megtelt panellakásokban élő migránsok és a rendőrség között gyakoriak a konfliktusok. A „New York Times" Bilal Chikri migráns hátterű, külvárosban élő filmrendezőt idézi, aki szerint a migráns fiatalok és a rendőrség között sok konfliktus alakult ki a kijárási korlátozások miatt, akik a kijárási korlátozásokat „börtönnek" tartják. Ismét egy olyan terület, ahol Anne Hidalgo és környezete elmulasztotta elvégezni a megfelelő felvilágosító és tájékoztatási munkát, elfelejtette megmagyarázni a koronavírus veszélyeit és ez a halálozási statisztikákban is megmutatkozik.
Persze, nehéz eldönteni azt is, hogy mi a jobb, ha a szocialista főpolgármester asszony „intézkedik" vagy ha inkább nem. Április 8-i hatállyal elrendelte például, hogy Párizsban futni, vagy sporttevékenységet folytatni csak délelőtt 10 előtt és este 7 után lehet. A Le Parisien napilap által megkérdezett emberek és szakértők képtelennek tartják ezt az intézkedést, ugyanis délelőtt 10 előtt és este 7 óra után óriási tömegek lepik el a Szajna menti rakpartokat, parkokat, ennek következtében tarthatatlanok például a távolságtartásra vonatkozó szabályok és ez súlyos veszélyeknek teszi ki az embereket. Egy másik ötlete alapján Párizsban hamarosan kötelező lehet a maszk viselése, legalábbis a France Info rádióadónak adott interjújában Anne Hidalgo arról beszélt, hogy „ebbe az irányba érdemes menni". Az egy más kérdés, hogy jelenleg még az egészségügyi intézmények, kórházak dolgozóinak sincs elegendő maszkja, hogyan lehetséges tehát megoldani, hogy hirtelen több millió ember kapjon maszkot? Járványügyi szempontból dilettáns bejelentései után már televíziós háttérbeszélgetésekben is, azaz nyilvánosan elkezdték Doktor Hidalgonak gúnyolni.
Teljes szereptévesztésről tesz tanúbizonyságot az a levél is, amelyet április 8-án küldött Éduard Philippe miniszterelnöknek. Hidalgo ebben a levélben a járvány megszűnése utáni helyzettel foglalkozik, „masszív tesztelést" javasol és felveti a koronavírussal megfertőzött betegeket elszigetelését, részletek kidolgozása nélkül. Politikai elemzők szerint Franciaországban és így Párizsban is most a jelenleg is súlyos járványügyi helyzettel kellene foglalkozni, a további terjedést kellene megakadályozni, a számok ugyanis még mindig rendkívül aggasztók. Egész Franciaországban messze Párizsban a legrosszabb. Hidalgo egyébként semmit nem tett a nyugdíjasok védelmében, pedig a párizsi főpolgármester hatásköre ebben elég komoly. A baloldal teljes érzéketlensége az elesettek iránt Hidalgo viselkedésében is elég egyértelműen látszik.
A járvány Jérôme Salomon, a magyar országos tisztifőorvosi rangnak megfelelő funkciót ellátó, járványügyi főorvos szerint még mindig nagyon dinamikusan terjed, régiók szerint is nagyon eltérő a helyzet. Épp ezért is döntött úgy a francia kormány, hogy a március 16-án elrendelt kijárási tilalmat az eredeti április 15-i időpont utáni időszakra is meghosszabbítja, május 11-éig. A fő kérdés tehát még mindig a válságkezelés és nem a járvány megszűnése utáni helyzet szabályozása. Ezért is hat furcsán Anne Hidalgo Philippe miniszterelnöknek írt levele, amelyben a szocialista főpolgármester már a korlátozási intézkedések utáni életet célozza meg, nyilvánvalóan azt leplezendő, hogy a járvány ellen eddig semmit sem tett. És megfelelni annak a baloldali demagógiának, hogy nem a védekezéssel kell törődni, az úgyis megy a maga útján, hanem a kijárási korlátozások feloldásának a tervezésével.
Érdemes megemlíteni még, hogy az Anne Hidalgo-és Agnès Buzyn egykori egészségügyiminiszter közötti „háború"-ban Anne Hidalgo nem válogatott az eszközökben sem. (Emlékeztetőül: Agnès Buzyn Macron főpolgármester jelöltje volt.) A Le Point információi alapján magától Anne Hidalgo-tól származik az a pletyka, hogy „Buzyn megkapta a koronavírus-fertőzést", és emiatt nem indul majd az önkormányzati választások hátralevő második fordulójában. Kiderült ugyanis, hogy az első választási forduló előtti televíziós vitát követően Hidalgo emberei újságírókat kerestek fel azzal az álhírrel, hogy Buzyn, Hidalgo ellenjelöltje koronavírus fertőzött, és maga Hidalgo mondta azt, hogy „már a televíziós vitában is sokat köhögött". Hidalgo kampány stábja ezután terjeszteni kezdte azt az álhírt, hogy Agnès Buzyn koronavírus tesztje pozitív lett. (Egyébként Hidalgo megnyerte az első fordulót március 15-én, a másodikat elhalasztották. Már az első forduló megrendezése is bűnös mulasztás volt, ez kétségtelenül Macron elnök súlyos hibája.)
Hidalgo a Le Point szerint még a koronavírus-járványt is kihasználta, hogy így ártson politikai ellenfelének. Gátlástalanul azt terjesztette róla, hogy fertőzött, holott nem volt az.
Mivel Párizs erősen baloldali város, a katasztrofális járványkezelés ellenére nem elképzelhetetlen, hogy Anne Hidalgo a feltehetően ősszel megtartott második fordulót is megnyeri és újabb hat évre főpolgármester maradhat.
Persze kérdés, hogyha a járvány csendesedésével már nem fogja tudni terjeszteni (egészséges) politikai ellenfeléről, hogy koronavírussal fertőzött, az mennyiben befolyásolja majd a végeredményt.
